Haldokló emberek, szenvedő betegek, égő holttestek 😂 – a nevetős emoji lett az internetes trollok csodafegyvere
2023. február 23. 19:39
A Facebookon ma már sokféleképpen ki tudjuk fejezni érzéseinket egy-egy bejegyzéssel, fotóval kapcsolatban. Nem volt ez mindig így, korábban csak „like” és „dislike” gomb létezett, utóbbi eltörlésétől éppen azt várták, hogy nehezebb legyen a trolloknak lehúzni valamit. Elméletileg ma már összetettebb érzéseket is kifejezhetünk a közösségi oldalon, a nevetés azonban olyan toxikussá vált, mint anno a „dislike”, vagyis nem szeretem gomb a „legszebb” napjaiban. Milyen hatással van ránk, ha a kommunikációnk nagy részét egy olyan térben bonyolítjuk, ahol az emberi szenvedés és fájdalom nevetős emojit vált ki az emberekből?
A világ legnagyobb közösségi oldala, a Facebook ma már nem egy egyszerű szolgáltatás, hanem maga a nyilvánosság, amiben nap mint nap létezünk. Legyen szó hír- és szórakoztató tartalmak fogyasztásáról, társasági életről, online vásárlásról, játékról vagy hivatalos ügyintézésről, az életünk döntő részét ebben a valóságban töltjük, és közben egyre inkább ez a tér válik a másokkal folytatott kommunikációnk elsődleges fórumává. Az emberek jó része itt éli az életét: ünneplik, ha gyerek születik a családban, és feketére változtatják a profilképüket, ha meghalt valaki a szeretteik közül.
Az optimistább társadalomkutatók szerint az online térben az emberek vérmesebbek, mint a valóságban, élőben ugyanis közel sem fajulnak el annyira a viták, mint ahogyan a kommentelők között szoktak: szemtől szemben például ritkán kívánunk egymásnak súlyos betegséget vagy kínhalált. Ezen álláspont szerint amit a Facebookon látunk, az egy elnagyolt, torz valóság, ami bár negatív hatással lehet az egyén életére, de összességében nem egyenlő a „valódi” valósággal, így nem is lehet annyira veszélyes.
Mert az emberek nagy része valójában nem rasszista, vírustagadó, cinikus, mások halálán röhögő, féktelen dühtől őrjöngő, céltalan vadállat, hanem munkába, szórakozni, boltba járó társas lény, aki a mindennapokban mindent megtesz saját maga és szerettei boldogulásáért.
A gond ezzel az, hogy az emberek hiába kevésbé vérmesek a való életben, mint az online térben, a kommunikáció nagy része abban a nyilvánosságban zajlik, amelyben több százan nevetnek égő holttesteken, nemi erőszakon és betegségben haldoklókon. 2016 január 24-én a Facebook a korábbi „like-ok” és „dislike-ok” helyett bevezette a reakciók rendszerét, amelynek az volt az eredeti célja, hogy szándékosan ne lehessen egyes posztokat toxikus módon lehúzni. A reakciók között megmaradt a like gomb, de jött mellé a szív, az ölelős, a csodálkozó, a mérges, a sírós és a nevető emotikon.
A vírustagadók, oltásellenesek, szkeptikusok gombja
Az elmúlt hét évben elárasztották a Facebookot a reakciók, amelyek közül a nevetős emitokonnak alakult ki a leginkább kettős értelme. A felhasználók a „haha” reakciót sokszor abszolút tudatosan nem kimondottan szórakoztató tartalmak alatt sütik el. Az elmúlt egy év Facebook-posztjai között keresgélve alig találtunk olyan komoly, esetenként szörnyű eseményekről szóló hírt, amely alatt ne jelentek volna meg nagy számbam a nevetések. Ilyen volt az a tavaly áprilisi bejegyzés is, amelyben arról adtunk hírt, hogy Kijev mellett 900 holttestet találtak az ukrán hatóságok, miután a térséget elhagyták az orosz katonák. Kiderült, hogy az oroszok mobil krematóriumokban égették el a meggyilkolt civilek holttesteit. Ennek a hírnek a reakciói között a második legnépszerűbb a nevetős emotikon volt.
