Először vezeti majd nő a NASA magyar alapítású űrközpontját

Bill Nelson, a NASA igazgatója csütörtökön jelentette be, hogy Laurie Leshint nevezi ki az amerikai űrügynökség dél-kaliforniai kutatóközpontjának, a JPL-nek élére.

A pasadenai JPL (Jet Propulsion Laboratory, magyarul: Sugárhajtás Laboratórium) a NASA talán leghíresebb, legismertebb kutatóközpontja a floridai Kennedy és a houstoni Johnson Űrközpontok mellett. A Kármán Tódor által 1930-as években alapított JPL a Kaliforniai Műszaki Egyetemmel (California Institute of Technology, Caltech) együttműködve elsősorban a sugárhajtású hajtóművek és rakéták fejlesztésében járt élen, majd a NASA 1958-as alapítása után a Naprendszer bolygóinak kutatása lett a fő feladata.

Felsorolni is nehéz, hogy hány sikeres bolygókutató program fűződik a JPL nevéhez, az utóbbi évekből a Marsra eljuttatott Curiosity és Perseverance távvezérlésű robotokat lehetne elsősorban említeni, amikről a nagyközönség egészen biztosan rengeteget hallott.

„Az úttörő felfedezések és a folyamatos innováció új korszakában egyértelmű, hogy dr. Laurie Leshin rendelkezik mindazzal a tudományos és vezetői tapasztalattal, ami a JPL igazgatói posztjának betöltéséhez szükséges, és képes megerősíteni a központ 21. századi globális vezető szerepét” – fogalmazott Bill Nelson, a NASA igazgatója, hozzátéve, hogy

Dr. Leshin vezetésével a JPL-ben feltalált technológiákkal az emberek folytathatják az univerzum olyan helyeinek felfedezését, amiket ma még nem érhetünk el, Amerika-szerte beindítva az iskolákban a jövő matematikusainak, mérnökeinek és úttörőinek képzeletét.

A CNN cikke a kinevezéssel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a májusban igazgatóvá előlépő geokémikus és űrkutató lesz az első nő a JPL élén, és hogy Laurie Leshin ezzel a 130 éves Caltech alelnöke és egyben első alelnöknője is lesz. Leshin elődje, Michael Watkins augusztusban mondott le tisztségéről, hogy a Caltech-en folytassa tudományos és kutatói pályafutását.

Laurie Leshin geokémiából szerzett mester- és doktori diplomát a Caltech-en, és tagja volt a marsi élet nyomait kutató Curiosity rover tudományos csapatának. Pályafutása során több mint két évtizedet töltött a közelgő Mars Sample Return küldetések tervezésével is, amelyek a Perseverance rover által gyűjtött marsi mintákat juttatják majd vissza a Földre a 2030-as években.

Tudósként Leshin arra összpontosított, hogy megértse, hol és mikor jelent meg víz a Naprendszerünkben. Leshin a tudományos életben is lenyűgöző eredményeket ért el, vezető beosztásokat töltött be a NASA-nál, és két Fehér Házi kinevezést is kapott. 2005-ben a NASA Goddard Űrrepülési Központjának tudományos és kutatási igazgatójaként dolgozott, majd 2008-ban tudományos és technológiai igazgatóhelyettessé léptették elő. Ebben a szerepkörben Leshin több mint 50 földi és űrkutatási projektet felügyelt. Leshin 2010-ben a NASA washingtoni központjában a Felfedező Rendszerek Küldetésigazgatóságának helyettes ügyintézője lett, ő felügyelte napjaink emberes űrrepülési programjainak előkészítését.

„Egyszerre vagyok izgatott és megilletődött” – nyilatkozta Leshin. „Pályafutásom legmeghatározóbb élményei közül jó néhányat a Caltech campusán és a JPL-ben szereztem. Olyan tanulságokat szereztem és olyan célokat értem el, amelyek vezetőként és űrkutatóként is nagy hatással voltak rám. A lehetőség, hogy visszatérhetek, egy valóra vált álom.”

Különösen nagy megtiszteltetés számomra, hogy én lehetek az első nő, aki a JPL igazgatói címét viseli. Személyes tapasztalatból tudom, a sokszínű csapatok nagyobb hatást érnek el, és minden nap azon fogok dolgozni, hogy a JPL olyan hely legyen, ahol mindenki otthon érzi magát és sikereket ér el. Együtt hatalmas dolgokat fogunk megtenni.

Nyitókép: Worcester Polytechnic Institute