Hiába kéri a Greenpeace és az Unesco is a Fertő-tó parti beruházás leállítását, a kormány hajthatatlan. Folytatják a munkát, amit Mészáros Lőrinc cége nyert el. Szállodát, apartmanházakat építenek a természetvédelmi területre, ahol az évtizedek óta ott álló cölöpházakat a tulajdonosokkal bontatták el saját költségükre. Az ügyben az Európai Bizottság is vizsgálatot indított. A Miniszterelnökség úgy reagált: az összes nemzetközi és hazai engedéllyel rendelkeznek.

Orbán Viktor szerint nem az a válasz a szerelmi csalódásokra, hogy meggyőzünk valakit, hogy változtassa meg a nemét. Erről is az állami rádióban beszélt. A híradónak nyilatkozó gyermekpszichológus viszont azt mondja: nem a szerelmi csalódás befolyásolja egy gyerek nemi identitását. A Pedagógusk Szakszervezetének Ifjúsági tagozata szerint magukra maradhatnak a másságukkal küzdő gyerekek, ha az iskolákban nem lehet érzékenyítő foglalkozásokat tartani.

Óvodák, bölcsődék felújítása maradhat el, ha az önkormányzatok nem kapnak kormányzati segítséget - a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint. Azt mondják, az építőanyagárak drasztikus emelkedését már nem tudják kifizetni, és ez már több folyamatban lévő felújítást is veszélyeztet. Ezért azt kérik a kormánytól, hogy visszaigényelhessék az áfa felét a beruházásaik után. A miniszterelnök intézkedéseket ígért, de hogy az önkormányzatok kérését támogatják-e, arra nem válaszoltak.

Hat hónap alatt hatmillió forinttal lett drágább egy 100 négyzetméteres budapesti, újépítésű lakás. Az ingatlan.com elemzése szerint ennek egyik oka az építőanyagok árának drasztikus emelkedése. A miniszterelnök kedden jelentette be: a kormány már a héten dönt arról, milyen intézkedésekkel állítanák meg a drágulást. Az Építőipari Vállalkozók Szakszövetsége azt javasolja a kormánynak: rendelettel korlátozzák az alapanyagok kivitelét.

Holnaptól ismét emelkedik a benzin ára, 2 forinttal. Csak júniusban 6-szor drágultak az üzemanyagok, egy hónap alatt 18 forinttal. Így egy átlagos autóút 900 forinttal kerül többe teletankolni, mint május végén. Lehetnek olyan kutak, az autópályák mentén, ahol már a sima 95-ös benzint is 500 forintért adják. Elemzők szerint a drágulás várhatóan nem áll meg, de mérséklődhet.

Gyűlöletkeltésről szól és félelmet generál a melegszervezetek szerint az úgynevezett pedofiltörvény, ezért a visszavonását követelik. Tegnap este nyitották meg az idei Pride Fesztivált. Ez idén is felvonulással ér véget, amit a törvény és a szerintük melegellenes közhangulat ellenére is megtartanak.

Az acélnak duplájára, egyes faanyagoknak pedig a háromszorosára emelkedett az ára egy év alatt, az egyik nagy építőipari termékekkel foglalkozó cég szerint. A kereskedők van, hogy napi árakat közölnek a vevőkkel, mert nem lehet tudni másnap mennyiért tudják beszerezni a terméket. A kormány lépéseket tervez az áremelkedés miatt. Az Építőipari Szövetség szerint új piacokról kellene beszerezni a nyersanyagot.

Megszűnhet egy értelmi sérült gyerekek fejlesztésével foglalkozó alapítványi iskola Budapesten. A járvány miatt elapadtak a bevételeik, az állam pedig nem ad több támogatást. A szülőknek havi 156 ezer forint tandíjat kellene fizetniük, hogy az iskola fennmaradhasson. A szülők a tankerületekhez fordultak. Van, amelyik átvállalja helyettük a tandíj egy részét, de a többség nem.

Húsz családot, köztük sok időst kilakoltatással fenyegetnek Budapesten. A házat, amelyben szolgálati lakásuk van, eladta az állami Vagyonkezelő. Az új tulajdonos az egyik napról a másikra a háromszorosára emelte a lakbért. A cég azt írta az RTL Híradónak, csak azoknak mondták fel a szerződését, akik nem fizettek bérleti díjat.

