Évekig tartott, míg lezárták itteni életüket, hogy a Föld túloldalán kezdjék újra. Velük voltunk az indulásnál, és ott voltunk az első hetekben is. Egy kis magyar falu biztonsága utána egy kétmilliós ausztrál nagyváros kihívásaival szembesültek. Az első pár hét pihenéssel, nyaralással telik. Kriszti és Zoli egy darabig még élvezhetik a napsütést és az óceánt, de ha nem találnak sürgősen munkát, egy olcsóbb házat és továbbra is bérelt autóval járnak, hamar el fog fogyni az a pénz, amiért egész életükben keményen dolgoztak.  

Nándi hosszú utat tett meg az elmúlt években, nemcsak kilométerben mérve, hanem önmagában is. Már több mint két éve él Brisbane-ben, Ausztráliában. Nyelvtudás és tervek nélkül érkezett, egyedül. Arra végképp nem számított, hogy épp itt, 15 ezer kilométerre a hazájától egy magyar lány lesz a párja, és negyvenedik születésnapjára a legszebb ajándékot kapja majd...

Küllői Péter megelégelte a pénzcsinálást és az ezzel járó állandó globális hajszát és megengedhette magának, hogy egyik pillanatról a másikra átmenjen a másik oldalra: eddig kapott, azóta ad. Kinek, hogyan és miért? Egy világpolgár portréja a Magyarul Balóval műsorában!

Úgy látszik, ezt a 400 órás évi túlórát és ennek három évig nyújtható kifizetését a kormány a szokásosnál sokkal nehezebben nyomja le a társdalom torkán: kellett hozzá egy jogfosztottsága miatt tiltakozó ellenzék egy botrányos parlamenti ülésen, majd azóta Magyarországon nagyon ritka folyamatos tüntetések. Kétségtelenül nem százezrek vonulnak az utcára, de a tiltakozás folyamatos, már január első napjaira is tüntetéseket hirdetnek és ugyancsak szokatlanul figyelemreméltóan sok fiatal van a tiltakozók között. Hogyan tovább?

Prőhle Gergely, a politikai indíttatású kultúrharc első vezéráldozata: 2018 november elsejével küldték el a Petőfi Irodalmi Múzeumból. Majd a miniszter azt nyilatkozza: pályázatot írtunk ki, múlt időben – ennek nincs nyoma a minisztérium honlapján. Tehát vagy titkos a kiírás, vagy nincs…

Két fideszes képviselő törvénymódosítást nyújtott be a túlórákkal kapcsolatban. Egyéni indítványról lévén szó, a benyújtók megtehették, hogy a társadalmi, szakmai, politikai vitákat kihagyják és ma átverték az országgyűlésben a módosítást. A szavazás törvényességét az ellenzék erősen vitatja, tartalmát elutasítja és ennek jegyében szokatlanul élénken, de a megszokott eredménytelenséggel tiltakozott.

A paksi atomerőmű bővítését a magyarok minimális többsége elutasítja, míg nagy többségük inkább egy megújuló alapú energiarendszert támogat. A Paks 2 beruházás érinti az energiapolitikát, az áramár alakulását, nem is beszélve a környezeti veszélyekről! De mit hozott 2018 a késlekedő beruházásnak?

Két fideszes képviselőt előállt egy törvényjavaslattal, a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról. A lényeg az, hogy az eddigi évi legfeljebb 250 óra helyett 400 órára, tehát 50 teljes munkanapnyi időre emelhető a kötelező túlóra Magyarországon. Nehezen hihető, de az is benne van, hogy a munkáltatóknak jogukban állna az elrendelt túlórákat akár csak a harmadik évben kifizetni.

Három év, 1918, 19 és 1920 – 100 év után. Az első világháború végétől a néhány hónapos, őszirózsásnak nevezett forradalom, majd az ugyancsak néhány hónapos tanácsköztársaság után 1920-ban – Trianon. Ezeket a mindmáig megosztó sorsdöntő folyamatokat kellene valahogyan összerendeznünk és megértenünk.  

