Macisra hamisított deepfake Zelenszkij rakatta le az ukránokkal a fegyvert

Az Ukrajna elleni háború kezdete óta rendszeresen felbukkannak a közösségi médiában olyan videók, amik az úgynevezett deepfake technológiával készült hamisítványok. Ilyen például a Twitteren újra és újra megosztott hamisított felvétel, amelyen látszólag Vlagyimir Putyin orosz elnök békét hirdet, vagy a Facebookon és YouTube-on kiirthatatlanul terjedő videó, amelyen az ukrán elnök látszólag arról beszél, hogy Ukrajna megadja magát Oroszországnak.

A deepfake videók olyan felvételek, amik mesterséges intelligencia segítségével hamis tartalmat illesztenek általában valamilyen eredeti mozgóképes alapanyagba. Ez 

többnyire az arc lecserélésével vagy a szájmozgás, a beszéd manipulálásával történik, 

de a hamisítók kreativitásától függően rengeteg fajtája lehet a valódihoz megtévesztésig hasonló, csak alapos ellenőrzéssel lebuktatható hamisítványoknak.

Az mostanra nyilvánvaló, hogy mindkét háborús fél használ valamiféle manipulált médiát, a BBC elemzése azt vizsgálja, hogy mit árulnak el ezek a videók a félretájékoztatás helyzetéről a konfliktusban, és hogy tényleg hisznek-e nekik az emberek.

Volodimr Zelenszkij deepfake videóján, amit egy ukrán tévécsatorna adásába juttattak be a tettesek, az orosz agressziónak megalkuvás nélkül ellenálló ukrán elnök egy pódium mögött jelenik meg, és azt mondja az ukránoknak, hogy tegyék le a fegyvert. Zelenszkij elnök meggyőzőnek nem mondható 

hamisítványát sok ukrán egyszerűen kinevette: az elnök feje túl nagynak tűnik, 

akár egy rajzfilmbeli medvének, pixelesebb is, mint a teste, továbbá a hangja is mélyebbnek hangzik. 

Maga Zelenszkij is gyerekes provokációnak nevezte a felvételt. Az Ukrán Stratégiai Kommunikációs Központ már korábban figyelmeztetett, hogy az orosz kormány akár deepfake-ekkel is meggyőzheti az ukránokat a megadásról, így azt lehet mondani, hogy a videó nem váltotta ki közvetlenül a remélt hatást.

Elmosódik a határ az igaz és hamis között

Nathaniel Gleicher, a Meta biztonságpolitikai főnöke azt mondta, hogy a Meta (a Facebook anyacége) gyorsan felülvizsgálta, és eltávolította az ukrán elnökről készült deepfake videót, mivel az megsértette a cég félretájékoztatással kapcsolatos irányelveit. A YouTube szintén közölte, hogy a hasonló irányelvek megsértése miatt törölték.

Nina Schick, a Deepfakes című könyv szerzője szerint a közösségi médiavállalatok könnyedén be tudtak avatkozni, mivel a videó annyira rossz minőségű hamisítvány volt, hogy még a félig-meddig képzett nézők is könnyen észrevették, hogy nem valódi a felvétel: 

A platformok nagy hűhót csaphatnak az ilyen esetek kezelésével kapcsolatban, miközben nem tesznek többet a dezinformáció más formái ellen. 

A szakértő szerint azonban a dezinformációnak nagyon sok más formája van jelen ebben a háborúban, amelyeket még nem cáfoltak meg: 

Még ha ez a videó nagyon rossz és kezdetleges is volt, ez a közeljövőben nem lesz mindig így.

Schick szerint a deepfake videók könnyen alá tudják ásni a hiteles médiába vetett bizalmat. 

Az emberek kezdik azt hinni, hogy mindent meg lehet hamisítani. Ez egy új fegyver, a vizuális dezinformáció egy hatásos formája, és bárki képes rá

 – magyarázta a szakértő.

A világ újságírói és az emberi jogi aktivistái is attól tartanak, hogy sem megfelelő szoftveres eszközökkel, sem szükséges képességgel nem rendelkeznek a deepfake videók felismerésére és leleplezésére. Ez akkor is aggasztó, ha a deepfake videók többsége könnyen leleplezhető, mint az alábbi Putyin elnökről készült:

Az sem mindegy, hogy milyen célból készül egy-egy deepfake videó. „Putyin elnökből néhány hete deepfake-et csináltak, és ezt széles körben szatírának tekintették, de a szatíra és a dezinformáció között vékony a határvonal” – mutatott rá erre a fontos szempontra Sam Gregory, az emberi jogi incidensek mozgóképes dokumentálásával foglalkozó Witness.org programigazgatója. 

Nyitókép: News.com.au/YouTube