Egy nemzetközi vizsgálat részeként tavaly nyáron alapos kutatást végeztek az 1900-ban létesült Sátoraljaújhelyi Fegyház és börtönben, amelynek telitettsége ekkor 162 %-os volt. A vizsgálat idején 426 fogvatartott volt, többségük munkát végez a börtönben működő textilüzemben. Magyarországon úgy 18 ezren vannak börtönben, évről évre többen és hosszabb ideig. Az ő helyzetükről beszélünk.

Gyerekekről beszélünk ma este, sok tízezerről, akik eleve nehéz helyzetben vannak, de egy új törvénymódosítási javaslat még nehezebbé tenné tanulásukat, így későbbi életüket is. Az SNI és BTMN által érintett gyerekeket eddig – megfelelő szakvizsgálat után – az adott tárgyból osztályzás alól fel lehetett menteni, tehát nem kaptak osztályzatot, de a képzésben részt vettek, órára jártak. Ezen a helyzeten akar változtatni az oktatási kormányzat, amely Nagypéntek előtti napon egy 15 oldalas módosító javaslattal lepte meg a szakmát, s öt, azaz 5 napot adott a javaslat véleményezésére.

Tanuljunk együtt az unióról a Nemzeti Konzultáció alkalmából! A Brexit sokkolja a menekültválsággal amúgy is küszködő Uniót. Vannak országok, amelyek több Európát, erősebb integrációt akarnak – mások ezt ellenzik. Például a magyar kormány, amely azt kéri, állítsuk meg Brüsszelt egy nemzeti konzultáció segítségével.

Ez a történet úgy kezdődött, hogy évértékelő beszédében a miniszterelnök azt mondta, idézzük: …”gondot okoz, hogy titokban, külföldi pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát.”  Következett lényegében egyidőben a plakátkampány Brüsszel megállításáról, és a CEU-t nehéz helyzetbe hozó immár hatályos törvénymódosítás, folyamatban van a Brüsszel megállításáról szóló nemzeti konzultáció és érkezik a civil szervezetekről szóló törvény. Megjegyzendő, hogy nincs demokrácia az államot ellenőrző, az állampolgárokat képviselő civil szervezetek nélkül. A benyújtott törvénytervezet ellen egységesen tiltakoznak.

Március 14-én az Emberi Jogok Európai Bírósága egyhangú elsőfokú ítéletében megállapítja, hogy a magyar hatóságok jogsértően tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt a tranzitzónában. Ezért fejenként 10 ezer eurós magyar állami kártérítés illeti őket. Magyarország várhatóan fellebbez az ítélet ellen, így az ügy az úgynevezett Nagykamara elé kerülhet. A bíróság szerint Magyarország megsérti az Európai Emberi Jogok 1950-ben aláírt és azóta sokszor kiegészített egyezményét. Ez alkalomból először egy KDNP-s képviselő említi, mi lenne, ha Magyarország kilépne az Emberi Jogok Egyezményéből, amelynek 1993 óta tagja. Mi lenne?

Nagy tüntetések és folyamatos nemzetközi tudományos tiltakozások után Áder János aláírta a csak lex-CEU-nak nevezett oktatási törvénymódosítást, amely kormányszintű megállapodáshoz és amerikai helyszínű egyetemi képzéshez köti a magyar és amerikai diplomát is adó, Magyarországon és New York államban is akkreditált CEU budapesti fennmaradását.

Találékonyság hiányával nem lehet bírálni a kormányt: Húsvét előtt 202 oldalas színes dokumentummal lepi meg az érdeklődőket a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal. Tárgy: nem tudható, milyen alapon kiválasztott 96 élelmiszerpár összehasonlítása annak bizonyítására, hogy különféle külföldi cégek – jellemzően multik - azonos termékekből rosszabb minőséget árulnak Magyarországon és más kelet-európai országokban is, mint nyugaton. Ezért több kormány is Brüsszeltől követel intézkedéseket.

A kormány nem csak a külföldön bejegyzett, de csak Magyarországon működő egyetemeket nem kedveli: ugyancsak nem kedveli a külföldről vagy külföldről is támogatott civil szervezeteket. Sok mindent mond róluk, leginkább azt, hogy politikai tevékenységet folytatnak, ezért működésüket sürgősen átláthatóvá kell tenni, mintha most nem lenne az. 

Szerkesztő