Mi lesz a Corvinus egyetemmel? A kormány kitalálta, hogy legyen legalább egy, távlatilag nemzetközileg is valamennyire versenyképes magyar egyetem. A kiválasztott: a budapesti Corvinus. Ehhez nagyon sok pénzre lesz szükség. Honnan? Hogyan, miből, mikorra lesz a Corvinusból top egyetem? Állami? Magán? Alapítványi? Mi lesz a most közalkalmazott oktatókkal?

Fontolva halad az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése. A pedagógusok és az iskolák felkészülését egyelőre sokfelé bénítja a tanárhiány. Kényszerhelyettesítések és kényszertúlórák rejtegetik a betöltetlen álláshelyeket. A KLIK szerint nincs különösebb gond, de hát a KLIK szerint különösebb gond soha nincs.

Évi 5 milliárdról idénre, majdnem hatvan milliárd forintra hízott az előadóművészeti TAO. Ez az a közpénz, amit egy cég a saját társasági adójából nem az államnak, hanem mondjuk egy színháznak adhatott. Eddig. Jövőre ennek vége, mert brutális visszaélésekre adott lehetőséget ez a támogatási forma, és a kormány ezt most megunta. A színházak viszont bevételeik 20%-át veszítik el így egyik napról a másikra, és azt sem tudják, mi jön ezután.

A KSH szerint a versenyszférában az ötnél több embert foglalkoztató cégeknél 2018-ban a havi bruttó átlagbér 337 ezer forint. Erről vita támadt. A szakszervezetek és mások nem ezt a számot vitatják, hanem azt, hogy a munkavállalók nagy többsége ennél kevesebbet vagy sokkal kevesebbet keres, ezért más bérszámítási módszert akarnak. Az is része a vitának, hogy meddig tarthat a bérnövekedés Magyarországon, s hogy milyen összefüggés van vagy nincs a bérek és a termelékenység között.

Ezen a hétvégén Párizsban sok tucat állam- és kormányfő emlékezik arra, hogy 100 évvel ezelőtt egy vasúti kocsiban írta alá kapitulációját Németország, s ezzel vége lett a négy éves első világháborúnak. Legalább 15 millió halott. A vagy 600 ezerre becsült magyar harctéri áldozat előtt számtalan település emlékművel tiszteleg. Itt és most az első világháborúról beszélünk.  

Ukrajna félig-meddig háborúban áll az ország keleti részén orosz támogatással önállósodó szakadárokkal. Hosszabb távon az ország szeretne NATO-tag lenni – ezt Oroszország aligha tolerálná – és közeledni az Európai Unióhoz. Ebben a keretben lehet elhelyezni a magyar-ukrán kapcsolatok feszültségeit.

Sokat és ezen belül sok egészségtelen ételt eszünk, keveset mozgunk és ennek brutális következményei vannak saját magunkra és a társadalom egészére nézve is. Aki elhízott, azt a normális súlyúakkal szemben számtalan veszély és kockázat fenyegeti, az elhízottság egészségügyi következményei ma már többe kerülnek, mint akár a dohányzás, akár az alkohol miatti betegségek. (Leadkép: rawpixel)

A budapesti Corvinus egyetem egyszercsak a Magyar Tudományos Akadémiát rágcsáló, folyamatosan növekvő hatáskörű Innovációs-  és Technológiai Minisztérium felügyelete alá került. Majd bejelentették, hogy ez az egyetem lesz a világranglistákon gyengélkedő és egyre lejjebb csúszó magyar felsőoktatási intézmények zászlós hajója, elitképző, meglehet milliós tandíjakkal és rengeteg külföldi hallgatóval.

A kormány elrendelte, hogy ha egy önkormányzat 50 millió forintot meghaladó uniós pályázatot nyert, akkor a még fel nem használt összeget – akkor is, ha pontosan tudják, hogy erre a pénzre mikor és mihez van szükségük - vissza kell utalni a Magyar Államkincstár számlájára. Sok polgármester úgy gondolja, hogy ez tovább csökkenti az önkormányzatok amúgy is szűkülő mozgásterét.

