Akár az 1 kilométer per órás sebességtúllépés is büntethető, május elsejétől ugyanis a rendőrség nem számol mérési hibahatárral a gyorshajtóknál. Az országos rendőrfőkapitányság tájékoztatásában csak a rendőrök által megállított sofőrökre vonatkozóan írnak az új szabályról. És azt ígérik: nem lesz érezhető a változás. 

Szerintük az ott élők egyre kevésbé bíznak a politikában.

Magyarország túljutott az omikron-hullám csúcsán.

Egy kiskapu miatt úgy is meg lehet szerezni a védettségi igazolványt, hogy valaki se oltást nem kapott, se beteg nem volt. Az úgynevezett ellenanyag teszteknél ugyanis nem minden szolgáltató kér fényképes igazolványt a pácienstől, így a rendszer kijátszható. Az általunk megkérdezett egészségügyi szolgáltató ügyvezetője szerint hatóságilag kellene bezárni a kiskaput. A kormányt hiába kérdeztük, szigorítják-e a rendszert. 

Védettségi igazolványhoz kötné a tömegközlekedés használatát, és több szakmában kötelezővé tenné az oltást Boldogkői Zsolt. A genetikus-virológus professzor az RTL Híradó tegnap esti különkiadásában mondta ezt. A szabadon választható oltást elutasítókat hátrányosan megkülönböztetni jogellenes – erről beszélt a vitában az Azonnali.hu főszerkesztője. A műsorban megszólaló szociálpszichológus szerint az oltás kötelezővé tétele erősíthetné az oltásellenességet. A teljes beszélgetést ITT érheti el. Az RTL Híradó a nagy érdeklődés miatt folytatja az oltásokkal kapcsolatos társadalmi dilemmákról szóló vitát.

Rosszabb a levegő Budaörsön, mint Budapest belvárosában - ez derül ki a helytelen fűtés ellen küzdő civilek téli méréseiből. A Ne Fűts Hulladékkal! csoport országos mozgalommá szervezné azokat, akiknek elegük van a téli fuldoklásból. Magyarországon évente több mint 13 ezren halnak meg idő előtt rossz levegő miatt.

Átlépte a húszezret a koronavírus halálos áldozatainak száma Magyarországon Az RTL Híradó számításai szerint a koronavírus a második legtöbb halálesetet okozta megjelenése óta a betegségek közül. Egyre több fiatal hal bele a fertőzés szövődményeibe, és egyre több az olyan áldozat, akinek semmilyen betegsége nem volt a fertőzés előtt.

Már csak Csehországban szedett több áldozatot a betegség. A kormány azzal magyarázza a Covid-halottak magas számát, hogy nálunk olyanokat is idesorolnak, akiket máshol nem. Magyarország pozitív teszthez köti a koronavírusos halottak azonosítását, ez a módszer azonban egy kutatás szerint éppen azt eredményezi, hogy az áldozatok számát alulmérhetik.

Lakosságarányosan Magyarországon haltak meg a legtöbben a koronavírus miatt az elmúlt napokban egy nemzetközi oldal, az Our World in Data adatai alapján. Eszerint a hét közepén nem volt olyan hely a Földön, ahol a hivatalosan közölt adatok alapján, egymillió főre vetítve, többen haltak volna meg, mint idehaza. Közép-Európa egészében gyorsan terjed a kór, erre figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet egyik vezetője is.

Az 1600 milliárd forintnyi környezetvédelmi és energiahatékonysági uniós forrásból csupán 49 milliárdot szán a kormány környezet- és természetvédelemre a következő 7 évben. Többek között ez derül ki a Híradónk által megszerzett kormányzati tervekből. Jutna viszont tűzoltóautó vásárlásra vagy tűzoltóságok felújítására. Az általunk megkérdezett szakértő szerint ezekkel együtt a kormány prioritásai jók, de az otthonok energiatakarékos felújítására mindenképpen jelentős, és vissza nem térítendő támogatást kellene adni. A kormány nem válaszolt a kérdéseinkre.

