A hatalom részeseként milyen lenne a Jobbik, a DK és a Momentum bér- és foglalkoztatáspolitikája? Terveznek-e nagyarányú béremelést, és ha igen, miből? Mit kezdenének a közmunka-programmal? A szakképzéssel és a felnőttképzéssel? Hogyan lehetnénk összeszerelő üzemből a digitális ipar képviselői? A választási vitasorozat résztvevői: Orosz Anna, Momentum, Gyöngyösi Márton, Jobbik és Székely Sándor a Demokratikus Koalíció képviselője.

Választási vitasorozatunk hetedik része. A szerdai téma: a mindenki zsebére ható adórendszer – ki mit tenne a hatalomban? A résztvevők: Schmuck Erzsébet, LMP, Arató Gergely, DK és Burány Sándor, MSZP. Először Burány Sándor beszél két percig, utána Schmuck Erzsébet, és végül Arató Gergely. – és az adás végén ugyanez lesz a sorrend.  

A politika lényegéhez tartozik az ellentétes vélemények érdemi, kulturált vitája, ám ilyesmi Magyarországon lényegében nincs. Pedig választások előtt még nagyobb szükség van vitákra. Ezért a Magyarul Baló műsora választási vitasorozatot kezd. A kormánypártok részvételére nem számíthatunk, hiába hívtuk őket is. Így minden műsorban 3 ellenzéki párt politikusai vitáznak egy-egy témáról. Az első téma: a határon túli magyarok. A résztvevők: Szávay István Jobbik, Mesterházy Attila MSZP és Molnár Csaba DK. 

Itthon látványos jobboldali médiatábora támadt egy amúgy baloldali francia közgazdásznak: Thomas Pikettynek van egy blogja a Le Monde mértékadó balközép francia napilapban, s ebben január 16-án azt találta írni és bizonyítani, hogy a kelet-európai országok uniós vesztesek.

Ha valaki elveszíti munkáját, álláskeresési támogatást kap, ha nem talál állást, marad a közmunka. A kormány szerint közelítünk a teljes foglalkoztatottsághoz. Persze, ha beleveszik a külföldön dolgozókat és a majdnem 200 ezer közmunkást, a magyar munkaerőpiac mostoháit. Helyzetük öt éve nem változik, ma már a minimálbértől is szakadéknyira vannak… Mi legyen velük?

Azért van munkaerőhiány Magyarországon, mert sokan külföldre mennek és közülük kevesen jönnek vissza? De hányan, kik, milyen életkorban, milyen iskolázottsággal és az ország melyik részéből mennek külföldre és ugyanígy, kik jönnek vissza?

A kormány büntetőadókkal sújtaná azokat a civil szervezeteket, amelyek szerintük az illegális bevándorlást támogatják. Ez a Stop Soros néven nyilvánosságra hozott törvénycsomag, amely a civilek szerint kártékony, jogilag értelmezhetetlen és megbélyegzi őket. Az ellenzék figyelemelterelésről beszél.

Nem minden önkormányzat fogadja lelkesen, hogy iskoláját államosítják. A Budapesttől egy kilométerre észak-keletre fekvő, tízezres Csömör nagyközség például olyannyira nem lelkes, hogy iskoláiért pert indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen.

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE Adott a valóban tisztelt Magyar Tudományos Akadémia. Hogyan létezhet, hogy szabály írja elő, hogy az MTA 354 tagjából legfeljebb 200 lehet 70 évesnél fiatalabb? Talán ez az oka annak, hogy a tagok átlagos életkora 74 év. Vagy még inkább hogyan létezhet, hogy a 354 akadémikusból csak 24 nő?

A diákok egy része folytatni akarja a tüntetéseket a közoktatás reformjáért. Péntek délutánra a parlament elé várnak minél több középiskolást, akiknek azt mondják, délelőtt ne is menjenek iskolába, inkább vegyenek részt különféle rendezvényeken és fórumokon.

Az iskoláknak és az óvodáknak ki kell dolgozni egy úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Tervet, ezt a kormány írja elő, határidő július, a hivatkozási alap egy általános NATO-rendelkezés a terrorveszélyről. A Civil Közoktatási Platform, amelyet ötven szakmai szervezet hozott lére, azt mondja az érintetteknek, ne hajtsák végre ezt a kormányutasítást.