Volner János a Jobbik alelnökeként és frakcióvezetőjeként levelet írt a pártvezetésnek, hogy legyen új kongresszus és tisztújítás annak elkerülésére, hogy a Jobbik, úgymond, balra tolódjon és összeálljon a baloldallal – már ha például az elsőszámú gyanúsított LMP-t baloldalinak lehet nevezni. A levél nyilvánosságra került, Volner Jánost sebesen kizárták az általa vezetett parlamenti frakcióból, de most is a párt alelnöke s ha igaz, indulna az elnöki címért.

Meghallgatjuk Hódmezővásárhely ellenzéki összefogással februárban megválasztott független polgármesterét, aki 8 hónap után úgy döntött, nem bírja a városi közgyűlés fideszes többségű nyomását és a város érdekében új választást akar.

Ha valaki előad egy dalt vagy ír egy cikket, s ezek ingyenesen elérhetőek az internetes keresőprogramokon, kapjon-e pénzt érte – mert eddig nem kapott. Az Európai Unió először 2001-ben igyekezett szabályozni az internettel kapcsolatos szerzői jogokat. 2013-ban újra nekiálltak és 5 év után az Európai Parlament most szeptemberben elfogadott egy szabályozási javaslatot, ami nem holnaptól lesz kötelező, de a folyamat elindult. Egyelőre az alkotóknak áll a zászló.

Barabási Albert-László azt mondja, hogy munkatársaival óriási adatbázisok és számtalan életút tanulmányozásával jutottak el oda, hogy képesek lettek megfejteni azt, hogy mi a siker és mitől függ. Hogy, mik lehetnek a siker egyetemes törvényei? Erről faggatta Baló György a kutatót.

Az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentést a kormány és a Fidesz a maga javára fordította, mert el tudja hitetni a választókkal, hogy az unió nem a kormányt, hanem az országot támadja. Kérdés, hogy az ellenzék továbbra is ezzel a jelentéssel akar foglalkozni, amelynek, ha egyáltalán, évek múlva lehet uniós következménye – vagy talál magának témát, ami érdekelheti az évek óta migrációs propagandában élő választókat.

Szeptember 17-től hatályba a lépett a bevándorlási különadó, aki anyagi támogatást kap, az nyilatkozhat, a NAV-nak, hogy kitől-mitől kap pénzt, akinek, tehát a támogatónak fegyelmezetten be kell fizetnie anyagi támogatásának 25%-át adóként. Ha nem fizet, akkor a támogatottnak kell fizetnie. Majd mindjárt kiderül, hogy ez nem ilyen egyszerű, sőt…

Lendületbe jött a valamilyen szinten mindig is létezett Kulturkampf, azaz kultúrháború. Vannak, akik erős médiatámogatással érvelnek azért, hogy ha már egyszer a Fidesz a politikai és a gazdasági hatalmat is tartósan megszerezte, itt az ideje, hogy a kultúrában és a művészetekben is elsősorban a politikai jelszavaknak megfelelő művek és az ezeket támogató intézményi vezetők élvezzék az állami tízmilliárdokat. Igen, de hol vannak a várva várt nagy művek?

A kormány kivételével kevesen gondolják, hogy a magyar közoktatás rendben van, es akkor még nem is beszéltünk a valamikor bevezetendő új nemzeti alaptantervről, amelynek egy tervezete már létezik, de a kormány szerint szó sincs arról, hogy ezt elfogadták volna. És ott van a pedagógushiány. Meghívtuk a KLIK-et, de nem is reagáltak megkeresésünkre.

Viszonylag új fejlemény, hogy az ember nézegeti magyar vagy külföldi újságok weblapjait vagy a csak a neten létező lapokat és egyre gyakrabban fut bele abba, hogy egy-egy cikket csak pénzért olvashat el, vagy: önkéntes anyagi támogatást kérnek tőle. vége az ingyenes tartalmaknak?

