Fújnak a koronavírus ellen oltottak az oltatlanokra

A koronavírus ellen oltottak erősebb ellenszenvvel viseltetnek az oltatlanok iránt, mint amennyire az oltatlanok diszkriminálnák az oltottakat – ez az eredmény született egy friss, a Nature tudományos folyóiratban leírt kutatás során, amelyet a Telex szemlézett.

Hozzáteszik: a dániai Aarhus Egyetem és a CEU Demokrácia Intézetének kutatói eredetileg azt feltételezték, hogy az oltott-oltatlan tábor kölcsönösen fújni fog egymásra. A tanulmány eredményei 21 ország több mint 15 ezer ember körében végzett felmérésen alapulnak. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy ez a magatartás akadályozhatja a világjárvány kezelését, és egyes társadalmakat megosztottabbá tehet, mint a világjárvány előtt.

Bor Alexander, a CEU kutatója, a tanulmány egyik szerzője a Telexnek azt mondta: 

Óriási dolog, hogy a világjárvány kitörése után ilyen hamar voltak oltásaink a koronavírus ellen, de hamar kiderült, hogy nagyon nehéz ilyen sok embert rávenni arra, hogy saját maga és mások érdekében oltassa be magát.

A kutatás megállapította, hogy a beoltottak ugyanolyan vagy magasabb szinten fejeznek ki diszkriminatív attitűdöket a be nem oltottakkal szemben, mint az előítéletek más gyakori célpontjaival, például a bevándorlókkal vagy a kábítószerfüggőséggel küzdő emberekkel szemben. Összességében ezek az előítéletek általában egyoldalúak; a szerzők csak az USA-ban és Németországban találták úgy, hogy az oltatlanok némi ellenszenvet éreznek a beoltottakkal szemben, bár ez utóbbiakkal szemben nem figyeltek meg negatív sztereotípiákat vagy kirekesztő attitűdöket. Itt nem találtak különbséget például a politikai hovatartozással kapcsolatban sem.

A kutatók Magyarország és Románia kivételével minden országban találtak bizonyítékot a be nem oltottakkal szembeni diszkriminatív attitűdökre, és úgy találják, hogy a diszkriminatív attitűdök erőteljesebben nyilvánulnak meg az erősebb kooperatív normákkal rendelkező kultúrákban. Bor Alexander szerint  jellemzően ott gyengébb az előítélet az oltatlanokkal szemben, ahol több ember halt meg a járványban, ez azonban nem ok-okozati összefüggést jelent. Az sem segített a helyzeten, hogy a politikusok erős morális töltetet adtak a kérdésnek.

Nyitókép: Vajda János / MTI