Az éttermek bezárása miatt 25-30 százalékkal nőtt tavaly az egyszer használatos műanyag elviteles ételdobozok forgalma Magyarországon – ezt mondta egy, a piacot közelről ismerő forrásunk. Az általunk megkérdezett szakértő szerint ezek a dobozok jellemzően nem újrahasznosíthatóak, ráadásul nagyrészük a természetben végzi. Bár nyártól az Európai Unióban tilos lesz ilyen műanyagdobozokat használni, még most is csupán az éttermek ötöde használ lebomló csomagolást.

Harmadával szennyezettebb a levegő a Covid-betegeket ápoló fővárosi kórházaknál, mint a hivatalos mérőállomásokon – ez derült ki a Greenpeace méréseiből. A súlyosan tüdőkárosító nitrogén-dioxid szintjét mérték. Kutatások szerint a légszennyezettség miatt könnyebb elkapni a koronavírust. A környezetvédők szerint az ingyenes parkolást meg kellene szüntetni, de az Gulyás Gergely miniszter szerint egyelőre marad. Az egészségügyi intézményeknél végzett levegőszennyezés-mérések eredményeit ide kattintva nézheti meg.

Akár az Alkotmánybíróság elé is elvinné a mezőgazdasági kútfúrások szabályozását a Jövő Nemzedékek Szószólója, ha a kormány nem változtat a decemberben elfogadott törvényen. Bándi Gyula szerint a törvénymódosítás még mindig változtatásra szorul. A Miniszterelnökség vezetője szerint viszont már eleget alakítottak a szabályokon a Szószóló javaslatai alapján, de enyhíteni akarnak a vízhiányon, és a gazdákat sem akarják felesleges papírmunkára kényszeríteni.

Akár ezerszer mérgezőbb lehet, ha valaki fa helyett szeméttel fűti az otthonát – mondta el a Levegő Munkacsoport projektvezetője a Híradónak. A szilárd tüzelés okozta egészségkárosodások szempontjából nálunk a második legrosszabb a helyzet az Európai Unióban. Budaörsön civil kezdeményezésre az önkormányzat ingyenesen hívható zöld számot indított, itt várják a szeméttel fűtéssel kapcsolatos bejelentéseket. Ha valaki bizonyíthatóan hulladékkal tüzel, akár háromszázezer forintos bírságot is kaphat.

Eltörölné az 50 méternél nem mélyebb, öntözésre használt kutak engedélyeztetését az Agrárminisztérium, ráadásul a korábban illegálisan fúrt kutakért sem büntetnék a gazdákat. A WWF Magyarország szerint az engedélyezés megszüntetése katasztrofális következményekkel járhat. A jövő nemzedékek szószólója szerint pedig a javaslat alkotmányossági aggályokat vet fel, ezért arra kérte a minisztériumot, hogy vonja vissza azt.

Pénz a lakások szigetelésére, több zöldfelület és az agglomerációs közlekedés fejlesztése. Ezek a legfontosabb lépések, amelyekkel a klímaváltozás ellen tehetne Budapest a civilek szerint. Az első fővárosi közösségi gyűlés résztvevői a héten adták át javaslataikat Budapest vezetésének. A főváros januárban szavazhat saját klímastratégiájáról.

A magyar kormány támogatja az Európai Bizottság javaslatát, hogy 40 helyett 55 százalékkal csökkenjen az unió szén-dioxid kibocsátása a következő évtizedben. De csak akkor, ha a többi uniós ország is betartja, amit vállalt – ezt mondta kérdésünkre a Miniszterelnökség vezetője. A Híradó által megkérdezett szakértő szerint, ha Magyarország 2050-re karbonsemleges akar lenni, akkor egyebek jóval több lakást kellene felújítani és be kellene tiltani a benzines- és dízelautók forgalomba állítását.