A keddi EP-vita után szerdán a jelentés megkapta az ahhoz szükséges kétharmados többséget, hogy Magyarország ellen hosszadalmas eljárás induljon, amelynek végén megvonhatják az ország uniós szavazati jogát. Miért nem számolják a tartózkodó szavazatokat? Ugyanis, akik tartózkodással szavaztak, jelen voltak és részt vettek a szavazáson. Tartózkodással, de szavaztak. Ha ezt a 48 tartózkodó szavazatot is számolják, akkor 10 szavazat hiányzik az eljárás megindításához szükséges kétharmados többséghez.

Nagyjából látható volt, mi fenyegeti a főleg kisebb üzletekből álló magyar élelmiszerkereskedelmi láncokat a kötelező béremeléssel: lopakodó csőd. Ehhez jött a bérrobbanás, a nagy üzletek százait működtető láncok ma már egymással versenyezve, nem ritkán bruttó 300 ezres fizetés ígéretével keresik az alkalmazottakat.

Egy nagy nemzetközi tanulmány szerint Magyarországon hét évvel kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, hogy a rendszer fenntartható maradjon. Viszont egy magyar férfi átlagos élettartama jelenleg 74 év... Durva. De igaz-e? E nélkül összeomlás fenyegeti a magyar rendszert? Netán adóemelés? Járulékemelés?

Egyre több a gettóiskola, ez olyan iskola, amelyben a cigány tanulók vannak többségben. Arról persze nincsenek számok, hogy hány tehetség vész el, de az tudható, hogy jövőjük érdekében más országok folyamatos erőfeszítéseket tesznek a szegregáció csökkentésére. És Magyarországon?

Van magyar gazdasági jövőkép? Hogyan lehetne az ország versenyképesebb, hogyan készüljön a digitális korra, amikor kevesen szereznek diplomát és a kormány nagyon keveset költ a jövőt meghatározó kutatásra és fejlesztésre. Szakértőink a témában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója és két egyetemi tanár, Surány György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke és Chikán Attila, korábbi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Kétrészes műsorunkban tekintélyes szakemberekkel elemezzük a magyar gazdaság helyzetét és kilátásait. Ellentmondásos szociális ellátórendszer, elvándorlás, munkaerőhiány, közoktatási romhalmaz, gondok a versenyképességgel és a termelékenységgel, csak jelszavakban támogatott kis- és középvállalatok. Első rész.

A kérdés: akinek – ezért vagy azért – csak minimális hirdetési bevételei vannak, fenn tudja-e tartani magát a közönségtől gyűjtött pénzekből, megengedheti-e magának, hogy színvonalas tartalmakat állítson elő, s van-e igény és esély új minőségi hírportál indítására?

8 nap múlva életbe lép a GDPR nevű uniós adatvédelmi rendelet, ami minden egyes magyar vállalkozásra vonatkozik, akkor is, ha csupán egyetlen alkalmazottja vagy egyetlen ügyfele van. Mindenkire, aki bármilyen személyi adatot kezel. Bonyolult ügy, de kötelező. Hogyan birkóznak meg ezzel például a kisvállalatok?  

A lakásárak mintha megállíthatatlanul nőnének. Ehhez járul az építőanyagok folyamatos drágulása és a szakemberhiány, ezek következtében sok új lakás átadása csúszik. Mik a kilátások a magyar lakáspiacon?    

A PISA-teszteken az uniós cél az volt, hogy 2010-re a kettesek aránya mindenütt 10% alá csökkenjen az oktatásban, de 5 évvel később, 2015-ben a magyar arány mindhárom területen több mint 25%. Már az Akadémia is beavatkozna a magyar oktatás színvonalában.  

Ha olvas, lát vagy hall valamit, amiről nem tudja eldönteni, igaz lehet-e, mit csinál? Utánanéz? Foglalkozik vele? Vagy? Talán csak olyasmit olvas-néz-hallgat, amit feltétlenül igaznak fogad el? Mint utólag kiderül, a szakemberek egy részét már vagy évtizede foglalkoztatják az összeesküvés-elméletek, majd az álhírek.