A facebookozók hasonlóan viccesnek találták azt a posztot is, amely a Kínában újra beinduló koronavírus-járványról szólt. A világ legnépesebb országában a vírus a mai napig nem csengett le teljesen, a lakosság átoltottsága alacsony, a zéró covid korlátozások feloldása óta a ragály szinte végigsöpört a társadalmon. A CNN védőoltásokra vonatkozó bejegyzésére érkező reakciók is a nevetgélés volt az egyik legnépszerűbb.
Hasonlóan sokan reagáltak nevetős emotikonnal arra a hírre, hogy két évvel ezelőtt Indiában az emberek máglyákon égették el a halottaikat, mivel a krematóriumok nem bírták a koronavírus okozta extra halálesetek általi terhelést. Kicsivel több mint százan találták ezt a hírt viccesnek.
Ezeken a kiragadott példákon kívül számos más esetben elözönlötték a Facebookon megosztott posztokat a nevetős reakciók, jellemzően ismert nők zaklatásáról szóló hírek okoztak örömöt egyes felhasználóknak, de sokan nevettek a koronavírus-oltásokról szóló beszámolókon is. A témák által nagyjából jól behatárolható, hogy kik fejezik ki magukat szívesen halálról, szenvedésről és megaláztatásról szóló posztok alatt nevetős emotikonnal. A vírustagadók, az oltásellenesek, a nőgyűlölők, a rasszisták mellett ott vannak még azok is, akik nem feltétlen a fent sorolt témák ellen tiltakoznak nevetéssel, hanem a sajtó iránt érzett szkepticizmusukat fejezik ki.
A Facebook papíron tesz azért, hogy a felhasználókat kisebb eséllyel csapják be álhírekkel, jelölik a megbízható hírforrásokat, figyelmeztetnek, ha nem hiteles oldal bejegyzése kerül be a hírfolyamba, még összeírtak egy kisokost is, hogy hogyan lehet megkülönböztetni a valódi híreket a politikailag irányított propagandától (igaz, az állami irányítású, kormányzati paneleket közvetítő oldalak gond nélkül terjeszthetik az irányított üzeneteket). Ettől függetlenül az embereknek nincs könnyű dolguk, ha a közösségi médiából akarnak tájékozódni, egy átlagos felhasználónak nagy mennyiségű zajon kell átverekednie magát, ha hiteles információkhoz akar jutni.
A felhasználók sokszor nem azért nevetnek mások halálán, mert érzéketlenek vagy szociopaták, hanem mert egész egyszerűen nem hiszik el, hogy amit a Facebookon látnak, az a valóság.
A „nevetés” negatív hatásai
Az Amerikai Pszichiátriai Szövetség állásfoglalása szerint a Facebook és a fent taglalt toxikus közeg nem tudatos használata romboló hatással lehet a mentális egészségre. A túlzott Facebook-használat
- hajlamosíthat a depresszióra
- magányossá és elszigeteltté
- saját életünkkel elégedetlenné tehet,
- valamint csökkentheti az önbizalmat is.
A közösségi médiás kapcsolattartás sokszor átveszi a személyes találkozók szerepét, ami rendkívül káros lehet a közérzetre, tekintve, hogy az élő találkozás jó hatással van a mentális egészségünkre.
– véli Ravi Chandra pszichológus, a Facebuudha című könyv szerzője.
Visszatérve a nevetős emotikonra: sok felhasználó olyan cikkek alatt használja, amelyekben valaki coming outol vagy arról mesél, hogy korábban zaklatták. Ezeknek az embereknek rendkívül nehéz azzal szembesülniük, hogy az interneten ismeretlenek a személyes traumájukból csinálnak viccet. Dan Walters amerikai újságíró két évvel a nevetős emoji bevezetése után így foglalta össze a problémát:
A nevetős reakciót használó egy igazi seggfej, mert nem veled nevet, hanem rajtad.
Nyitókép: illusztráció / Getty Images