1478 új koronavírusos fertőzést azonosítottak tegnap, és meghalt 31 beteg. Müller Cecília tisztifőorvos azt mondta, európai szinten középmezőnyben vagyunk. Az RTL híradó megnézte, ha csak a második hullámot vizsgáljuk, a nemzetközi adatokból az látszik, Magyarország a harmadik legrosszabb helyen áll egymillió lakóra vetítve a halálozások számában, minket csak Romána és Csehország előz meg. A Párbeszéd szerint a kormány semmit nem tett a vírus megfékezésére nyár óta, a kormány szerint az ellenzék az emberek halálával kampányol.

Csalódást keltő - így kommentálta a Greenpeace Magyarország, hogy az uniós állam- és kormányfők decemberre halasztották a döntést arról, hogy az Európai Unió a következő évtizedben 40 helyett 55 százalékkal csökkentse a szén-dioxid kibocsátását. Kutatások szerint ráadásul 65 százalékos csökkentés kellene ahhoz, hogy másfél fok alatt maradjon a globális felmelegedés az évszázad végére. Magyarországot egyébként harmadával jobban sújtja a melegedés, mint a világ átlagát.

A leggazdagabb magyarok harmincszor annyira szennyezik a légkört, mint az átlagemberek. Egy nemzetközi civil szervezet jelentése szerint a világon még ennél is nagyobb az úgynevezett karbon egyenlőtlenség. A világ leggazdagabb tizede, vagyis nagyjából 700 millió ember felelős a szén-dioxid kibocsátások csaknem feléért. Szakértők szerint megoldást a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentése mellett a luxusfogyasztások és -cikkek lényegesen nagyobb adóztatása jelentené.

Ahol megbolygatjuk a természetet, ott sokkal nagyobb eséllyel terjednek át a koronavírushoz hasonló állati kórokozók az emberre – bizonyította be egy nemrég publikált kutatás. A természetpusztítás ugyanis kedvez azoknak a fajoknak – például a denevéreknek és a patkányoknak –  amelyek a legtöbb veszélyes betegséget hordozzák. Az általunk megkérdezett kutató szerint csak az önmérséklet jelenthet védelmet az állati eredetű járványok ellen.

Megmenekülhet az Álomvölgyként ismertté vált, fokozottan védett terület Budakeszi határában. A város képviselőtestülete ugyanis nemrég helyi védettség alá vonta a völgyet, és megtiltott minden építkezést. A civil természetvédők szerint egyedülálló együttműködés eredménye, hogy meg tudják védeni az Álomvölgyet. A tulajdonos viszont perre készül a tiltás miatt.

A kormánytól vár segítséget Ferencváros polgármestere a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telepének kármentesítéséhez. Baranyi Krisztina szerint ez akár 10 milliárd forintba is kerülhet. 2015-ben derült ki, hogy az Illatos úti telepen csaknem 12 ezer hordónyi veszélyes vegyi anyagot tároltak szabálytalanul, amelynek egy része a talajba szivárgott. A hordókat elvitték, az épületeket lebontották, de a terület kármentesítése azóta sem történt meg.

Mobiltelefonnal lekötött, lefektethetetlen, az ájult anyán tévéző, folyamatosan egymást gyepáló gyerekek. Ismerős? Semjén Nóra Facebook-blogján vicces videókban mutatja be egy anya, vagyis részben a saját szenvedéseit. A koronavírus-járvány világszerte családok százmillióinak életét szabta át Nóráékhoz hasonlóan. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének kutatója szerint a járvány mutatta meg igazán, mekkora az igazságtalanság a családi munkamegosztásban a nők kárára.

A koronavírus-járvány gyors európai terjedésének egyik oka a szabad utazás volt. A nyitott határokon át a vírust hordozó emberek az unió bármely szegletébe akadálytalanul eljuttathatták a fertőzést. Az Európai Bizottság szerint mégis kizárt, hogy hosszabb távon szigorítanák az unió belső határainak átjárhatóságát a járvány rossz tapasztalatai miatt.