A Rákosi- és a Kádár rendszer vezetőiről, ahogyan annyi más egykori szovjet és kelet-európai vezetőről - nagyjából azt lehet mondani, hogy minél magasabbra jutottak, annál kevesebbet tudunk róluk. Ezek az emberek nem nagyon beszéltek. És legkevésbé a nyilvánosságnak vagy az utókornak. Így majdnem minden utólagos életrajz fontos hiánypótló. Most kettő is megjelent: Fehér Lajosról, aki ellentmondásos életútján volt újságíró, rendőr, majd agrárpolitikus lett – és Péter Gáborról, akiről csak az ÁVH és a brutalitás jut az ember eszébe.

Kényelmes helyzetben lévő kormánypártokkal és a helyét kereső ellenzékkel fordul rá a választási évre Magyarország. Műsorunk idei utolsó adásában úgy nézünk előre, hogy felidézzük az év fontosabb belpolitikai eseményeit és hatásukat. Emlékeznek még, hogy indult az év?  

„Ti dolgoztok, ők lopnak”  - a Jobbik tavaszi plakátkampányára csattanós válasz érkezett az Állami Számvevőszéktől. 330 millió forintos büntetés és ugyanennyi elvonás jövőre a párt finanszírozásából. Az indok: a számvevőszéki vizsgálat szerint a Jobbik áron alul jutott plakáthelyekhez, és ez tiltott pártfinanszírozásnak minősül.  Az ellenzék egy része kiállt a párt mellett. Pénteken közös, fáklyás tüntetést tartottak, ahol ott volt az LMP, és nem volt ott az MSZP. Most mindkét párt itt van.

Nagyon elszánt politika-rajongónak kell lenni ahhoz, hogy valaki követni tudja, mi történik a baloldalon. Matematikai esélyekbe kapaszkodva állítják, hogy összefogással nyerhető a 2018-as választás. Új csodafegyverük Karácsony Gergely. Az LMP-ben kezdte, most a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, és december 9-e óta felkérése van arra, legyen az MSZP miniszterelnök jelöltje.

Világjárványként terjed a depresszió és a szorongás. Magyarországon is többszázezer regisztrált beteg él. De közülük csak minden ötödik jut hozzá a leghatékonyabb gyógymódhoz, a pszichoterápiás kezeléshez. De mi történik a többiekkel?

Hadházy Ákos úgy lett és maradt ismert, hogy lassan két éve rendre, konokul, egymás után tár a nyilvánosság elé számára egyértelműen korrupciós ügyeket. Átlagosan hetente egyet. Feljelent és feljelentik. Igaz, az ügyek utóbb homályba vesznek. Azt gondoltuk, próbálkozzunk meg valamiféle összegzéssel ma este, beleértve azt is, hogy miért nem éri el a választók ingerküszöbét, miért lett életünk majdhogynem természetes tartozéka a korrupció.

Egy orosz cég, neve Metrowagonsmash más külföldi és magyar pályázók visszalépése illetve pályázatuk érvénytelenné nyilvánítása után 69 milliárd forintért megnyerte a BKV pályázatát. Utolsó vetélytársuk egy észt cég volt, de végül az észtek – egyes szakértők szerint jobb – ajánlatát is elutasították. Azóta tart a zűrzavar.

Adott egy nemzetközi egyezmény, ez a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak áldozatait védő Isztambuli Egyezmény, amelyet Magyarország évekkel ezelőtt aláír – majd azóta sem ratifikálja. Sőt, ha jól értjük, most már nem is fogja, legalábbis ebben az országgyűlési ciklusban nem. Miért?

Van egy időnként fel-felélénkülő, folyamatos vita a kötelező olvasmányok hasznáról, értelméről, összetételéről a közoktatásban. Hovatovább egyáltalán – mondjuk igy – egy-egy közösségi média üzenetnél tartósabb olvasásról. Mit ad – esetleg, mitől veszi el az időt, ami – hasznosabb?

Albert Einstein 100 évvel ezelőtti elméletét sikerült tudományos mérésekkel bizonyítani másfél évvel ezelőtt: azt, hogy a gravitációs hullám létezik és olyan, mint amilyennek Einstein leírta. Az akkori mérés azt mutatta, hogy két közepes tömegű fekete lyuk 1,3 milliárd fényévre összeolvadt és ennek hatását a földön mérni lehetett. Jó lenne minél többet érteni belőle.

