Kanye West beszáll az internetbe, Elon Musk a rapperrel vállvetve küzdene a szólásszabadságért

Egy marginális jelentőségű közösségi platform, a Parler megvásárlását jelentette be Kanye West napokkal azután, hogy a Twitterről és az Instagramról is kitették a szűrét zavarosan szélsőséges megnyilvánulásai miatt. A rapper szerepvállalása aligha fogja felforgatni a piacot: az elmúlt években több felületet is létrehoztak azok számára, akik úgy érzik, hogy a nagy közösségi platformok, mint a Facebook vagy a Twitter elnyomják és elhallgattatják őket, de a „korlátlan szólásszabadság” ígérete kevés embert fogott meg. A Parler iránt különösen alacsony az érdeklődés: a négy éve létező platformnak naponta negyvenezer felhasználója lehet, míg a Twitternek több mint kétszázmillió.

Épp a Twitter körül zajló események azok, amelyek miatt mégis sok szó esik a Parler megvásárlásáról: arra ugyanis egy másik „minden lében kanál” milliárdos, Elon Musk vetett szemet, bár a mai napig nehéz eldönteni, hogy mennyire komolyak a szándékai. Ő is a szólásszabadság hangzatos ígéretével indokolja bevásárlását, miközben a nyilvánosság előtti életét gyakorlatilag a platformon éli, bejegyzéseivel a részvénypiacot is befolyásolja, és 109 milliós követőtáborával szavaztatja meg, hogy Ukrajnának milyen területeit kellene feladnia a béke érdekében.

Musk már Donald Trumpnak és Kanye Westnek is megígérte, hogy vissza fogja engedni őket a Twitterre – a volt amerikai elnök is hírhedt felhasználója volt a platformnak, ahonnan azután zárták ki, hogy a közösségi oldalán adta a lovat hívei alá, akik az elnökválasztás eredményét megkérdőjelezve megostromolták a törvényhozás épületét. Donald Trump maga is létrehozta a saját közösségi felületét, a Truth Social-t, ami a Parlernél ugyan sikeresebb, de a hozzá fűzött reményeket ez sem váltotta be.

Ugyanakkor Elon Musk igyekszik azt mutatni, hogy nagy reményeket fűz ahhoz, hogy hármasban valami nagy dolgot alkothatnak: előbb hétfőn egy olyan képet osztott meg, amin Kanye Westtel a Dragon Ball Z karaktereiként láthatók, mielőtt egyesítenék az erőiket, majd kitörölte a bejegyzését. Ezután egy másik montázst osztott meg, amin Donald Trump, Kanye West és ő maga a három muskétásként jelenik meg, kardjaik hegyén pedig a Truth Social, a Parler és az X, majd ezt is törölte. Az X-ről annyit tudni, hogy Elon Musk a kínai WeChat mintájára, „mindenre jó” alkalmazásként alkotná meg – a WeChatet hírolvasástól időpontfoglaláson át fizetésig mindenfélére használják az emberek. Az viszont nem világos, hogy Musk a saját verzióját a nulláról építené fel, vagy épp a már bejáratott Twitter alapjaira.

Ám ha Elon Musk valóban befolyást szerez a Twitter felett, és valóra váltja ígéreteit – visszavesz a moderációból és visszaengedi Donald Trumpot, illetve Kanye Westet –, az végképp kérdésessé teszi, hogy mi értelme van a Parler megvásárlásának, aminek egyetlen vonzereje, hogy a más oldalakról kitiltott felhasználók ott találhattak menedéket. Nem véletlen, hogy a Donald Trump-féle Truth Social részvényeinek értéke is visszaesett azután, hogy Elon Musk újra napirendre vette a Twitter megszerzését. A volt elnök ugyan jelezte, hogy ragaszkodik saját platformjához és nem áll szándékában visszatérni az Elon Musk-féle Twitterre sem, de nehéz elképzelni, hogy ne csábítaná el a Twitter által biztosított hatalmas elérés, ha megküzd az újbóli megválasztásáért 2024-ben.

