Holdon robbantott hidrogénbombával akarták megmutatni Moszkvának, hol lakik az Úristen

Az amerikaiak az ötvenes-hatvanas években bizony alaposan lemaradtak az űrversenyben, emiatt kezdtek el gyártani terveket, mit lehetne mutatni a világnak, illetve a Kremlnek. Egy egészen észvesztő ötlet is megfogant Washingtonban: hidrogénbombát kell robbantani a Holdon. Jó érvnek tűnt, hogy a villanást a Föld jó részéről, így Moszkvából is látni lehet, a szovjet vezetés – élén Nyikita Hruscsov főtitkárral – pedig elgondolkodhat.

Szerencsére nem valósult meg a terv, de hogy mennyire komolyan gondolták, jól mutatja, hogy a terv csak a kilencvenes évek elején került napvilágra a semmitmondó nevű A holdi kutatórepülések tanulmányozása című könyvből – írja a BBC. A szerző a címmel ellentétben már jóval gyanúsabb volt: Leonard Reiffel írta az értekezést, aki akkor az Egyesült Államok egyik vezető atomfizikusa volt, együtt dolgozott például Enrico Fermivel, a világ első atomreaktorának megalkotójával is.

Mint minden hasonló projektnek, ennek is lett egy kódneve, a „dallamos” A-119-es nevet kapta. A terven kidolgozásának pontos kezdődátuma nem ismert, azt viszont tudni, hogy 1958 májusa és 1959 januárja között számos jelentést kért a projekt gazdája, a légierő. 

A pr-akciónak szánt robbantással kapcsolatban az volt az elvárás, hogy olyan nagy gombafelhő legyen, hogy az a Földön is látható legyen. 

Reiffel egy interjúban a kilencvenes években arról beszélt, hogy eleinte úgy kalkuláltak a helyszínnel, hogy az lenne a legjobb, ha olyan helyen lenne, ahol a gombafelhőt a Nap megvilágítja.

Világossá tettem, hogy az érintetlen holdi környezet elpusztításáért hatalmas árat fizetne a tudomány, de az amerikai légierőt elsősorban az érdekelte, hogy a nukleáris robbanás hogyan hatna a Földön 

– idézte fel Reiffel, aki szerint a robbanásnak alig lett volna környezeti hatása a Földön, a krátere viszont tönkretehette volna a Hold „arcát”.

Technikailag kivitelezhető lett volna az akció, a tudós szerint akkoriban egy interkontinentális ballisztikus rakéta képes lett volna két mérföldes pontossággal eltalálni egy célpontot a Holdon.

A gombafelhő azonban nem volt kivitelezhető, mivel a Holdon nincs légkör. Bár eleinte atombomba volt a tervben, végül hidrogénbombában gondolkodtak, ami a Terminátor-vonalon – a Hold világos és sötét oldala közötti határon – robbant volna fel olyan fényes villanást okozva, amelyet bárki, de különösen a Kremlben tartózkodók szabad szemmel is láthattak volna.

A BBC szerint akkoriban nagyon idegesek voltak a szovjet sikerektől Washingtonban. Ahogy fogalmaztak, a motivációjuk valahol a bizonytalanság és a kétségbeesés között volt. Az sem segített sokat a helyzeten, hogy a világ első műholdját, a Szputnyikot egy szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta segítségével állították pályára. Amikor az USA próbálkozott először ezzel, akkor a start közben felrobbant a Vanguard hordozórakéta, ráadásul mindez rengeteg kamera előtt történt. Volt egy olyan terv is, hogy az amerikaiak megpróbálják lelőni a Szputnyikot, de erről hamar letettek.

Hogy a hisztéria még magasabb fokozatra kapcsoljon, 

az amerikai újságok egy magas rangú hírszerzési forrásra hivatkozva arról számoltak be, hogy a szovjetek hidrogénbombát robbantanak a Holdon a forradalom évfordulóján, november 7-én. 

Mindezt olyan cikkek követték, amelyek szerint a szovjeteknél már készen is áll ehhez egy nukleáris fegyverzettel ellátott rakéta.

Szembetűnő a hasonlóság a két ötlet között, az E4 kódnevű tervük az amerikai A-119 másolata volt, és a szovjetek végül hasonló okokból – attól való félelem miatt, hogy egy sikertelen kilövés esetén a bomba szovjet földre hullhat – elvetették. Fennmaradt, hogy mindezek mellett egy „rendkívül nemkívánatos nemzetközi incidens” lehetőségét is magában rejtette volna az akció.

Dr. David Lowry történész szerint agyrém,

ha belegondolunk abba, hogy az emberiség első kapcsolata egy másik világgal az lett volna, hogy felrobbant egy atombombát. Ha így tettek volna, soha nem lett volna meg az a romantikus kép Neil Armstrongról, aki egy nagy lépést tett az emberiségért.

Arról már nem is beszélve, hogy egy sugárzó területre kellett volna megérkezniük a Holdra lépő embereknek, már ha egyáltalán ez megvalósult volna.

Az amerikaiak végül inkább egy saját műholddal válaszoltak a Szputnyikra, még ha el is késtek vele kissé. A hidrogénbomba-robbantásról ugyanakkor nem tettek le még egy ideig.

Bleddyn Bowen, a világűr nemzetközi kapcsolatainak szakértője szerint azóta nemzetközi konszenzus van arra vonatkozóan, hogy ilyet senki sem tesz. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy hallott néhány helyről és a Pentagonból olyan hangokat, hogy az amerikai űrhadsereg holdi küldetésekkel foglalkozik.

A BBC szerint ha néhány szokatlanabb ötlet nem is gyökerezik meg az Egyesült Államokban, ez nem jelenti azt, hogy máshol ne aratna tetszést – például a Távol-Keleten. Ahogy Bowen fogalmazott: 

Nem lennék meglepve, ha Kínában lennének olyanok, akik szeretnék ezeket az ötleteket erőltetni, mert szerintük a Hold menő, és a hadseregben dolgoznak.

Nyitókép: A Hold. Fotó: AP/Michael Probst.