Hogyan alakult volna a világ történelme az 1917-es forradalom nélkül? És hogy alakult azután, hogy megtörtént? Robert Service brit történész és Oroszország-specialista elsők között kutathatott a pártarchívumokban. Mit gondol Leninről, Sztálinról és Trockijról és hatásukról a mai Oroszországra és Kínára.

Legtöbbünk környezetében vannak gyógyíthatatlan daganatos betegek. Ilyen betegségben hal meg minden 300. ember Magyarországon évente. De hogyan éli meg élete utolsó éveit? Van esélye rá, hogy méltósággal készülhessen a halálra? Van. De az ilyen gondozásra szakosodott szervezeteknek súlyos anyagi gondjaik vannak. Nem orvosok, ápolók, önkéntesek hiányoznak, hanem – pénz, pénz, pénz!

Elmaradott ország elmaradott oktatással volt Finnország a XX. század közepén. Aztán jött a radikális reform: a politikának nem lehet köze az oktatás tartalmához, de a forrásokat garantálnia kell. A tanároknak kötelező mesterfokú képzettség és a diplomás átlagnál magasabb fizetés. Az eredmény: Európa-bajnok oktatási teljesítmények és Finnország a világ legfejlettebb országai közé katapultálta magát.

A már-már globális molesztálási, zaklatási és szex-botrány-sorozat közepette is képes magának figyelmet szerezni és ezt fenntartani az a tiltakozási hullám, amely egy társkereső – vagy ennek álcázott – honlap ellen összpontosul. A lényeg: ha szegény és kiszolgáltatott, jellemzően fiatal nő vagy, akkor keress magadnak egy gazdag, jellemzően idős férfi támogatót – és add el magadat az ő pénzéért. Az ellenzők szeretnének nyilvános vitát az oldal működtetőivel, de ezt az oldal tulajdonosa, Weiler Péter nem vállalja

A kormány és a büntetés-végrehajtás együttesen, egymással párhuzamosan azon dolgozik, hogy indokolhatatlanul nehezítse a börtönlakók életét. Majd 20 ezer honfitársunkról van szó, tehát nagyjából minden 500. emberről. Akik egyébként is Európa-szerte párjukat ritkítóan túlzsúfolt börtönökben élnek.

Tipikusan Észak-Amerikában vagy Európában tervezik, legalább egy évre előre, tipikusan Kínában, Indiában, Indonéziában, Bangladesben, újabban már Afrikában gyártják, mindenütt, ahol olcsó a munkaerő … Milyen esélyei lehetnek a divatvilágban például egy olyan magyar design-vállalkozásnak, amely mást akar, mint az eldobható és olcsó divat?

Albert Einstein 100 évvel ezelőtti elméletét sikerült tudományos mérésekkel bizonyítani másfél évvel ezelőtt: azt, hogy a gravitációs hullám létezik, és olyan, mint amilyennek Einstein leírta. Az akkori mérés azt mutatta, hogy két közepes tömegű fekete lyuk 1,3 milliárd fényévre összeolvadt, és ennek hatását a földön mérni lehetett.

Mit csinálunk a pénzünkkel, a befektetéseinkkel, mire és milyen hitelt veszünk fel? Ezek a döntéseink mozgatják a gazdaságot, így ez igencsak érdekli a közgazdászok egy növekvő csoportját. Ez az úgynevezett viselkedési közgazdaságtan.

A magyarországi szegénység élő lelkiismerete Ferge Zsuzsa szociológus, akadémikus. Sok fogalmat ő emelt be a magyar szociológiába. Most arról is beszélgetünk, mi történik, mondjuk csak a gyerekszegénységgel, amióta erre összpontosít 2005 óta?

Magyarország népesedési adatait kénytelenek vagyunk kitüntetett figyelemmel követni. Tekintettel arra, hogy mindenféle kormányzati erőfeszítés ellenére is kevés gyerek születik, hogy sok fiatal ember külföldre ment és megy dolgozni, és egyre többen vannak az idősek, akik sokféle tényezőnek köszönhetően egyre tovább élnek. A kis népszámlálás, azaz a mikrocenzus most publikált népességi adatait segít megérteni két szakember.