Magyarországi hitelezés: a 2008-as csúcs után erős visszaesés van a hitelezés terén, majd 2014-től újraindul a hitelnövekedés, de még messze van a 2008-as csúcstól. Amit az MNB szerint utol kell érni és túl kell lépni rajta.  

A kormány most feltehetőleg úgy érzi, hogy masszív választási győzelme voltaképpen biztatásként is értelmezhető a civilek további szorongatására. A legfrissebb hozzáférhető számok szerint nagyjából 62 ezer szervezetről van szó, ezek kevesebb, mint egynegyede működik Budapesten. Hogyan tovább – a választások után, a Stop Soros törvénycsomag előtt.

A Fidesz-KDNP kétharmados választási sikeréből nem annyira a győzelem, hanem a kétharmad erősen foglalkoztatja a közvélemény egy részét. Hogy miből, miért, hogyan lett ez a kétharmad? Ungváry Krisztián történész előállt egy cikkel, amelynek címe: „A Fidesz-szavazó védelmében”. Az ellenzéki szavazók nyilvános védelméről nem tudunk. Hátha most. Ungváry Krisztián történész és Péterfy Gergely író voltak Baló György vendégei.

A kérdés: a magyar baloldal jövője zsinórban elbukott három választás után, olyannyira elbukott, hogy mindhárom a kormánypártok kétharmados győzelmével végződött. Megjegyzendő persze, hogy a baloldal világ- és Európa-szerte, ezen belül Közép-Európában is bajban van.

Az ország egészét letarolták a kormánypártok. Az egyetlen kivétel Budapest, ahol az ellenzék győzött. Túlságosan egyszerűnek érződik vidék-Budapest ellentétben keresni a választ. De akkor – kérdezzük sokadszorra vasárnap óta – mi van a háttérben az ellenzék gyengeségén és a szőnyegbombázás-szerű kormánypropagandán túl?

5 nap múlva választ az ország. Imitt-amott a kormánytól és az ellenzéktől is azt hallani, hogy sorsdöntő választásokról lenne szó. Nem kevés szakértő és elemző versenyez azért, hogy megtalálja a leginkább negatív jelzőket a kampányra.

Tizenhetedik választási vitánk tárgya az egészségügy, az ellenzék szerint csődközelben, a vitát ma sem vállaló kormánypártok azt ismételgetik, hogy milyen sokat tettek érte. 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak, mit tennének az egészségüggyel a hatalom részeseként.

A vita témája: Európa, az Unió és általában a magyar külpolitika. 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak, mit tennének a hatalom részeseként. A résztvevők: Mesterházy Attila, MSZP, Eörsi Mátyás, DK és Ungár Péter, LMP.

Mai témánk a ma is távolmaradó kormánypártok egyik büszkesége, egyben éles ellenzéki bírálatok tárgya – a szociális ellátórendszer. 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak: mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek.

Választások idején az ember elgondolkozik: mit hoztak az elmúlt évek? Esetünkben az elmúlt 8 év. Mit nyertünk, mit vesztettünk? Ki nyert, ki vesztett? Ha azt nézzük, mennyi új és ezek között mennyi sokmilliós autót látni, a nyertesekre gondolunk. Ha tudjuk, hogy a rokkantnyugdíjasok milyen katasztrofális helyzetbe jutottak, a vesztesekre.

Választási vitasorozatunk kilencedik része. Most is 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy témáról, hogy mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A mai téma: bűnüldözés és igazságszolgáltatás. A résztvevők: Vadai Ágnes, DK, Mirkóczki Ádám, Jobbik, és Harangozó Tamás, MSZP.  

Ön tudja, hogy az utóbbi 15 évben az iskoláskorú népesség 20 százalékkal csökkent Magyarországon? Vagy, hogy az észak-keleti megyékben ötször annyi hátrányos helyzetű iskolás él, mint Nyugat-Magyarországon? Az egészségüggyel együtt az oktatás évek óta vezető közéleti téma, de átfogó tényeket a diákok és a tanárok helyzetéről, a nem változó területi egyenlőtlenségekről és általában a folyamatokról nem nagyon lehetett ismerni. Eddig.