A magyar munkanélküli ellátások rendszerének átmeneti megváltoztatását javasolja az Európai Unió munkaügyekért felelős biztosa - Nicholas Schmit erről a Fókusznak nyilatkozott. Az Európai Bizottság becslése szerint Magyarországon 2019-hez képest duplájára nő a munkanélküliség az év végéig. „Azt javaslom, hogy a válság idején hosszabbítsák meg a munkanélküli ellátások időszakát. Három hónap nagyon rövid, és a jelenlegi gazdasági helyzetben egyértelműen nehéz lenne bárkinek munkát találnia három hónap alatt.” – mondta Nicolas Schmit A magyar munkanélküli ellátás a legrövidebb az Európai Unióban.

A Pénzügyminisztérium előtt tüntetett múlt pénteken az Extinction Rebellion és a Magyar Természetvédők Szövetsége. Azt követelték, hogy az európai kormányok az emberekre és a környezetre figyeljenek a koronavírus-válság megoldásakor. Európa a második világháború óta legnagyobb válságát éli a koronavírus miatt. Az Európai Bizottság szerint az unió gazdasága több mint 8%-kal zsugorodhat idén. Hogy mérsékelje a károkat, a Bizottság átmenetileg szemet huny az óriásvállalatoknak nyújtott segélycsomagok fölött.

A koronavírus október, november környékén újult erővel terjedhet, a hűvösebb, őszi időben lobbanhat be a második hullám. Az Európai Unió járványügyi szervezetét is váratlanul érte a fertőzés gyors európai megjelenése és terjedése, és az általa okozott pusztítás. Az ECDC vezető szakértője szerint a mobilitás és a globalizáció mai szintje mellett nem lehet külön utakon járni a járványok elleni védekezésben. Közös terv és közös cselekvés kell.

Hét milliárd dollár gyűlt össze a világsztárok online szuperkoncertje alatt a koronavírus elleni gyógyszerek, tesztek és védőoltások kifejlesztésére és igazságos elosztására. Európa és Magyarország is csak akkor lesz biztonságban, amikor mindenhol kellő számú ember megkapta a védőoltást a fertőzés ellen. Nemcsak a védőoltás kifejlesztésében, de a fertőtlenítésben is óriási a feltalálók közötti verseny a világban.

A javuló járványhelyzetnek köszönhetően Európa országai sorra nyitják kapuikat a nyaralni vágyók előtt. Az Európai Bizottság azért hozta létre a reopen.europa.eu oldalt, hogy minden EU-s országról részletes információkat adjanak. Így megtudhatjuk, hova és milyen feltételekkel utazhatunk. Ahogy azt is, nyitva vannak-e a helyi látványosságok, strandok, éttermek.

A kutatók szerint, ha nem lesz újabb járványhullám, akkor is 71 millió ember csúszik le annyira, hogy már napi két dollárja se legyen. Ha ráadásul újabb hullámokban sújt le a koronavírus-járvány, akár 100 millió ember is kénytelen lesz kijönni olyan kevés pénzből, amennyiből ez szinte lehetetlen. Főleg Afrikában és Indiában fenyegeti az embereket a mélyszegénység. A Világbank azokat tekinti mélyszegénynek, akik naponta kevesebb, mint 1,9 dollárból, vagyis legfeljebb 600 forintból kénytelenek megélni. Ez fejenként havi 18 ezer forintot jelent.

Bezárt éttermek, leálló gyárak, hazaparancsolt emberek. A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására gyakorlatilag megállt az élet. Sok cég pedig nem engedhette meg magának, hogy akkor is fizesse dolgozóit, amíg ők otthon várják a járvány végét. Az április végi adatok alapján legalább 140 ezer magyar veszítette el a munkáját a járvány első két hónapjában. Ez nagyjából annyi ember, mintha Győr teljes lakossága munkanélkülivé vált volna.

