Útnak indult az univerzum születését fürkésző űrteleszkóp

A James Webb űrteleszkóp építésének kezdeti fázisában 2007-re tervezett starthoz képest 14 évvel később, számtalan áttervezés és műszaki halasztás után, végül 2021. december 25-ére hirdették meg a végső indítási időpontot, ami már csak az időjárás kegyétől függött. Francia Guyana esőerdővel keretezett óceánparti űrkikötőjéből, Kourouból szenteste érkezett időjárás-jelentés zöld utat adott az indításra felkészített rakétának, így szombaton a fél világ izgatottan nézte a NASA élő internetes közvetítését az űrteleszkóp föllövéséről.

Kisebb hegy szakadt le a csillagászok és űrkutatók szívéről: magyar idő szerint 13 óra 20 perckor sikeresen elrajtolt az Európai Űrügynökség Ariane-5-ös rakétája, rakterében a James Webb űrteleszkóppal (JWST). A hatalmas rakéta tökéletesen működött, minden gyorsítórakéta és rakétafokozat rendben üzemelt, a start után 10-20 perccel elég bizonyossággal ki lehetett jelenteni, hogy az űrtávcső biztonságban van, és a terveknek megfelelően halad útjának legelején.

Aztán 27 perccel a start után felszabadult tapsvihar tört ki a kourou-i űrközpont küldetésirányító termében: az űrteleszkóp sikeresen levált az Ariane rakéta fölső fokozatáról. A közvetítés élő képe szerint a JWST méltóságteljesen ellebegett az űr sötétjébe, miközben rendben kinyitotta napelemtábláját.

Rendkívüli tudományos műszer

A NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrügynökség űrteleszkópja a Hubble űrtávcső óta a legnagyobb tudományos, csillagászati vállalkozás. Ha rendben sikerül üzembe helyezni, akkor a JWST a világ legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja lesz.

Mivel a JWST a valaha volt legbonyolultabb szerkezetű űrteleszkóp, fejlesztése és építése hosszú évtizedekig tartott, tízmilliárd dollárt emésztve fel. Éppen ezért a starttal leszakadt hegy csak egy kisebb morzsa volt, a karácsonyi start önmagában csak töredéke a következő napok, hetek, hónapok izgalmainak.

A világ csillagászai szinte egy emberként figyelik lélegzetvisszafojtva, hogy sikerül-e rendben pályára állítani, eljut-e a következő egy hónapban a Földtől mintegy 1,5 millió kilométerre kijelölt végső üzemelési helyére, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrande-pontjára, Nap körüli keringési pályára. És ami igazán a neheze: a jelenleg iskolabusz méretűre összehajtogatott szerkezet a terveknek megfelelően kinyílik-e majd, mint egy origamivirág?

JWST és a magyarok

A JWST eddig soha nem látott alkalmat kínál a világ csillagászainak az univerzum múltjának feltárására. Az új űrteleszkóp a fény infravörös tartományában kutatja majd a következő évtizedben a kozmoszt, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat, a mi saját Tejút galaxisunkat, valamint a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat. Az infravörös tartományban működő, rendkívül érzékeny Webb képes lesz áthatolni a kozmikus poron és távoli, már kihűlőben lévő égitestek igen halovány jelzéseit is észlelni. Fénygyűjtő rendszerének hetvenszer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé.

Mi, magyarok is magunkénak érezhetjük kicsit a James Webb űrteleszkópot. Egyrészt hazánk is tagja az Európai Űrügynökségnek, ami a NASA és a Kanadai Űrügynökség partnereként részt vett a fejlesztésben, építésben és főszerepet vállalt a december 25-i útnak indításban. Másfelől – mint arról december 24-i cikkünkben részletesen beszámoltunk – magyar csillagászok elsők között végezhetnek méréseket a nagyjából hat hónap múlva üzembe helyezett űrtávcső segítségével.

Nyitókép: NASA