Ahogy a Daily Beast cikke rámutat, a Musk-West-Trump-féle helyezkedés egy mélyebb problémára mutat rá: arra, hogy az internetes információáramlás néhány ultragazdag ember szeszélyeinek és meggyőződéseinek van kiszolgáltatva. 

Miközben a nagy közösségi platformok mára felbecsülhetetlen szerepet játszanak a tájékozódásban, gyakorlatilag nincs közösségi felügyelet afölött, hogy hogyan működtetik ezeket a cégeket, amelyekről kevés okunk van azt feltételezni, hogy a közjó érdekében tevékenykednének. 

inkább a felelősségvállalás kerülésében, a társadalmi hatás figyelmen kívül hagyásában jeleskednek, és a legnyilvánvalóbb problémákkal is csak akkor foglalkoznak, ha a médiafigyelem, a törvényi szabályozás kilátásba helyezése vagy legfőképpen a profitérdek kikényszeríti. Nem valószínű, hogy épp Elon Musk, Kanye West vagy Donald Trump cselekedne másképp: ugyan mind azt hangsúlyozzák, hogy a szólásszabadság védelme érdekében fektetnek be, abból kiindulva, hogy a jelentősebb platformok szerintük cenzúrázzák a konzervatív hangokat, ám ebből leginkább a legszélsőségesebb hangok és a dezinformációt terjesztők profitálhatnak.

A Guardian publicistája szerint a gazdag konzervatívokat az érdekli, hogy safe space-t, biztonságos teret hozzanak létre maguknak, ahol nem kritizálják őket, nem mondanak ellent nekik, a tényekkel senki nem törődik és mindenki az érzéseivel van elfoglalva. Egy CNN-cikk szerint pedig aligha szolgálja a szólásszabadságot, ha nem moderálják a problémás, gyűlölködő, uszító tartalmakat: akik az ilyen megnyilvánulások célpontjai, azok gyakran úgy döntenek, hogy inkább leveszik közösségi médiás profiljukat, és tartózkodnak a politikai vitában való részvételtől.

Az alternatív közösségi platformok által ígért csorbítatlan „szólásszabadság”, azaz a moderáció teljes hiánya azonban már csak azért sem lehetséges, mert ki vannak szolgáltatva a Google és az Apple alkalmazásboltjainak: a Parlert korábban mindkét helyről kitiltották, és csak azután engedték vissza, hogy legalább alapvető lépéseket megtesz a gyűlöletbeszéd visszaszorítására. A nagy hirdetők számára sem vonzó egy olyan felület, ahol ilyen tartalmak burjánzanak, ezért a kereskedelmi bevételektől is el vannak vágva ezek a platformok.

Az sem valószínű, hogy Kanye West neve elegendő lesz akkora tömegek bevonzására, ami életképessé teszi a Parlert: ez Donald Trumpnak sem sikerült. A kívülállóknak riasztó lehet az a „visszhangkamra”, amit az alternatív közösségi oldalak felhasználói alakítottak ki – lényegében egyféle, szélsőséges véleményfolyammal találják szembe magukat. Arról nem is beszélve, hogy ezeket az oldalakat jóval kevesebb erőforrással működtetik, ezért technikailag sem tudnak olyan felhasználóélményt kínálni, mint a nagyok.

A Parler anyavállalatának, a Parlement Technologies-nak egyébként az a George Farmer a vezérigazgatója, aki a konzervatív influenszer Candace Owens-nek a férje. Owens jó barátságban van Kanye Westtel, és nagy befolyása van a rapperre: október elején közösen okoztak botrányt a párizsi divathéten, amikor „White Lives Matter” feliratú felsőben jelentek meg együtt. A The Verge szerint a Parlement Technologies egy ideje már próbál túladni a Parleren, de a portálnak megszólaló érdeklődő szerint túl sokat kértek a platformért, amit rettentően kevesen használnak.