A Google mozgási jelentése szerint hiába lazítottak a járvány miatt bevezetett korlátozásokon, a nyitás utáni 12 napban mégsem nőtt érdemben sem a fővárosi, sem a vidéki tömegközlekedők száma. Sokan a vendéglátóhelyektől is távol tartják még magukat, és a munkahelyek is kivárnak. Az egyetlen terület, ahol érdemben elkezdtünk visszatérni a járvány előtti életünkhöz: az a  bevásárlás.

Egy kocsma az osztrák síparadicsomban. A dél-koreai főváros bulinegyede. A helyi presbiteriánus templom egy amerikai kisvárosban. Ezekben a helyszínekben látszólag nincs semmi közös. A koronavírus-járvány mégis összeköti őket. Mindegyikbe belépett ugyanis egy-egy, úgynevezett szuperterjesztő. Ezzel pedig egy csapásra gócpontokká váltak, óriási lökést adva a koronavírus terjedésének.

A koronavírus-mutációkat vizsgálva kutatók ma már tudják, hogy Magyarországra főként Észak-Olaszországból jött a fertőzés, de találtak tajvani és amerikai eredetű vírusváltozatot is. Megmutatjuk a Pécsi Tudományegyetem laborját, ahol a betegektől levett mintákat vizsgálják. És az amerikai Los Alamos Nemzeti Laboratóriumot is láthatják, ahol a világ összes koronavírus-mutációját elemezve rátaláltak az újabb, gyorsabban terjedő verzióra.

A Google újra kiadta az emberek mozgásáról készült jelentését. Ebben már szerepelnek a vidéki nyitás utáni hét adatai is. A vidékiek a nyitást követően egyből visszatértek a korlátozások előtti vásárlási szokásaikhoz. Hogy a fővárosiak hogyan élnek a visszakapott szabadsággal, néhány hét múlva kiderül.

A Fókusz egy angol kutatóintézet hetente frissülő adatai és a halálozások alapján számolta ki, hányan eshettek át a fertőzésen, vagyis mekkora volt az átfertőzöttség május elején néhány országban. Magyarországon fél százalék körül volt azok aránya, akik már elkapták a betegséget. Ez nagyjából 50 ezer embert jelent. Ez azt jelenti, hogy nálunk több, mint százszor ennyi fertőzött kellene ahhoz, hogy a betegségen átesettek megvédjék a többieket a vírustól.

A víruskutató szerint a gyerekek sokkal kisebb arányban betegszenek meg, általában tünetmentesek maradnak, de ha jelentkezik is valami, akkor is kevesebbszer, mint a felnőtteknél. Ennek ellenére még mindig bizonytalan a vírus pontos hatása a gyerekekre, hiszen kevesebbet tesztelik őket és az esélyük is kisebb elkapni.

A Google-t a legtöbben még mindig csak a legnagyobb internetes keresőoldalként ismerek, pedig a gigantikus vállalatnak elképesztő méretű technológiai háttere van. Ezért is tudják például azt, hogy mennyit mennek ki a szabadba az olaszok és mennyit járunk mi magyarok boltba, amióta kitört a koronavírus-járvány?!

Bezárt iskolák, bezárt éttermek és bezárt üzletek. Bezárt idősek és csak nekik fenntartott vásárlási idősáv. A kormány által hozott korlátozásokat szinte mindenki ismeri. A döntések pontos hátterét azonban csak kevesen. Április végén azonban a kormány egy online konferencián bepillantást engedett a lapjaiba. Azt már tudtuk, hogy a tatabányai kórházban, vagy a Pesti úti idősotthonban sokan betegedtek meg. A konferencián azonban az is kiderült, hogy a regisztrált betegek több mint fele kórházban, vagy idősotthonban kapta el a fertőzést.

Február elején az RTL Híradó úttörő kísérletet rögzíthetett két fővárosi iskolában. A Greenpeace Magyarország bemérette, mennyi mikroműanyag részecske úszkál a budapesti csapvízben. Az eredmény ellenére szerintük biztonságos a csapvíz fogyasztása. A Dunában is mértek, ott háromszor annyi mikroműanyagot találtak, mint a korábbi méréseknél.