Korniss Péter éppen ötven éve kezdi Erdély falvainak életét, hagyományait fekete-fehér képekbe foglalni – hogy azután e képek egyik-másik szereplőjét napjaink Budapestjén találja meg, színes képek készülnek népviseletben takarító erdélyi asszonyokról. A most 80 éves Korniss Péternek Folyamatos emlékezet címen életmű-kiállítása nyílt a Magyar Nemzeti Galériában.

Idézet egy kiáltványból, amely pénteken jelent meg: „Mindannyiunk közös érdeke, hogy megvédjük hazánkat, hogy a határainkat ellenőrizzük, hogy tudjuk, kik jönnek hozzánk, kikkel osztjuk meg az életünket. Ugyanígy közös érdekünk, hogy megvédjük az emberséges társadalom határait.” Az egyik aláíró Beer Miklós, a váci egyházmegye püspöke, egy másik Gégény István hitoktató, a Szemlélek blog alapítója és szerkesztője.

Önök tudnak tanárhiányról? Az illetékes minisztérium államtitkára szerint ez helyi léptékű jelenség. A szakszervezetek és a szakértők szerint viszont úgy 2-3000 tanári állás is betöltetlen. Gondoltuk, összehozzuk a feleket. Gondoltuk… de Emberi Erőforrások Minisztériuma az utolsó levelünkre már nem is válaszolt...

A kormány új belpolitikai sikerforgatókönyve: nemzeti konzultáció a kormány szerinti Soros-tervről. A népszavazással szemben a konzultációnak nincs érvényességi küszöbe. A borítékolandó válaszok alapján borítékolható eredményből a kormány minden bizonnyal arra a következtetésre jut majd, hogy sikerrel védi az országot és Európát, az ellenzék viszont „Soros-bérenc”.

Amerikában már járványként kezelik azt, hogy évről évre egyre többen halnak meg gyógyszertúladagolás és gyógyszerfüggőség miatt. Magyarországon is veszélyes a helyzet, ezért beszélni kell róla: nálunk nem annyira a fájdalomcsillapítók, mint inkább a nyugtatók és az altatók, illetve általában gyógyszerfüggés miatt. Megbízható statisztika nemigen akad, de szakértői becslések szerint minden ötvenedik ember gyógyszerfüggő és vagy félmillióan vannak, tehát minden huszadik ember, akik a szükségesnél több gyógyszert vagy altatót szednek és ez függőséghez vezethet.

A GDP, azaz a pénzben kifejezett nemzeti össztermék és ennek alakulása vagy 75 éve az első adat, ami egy ország gazdaságát jellemzi. Ha a GDP nő, egy kormány sikeresnek érzi magát. Ha csökken, akkor baj van. Igen ám, de, ahogyan egyre több közgazdász állítja, a GDP nagyon sok mindent nem mér. Szóval – le a GDP-vel? Ha igen, mi és mikor jöhet helyette?

Bizonyosan lesz új nemzeti alaptanterv. Hogy mikor lesz és mit tartalmaz majd, még nem tudható, de azt tudjuk, hogy két és fél milliárd forintos uniós pénzből egy százfős szakmai csapat ennek megalapozásán dolgozik. Nemrég kiszivárgott egy bizonytalan státuszú, 17 oldalas dokumentum, amelynek szerzője a terv pedagógiai-szakmai részéért felelős Csépe Valéria miniszteri biztos. Ezt az írást kemény bírálatok érték. Két bíráló: Nahalka István oktatáskutató és Vass Vilmos középiskolai tanár és egyetemi oktató – és tantervszakértő.

Készül az ötödik nemzeti alaptanterv. A szakma egy része titkolózást emleget és azt, hogy ismeretlenek készítik az új tervet, ennek hatására a minisztérium kiadott egy közleményt, amely szerint a munka nem titokban folyik, folyamatosan egyeztetnek a szakmával és a bevezetés nem csúszik, tartják magukat a módosított, jelenleg éppen 2019 szeptemberi dátumhoz.

Nyugdíjakról, értelemszerűen nem a nyugdíjasoknak. Régen úgy volt, hogy sok gyerek, rövid élet, kevés idő nyugdíjban. Ma úgy van, hogy kevés gyerek, hosszabb élet, sokkal több idő nyugdíjban. Hogyan áll és hogyan alakul a magyar nyugdíjrendszer három szempontból: fenntarthatóság, méltányosság és egyenlőtlenség szempontjából?

