Ezúttal az időjárás miatt halasztják a Webb-űrtávcső startját

Ezúttal az időjárás-előrejelzés szólt bele a több nemzet összefogásával kifejlesztett űrtávcső, a James Webb űrteleszkóp (JWST) már sokszor áttervezett startidőpontjába. A NASA december 21-én közzétett státuszjelentése szerint már minden készen áll, a rakéta és az űrtávcső is biztonságban és remek állapotban várakozik a startra, azonban december 24-ére kedvezőtlen időjárási körülmények várhatók a francia-guyanai űrközpontban.

A startot ezért egy nappal, december 25-re halasztották.

Szerda este új meteorológiai előrejelzést tesznek közzé, ettől függően erősítik meg az új startidőpontot.

Ha a kourou-i időjárás karácsony első napján kegyes lesz, akkor magyar idő szerint délután 1 óra 20 és 1 óra 52 között indulhat útnak az űrtávcsőt hordozó Ariane-5 rakéta.

Az újabb halasztás miatt kétségtelenül egyre nagyobb a feszültség, sokan talán bosszankodnak is miatta, de azt nem szabad szem elől téveszteni, hogy egy hosszú évtizedekig fejlesztett, tízmilliárd dolláros projektről van szó, ami esetében senki nem szeretne semmit a véletlenre bízni a legutolsó pillanatokban sem.

A James Webb űrteleszkóp startja az elmúlt hetekben kétszer is csúszott. November végén váratlanul kioldott egy rögzítőbilincs, amivel a teleszkópot a hordozórakéta adapteréhez. Akkor december 22-re módosították az indulás napját, hogy egy rendkívüli műszaki felülvizsgálatot iktathassanak be. December 14-én azért tolták el megint a startot (december 24-re), mert kommunikációs hiba merült fel a startra felkészített űrtávcső és az azt űrbe juttató rakéta, az Európai Űrügynökség Ariane-5-öse közt.

Kivételes tudományos projekt

A James Webb űrteleszkóp a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrügynökség közös programja keretében egy Ariane 5 rakétán indul majd útnak a Francia Guyanában lévő Kourou központból. A Webb teleszkóp a Hubble űrtávcső óta a legnagyobb tudományos, csillagászati vállalkozás, ha rendben sikerül üzembe helyezni, akkor a világ legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja lesz.

A JWST a fény infravörös tartományában kutatja majd a következő évtizedekben a kozmoszt, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat, a mi saját Tejút galaxisunkat, valamint a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat. Az infravörös tartományban működő James Webb képes lesz áthatolni a kozmikus poron és távoli, már kihűlőben lévő égitestek igen halovány jelzéseit is észlelni. Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé.

A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrande-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait és mintegy 5-10 éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé, így nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el.

A JWST a valaha volt legbonyolultabb szerkezetű űrteleszkóp is egyben, fejlesztése és építése hosszú éveket csúszott már eddig is, a világ csillagászai szinte lélegzetvisszafojtva figyelik, hogy sikerül-e majd rendben pályára állítani. Az rtl.hu-n hamarosan részletes cikkel jelentkezünk a Webb űrtávcsőről.

Nyitókép: a Webb űrtávcső a kourou-i űrközpontban, december 11-én, miközben az Ariane-5 rakétára csatolják – Fotó: ESA/CNES/Arianespace