Teljes siker: elérte végső keringési pályáját a James Webb-űrteleszkóp

Egy hónappal a decemberi start után hétfőn a kijelölt, végső pályára állt a James Webb űrteleszkóp (JWST). A NASA és az Európai Űrügynökség bejelentése szerint a Földtől 1,5 millió kilométerre járó űrtávcső sikeresen végrehajtotta az üzembe helyezés legutolsó kritikus lépését:

Minderről az űrtávcső nem hivatalos, rajongói Twitter-oldalán megjelent rövid, vicces posztból is értesülhetett a világ:

„Csak leparkolok itt, szóljatok ha szükségetek van valamire” – olvasható a bejegyzésben. Mindez azt jelenti, hogy a hétfőre tervezett manőver sikeresen végrehajtotta az űrtávcső, ami mostantól a Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontja körül kering.

A NASA Goddard űrrepülési Központ oldalán is megjelent a frissítés, ami szerint harminc nappal a start után rendben ment az űrteleszkóp pályakorrekciós hajtóműveinek beindítása. A fúvókák csaknem öt percig üzemeltek, ennyi idő alatt a tervezettnek megfelelően módosult a JWST pályája. Az űrteleszkóp innentől fogva a világűrnek egy olyan pontja körül kering majd, ami folyamatosan a Nap-Föld képzeletbeli tengelyen helyezkedik el, úgy, hogy állandóan a Föld árnyékában, teljes sötétségben halad majd. Erre azért van szükség, hogy a JWST rendkívül érzékeny, halvány infravörös jelek gyűjtésére tervezett műszereit ne zavarja a Napból érkező sugárzás.

A L2 Lagrange-pont körüli pálya elérése egy 30 napig tartó, rendkívül komplex távvezérlésű folyamat végére tett pontot. Az elmúlt hetekben csupa olyan feladatot kellett a földi irányításnak végrehajtania, amik közül ha csak egy is rosszul sikerül, azzal kudarcot vall az egész évtizedekig tervezett, 11 millió dolláros küldetés. 

A világ csillagászai egy emberként izgultak, hogy rendben menjen az összes szerkezeti elem kihajtogatása és helyére illesztése, hogy a napvédő ernyő hibátlanul kinyíljon, hogy a fő tükör elemei gond nélkül kihajtogatódjanak, és a precíziós motorok az előírt pozícióba állítsák a hatszögű elemeket. Elképesztő tervezői, műszaki teljesítmény, hogy mindez hiba nélkül végbe ment.

A JWST mostantól minden szempontból készen áll a munkára, a következő hónapokban az optikai rendszerek nanométeres pontosságú finomhangolása, a műszerek kalibrálása zajlik majd. Ezek után, nagyjából öt hónap múlva kezdődhetnek a csillagászati mérések, amikben magyar csillagászok elsők között vehetnek részt.

JWST kisokos 

A James Webb űrteleszkóp eddig soha nem látott alkalmat kínál a világ csillagászainak az univerzum múltjának feltárására. Az új űrtávcső a fény infravörös tartományában kutatja majd a következő évtizedben a kozmoszt, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat, a mi saját Tejút galaxisunkat, valamint a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat. Az infravörös tartományban működő, rendkívül érzékeny Webb képes lesz áthatolni a kozmikus poron és távoli, már kihűlőben lévő égitestek igen halovány jelzéseit is észlelni. Fénygyűjtő rendszerének hetvenszer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé. 

A James Webb űrteleszkóp a NASA, az ESA (Európai Űrügynökség) és a Kanadai Űrügynökség nemzetközi együttműködésében született. A NASA központja felügyeli a küldetést. A NASA Goddard Űrrepülési Központja a marylandi Greenbeltből irányítja a Webb-űrtávcsövet, és felügyeli a Space Telescope Science Institute, a Northrop Grumman és más missziós partnerek által a küldetésen végzett munkát.

Nyitókép: NASA GSFC/CIL/Adriana Manrique Gutierrez