A szegénység valamelyest csökkent, de ma is alighanem a legsúlyosabb társadalmi gond Magyarországon, megelőzi az oktatás és az egészségügy gondjait is, noha mindkettővel összefügg. A szegénység és a kirekesztés kockázata a társadalom egy teljes negyedét fenyegeti.

A lakáspiac lendületben, de még mindig messze a 2007-es szinttől. Az új lendület gondokat is produkál: az egyre dráguló lakásokat még mindig nagyon drága hitelekből vesszük. A Nemzeti Bank egyik igazgatója szerint Európa legnagyobb költségszinttel, egyúttal legmagasabb kamatjövedelemmel működő bankrendszere a magyar. És mit változtat mindezen a fogyasztóbarát hitel?

Mi lehet az oka annak, hogy ha egy diák egyházi iskolába jár, az állam több mint háromszor annyit fizet érte az iskolának, mint egy állami iskola egy diákjának?

Hogyan értelmezi az állam az iskolákra vonatkozó önkormányzati szolidaritást. Adott Budaörs, amely sokat költött iskoláira, ám ezeknek előbb fenntartói, később működtetői jogát vette el az állam. Majd évi 2,3 milliárd forintot követel Budaörstől –szolidaritási pénz címén, ez az összeg majdnem háromszorosa annak, amennyit az önkormányzat költött iskoláira évente. Az összes önkormányzattól összesen évi 21 milliárdot akarnak beszedni – ezek szerint ennek egy teljes tizedét a 30 ezres Budaörstől, amely most perel.

Aki használ számítógépet vagy okos telefont, érdemes figyelnie. Megkésett számítógépes elsősegély-nyújtás, avagy: feladta a leckét a világ kormányainak, cégeinek és mindannyiunknak a négy napja beindult zsarolóvírus.

Előbb-utóbb bizonyára megtalálják a rák ellenszerét, annyian kutatják világszerte. Vannak eredmények, a betegség sokféle fajtája egyre eredményesebben gyógyítható. Másfelől az derül ki, hogy egy daganatos betegség jó eséllyel pusztán úgy és azért is kifejlődhet, mert az emberi test sokmilliárd sejtjének valamekkora része az ember idősebb korára, elfárad és – elrákosodhat. Két magyar kutató, Szöllősi Gergely és Derényi Imre egy ezzel összefüggő modellrendszer kifejlesztésén dolgozik.

Növekvő gazdaságban a reklámpiac virágzik. A növekvő magyar gazdaságban a reklámpiac a nemrég kitalált, majd elvetett 9%-os reklámadó után most éppen megint levegőért kapkod – de már egyáltalán nem csak a most éppen másfélszeresére emelendő reklámadó miatt. Továbbá: tavaly jó 6 milliárdnyi hirdetéssel az állam lett a televíziózás legnagyobb egyedi reklámköltője és ezt a pénzt nem éppen piaci szempontok alapján osztották el az egyes csatornák között.

Egy társadalmat az is jellemez, hogyan bánik a fogyatékosokkal. Magyarországon majd 300 ezer honfitársunkkal, akik közül majd 25 ezren bentlakásos, fogyatékos otthonokban élnek, jellemzően az ország határvidékein, jellemzően lerobbant kastélyokban, többségükben olyan helyen, ahol 100-nál több úgynevezett ellátott van. Néhány napja országos feltűnést keltett, hogy egy nemzetközi civilszervezet súlyos jogsértéseket állapított meg és dokumentált egy gödi otthonról, ahol 100-nál többen laknak.

Mindfulness - magyarul a tudatos jelenlét. Sok mindenből van benne valami, ami mostanában divatos – némi keleti filozófia, válaszok a felgyorsult világra – hogy lassuljunk le, legyünk tudatosak, éljük meg a pillanatot. Mi ez a módszer? Hogyan működik? - erről beszélgetett Baló György vendégeivel.

100 év múlva a világon ma létező hétezer nyelv 90 százaléka eltűnik, maradhat tehát úgy 700. Vajon a magyar megmarad? Tehetünk-e, kell-e tennünk valamit azért, hogy megmaradjon? Mindjárt megtudjuk: a világon sokfelé kutatta a magyar nyelvet É. Kiss Katalin nyelvész, akadémikus, a Bolyai-díj idei nyertese. Jó lenne, ha nem kellene megjegyezni, hogy ő az első női díjazott, de – meg kell.