A naponta regisztrált új betegek száma április eleje óta nem növekszik érdemben. Ahogy a súlyos vagy életveszélyes állapotban lévő betegeké is tetőzik a világon. Az igazán jó hír azonban az, hogy a napi halálozások április közepe óta csökkennek. Vagyis most szinte minden nap egyre kevesebben halnak meg a koronavírus miatt. És bár március eleje óta minden nap rekordot dönt az éppen koronavírussal küzdő betegek száma, a víruskutató szerint egy-két héten belül csökkenés várható.

Müller Viktor, elméleti biológus - aki járványokat modellez - a Fókusznak kiszámolta, hogyan alakul és hogyan alakult volna a járvány Magyarországon. Eddig 250 ember halt meg Magyarországon a koronavírus járvány miatt. Ha nem csináltunk volna semmit, akkor már csaknem két és félszer ennyi, 579 halott lenne. Vagyis eddig 329 ember életét mentették meg az intézkedések és az önfegyelem. Ha minden így maradna, akkor a betegek és a halottak száma is a mostani, viszonylag alacsony szinten emelkedne, majd a növekedés megállna. Ha jön a lazítás, akkor már főleg rajtunk múlik majd, hogy mennyire kap új erőre, és mennyi áldozatot szed a járvány Magyarországon. 

A koronavírussal fertőzöttek nagyjából ötödénél alakulnak ki súlyos tünetek. A betegek komoly szenvedéseket élnek át. A kutatások jelenlegi állása szerint viszont aki a fertőzés durva verzióján esik át, az tovább tartó és erősebb védelmet kap cserébe a koronavírus ellen.

A mindössze 360 ezer lakosú Izlandon már több mint 40 ezer tesztet végeztek. Beteget, egészségest, mindenkit vizsgálnak. A járvány első hulláma pedig náluk várhatóan heteken belül véget ér. Magyarország a régióban az utolsók közé tartozik a lakosságarányos tesztelésben. Csak Szerbiában, Bulgáriában és Ukrajnában végeztek kevesebb tesztet, mint nálunk. Egy izlandinak pedig 25-ször akkora esélye van, hogy teszteljék, mint egy magyarnak.

Állítólag mi magyarok nagyon szófogadók vagyunk a járvány idején - és ezt a mobiltelefonokból tudják. Nem kell megijedni, azt nem látják, hogy mit csinálunk, de azt viszont meg tudják mérni, hogy hol tartózkodunk és mennyi ideig?!

Versenyfutás a koronavírus védőoltásának kifejlesztésében. Már emberen is kipróbálták a vakcinát. Mi lesz, ha működik és mi lesz, ha nem?

Fényárban úszott a kínai Vuhan városa április 8-án, amikor 11 hétnyi vesztegzár és a koronavírus-járvány lecsengése után újra megnyíltak a város kapui, és a helyiek elhagyhatták átmeneti fogdájukat. Hogy nálunk mikor lehet bemenni újra egy étterembe, vagy mikor lesz újra biztonságos buszon utazni, még nem tudni. Eddig többen, többféle szempont alapján próbálták megbecsülni a magyarországi tetőzés időpontját.

Jól érzem magam, egészségesnek, semmiféle tünetem sincs, mégis lehet, hogy maszk nélkül beszéd közben megfertőzhetek bárkit, aki másfél két méter távolságon belül van. És nem is tudok róla, hogy fertőzők, hiszen nem teszteltek. Ahogy a magyarok kilencven kilenc százalékát sem tesztelték. A szakember szerint épp ezért fontos, hogy mások védelmében viseljük a maszkot.

Egy denevér, egy tobzoska és a wuhani halpiac. Kutatók szerint ezen az úton jutott el az emberhez a koronavírus. Azóta többszázezren megbetegedtek, több tízezren meghaltak miatta a világ legalább 180 országában. A világ bezárkózott, a gazdaság összeomlóban. De vajon mennyire durva a mostani betegséget okozó vírus, ha összehasonlítjuk a régebbről ismert, légúti fertőzésekkel?