25 család életét nehezíti meg egy vállalkozó Budapesten, aki nem hajlandó megépíteni a házaikhoz a csatornát. A családok így nem tudnak beköltözni, és elbukhatják a hiteleiket. A vállalkozó egy egykori fideszes önkormányzati képviselő, aki a miniszterelnökkel volt focimeccsen, és akinek a telkein építteti fel a kormány a dél-budai szuperkórházat.

Súlyosan rombolja a környezetet a Fertő tavi cölöpházak helyén épülő luxusszálloda. Ezt a Fertő-tó Barátai Mozgalom elnöke mondta az RTL Híradónak. Az állami beruházás szerinte számos természetvédelmi törvényt sért, és mint mondja, nem tartják be az építkezésre kiadott környezetvédelmi engedélyt sem. A Greenpeace korábban fecskementő akciót szervezett, most tüntetésre készülnek. A beruházó állami cég nem válaszolt kérdéseinkre.

Tíz nap rendkívüli, fizetett szabadságot kapnak azok, akik részt vettek a járvány elleni védekezésben - ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a kormányinfón, ahol váratlanul megjelent. Arról is beszélt, hogy bár Magyarország a halálozás tekintetében a középmezőnybe tartozik Európában, elemzést kért az Akadémiától, hogy kiderüljön: mitől sérülékenyebb a magyar társadalom, mint mások.

A balatoni turizmus fejlesztése a 19. század végén kezdődött, villasorok és strandok épültek, aztán az 1920-as évektől autóút és vasút a tó körül, és a Balaton a 30-as évekre tömegek számára vált elérhetővé. A tó környéke az utóbbi 10 évben rengeteget változott. Sok kormányközeli vállalkozó is úgy gondolta, hogy érdemes ide befektetni, hoteleket, kempingeket, kikötőket vettek, és a hatalmas építkezések alapvetően változtatják meg a környezetet. Boros Krisztina és Simor Dániel azért járták körül a Balatont, hogy megmutassák, hány helyen is vannak jelen a Balatonnál Fidesz-közeli vállalkozók, és a beruházásaik milyen következményekkel járnak.

Ami az államé, az tulajdonképpen a miénk, adófizetőké, csak éppen a választott vezetőink gazdálkodnak ezzel a vagyonnal. És nemrég a parlament úgy döntött, hogy elképesztő méretű vagyont ad át alapítványoknak, ingyen: ingatlanok sorát, részvényeket, és pénzt, ezer milliárdos nagyságrendben. Ezekben az alapítványokban pedig túlnyomórészt a mostani kormányhoz közeli emberek kerültek, akik akár életük végéig ott maradhatnak. Vagyonkimentés? Párhuzamos állam építése? Vagy épp egy hatalmas lehetőség a fejlődésre?

A Fertő-tóról először a vitorlásokat tiltották ki, utána a horgászokat, aztán a nyaralótulajdonosokat. Ők nemrég még egy feldolgozhatatlan hírt kaptak: a házukat, amelyekre sok pénzt költöttek, ahol a nyaraikat töltötték a saját költségükön le kell bontaniuk, ami akár több 10 millió forintjukba is kerülhet. A tóparton ugyanis hatalmas állami beruházás kezdődött. És bár a helyiek szerint is itt volt az ideje a fejlődésnek, de nem ilyen gigaberuházásra számítottak. Talán már soha nem látjuk olyannak a tavat, mint amikor nemrég ott jártunk.

Először a strandolókat, a vitorlázókat és a pecásokat, aztán az üdülőtulajdonosokat is kitiltották a Fertő-tóról. A Házon kívülben ma este a területre tervezett állami gigaberuházásról láthatnak riportot. Akinek háza van a tónál, saját költségén kell lebontania: volt, aki megtette, más viszont ügyvédet fogadott.

Krisztina egy elegáns pesti cukrászdában dolgozott egy évvel ezelőttig. Akkor elvesztette a munkáját, és az összes állami segítség, amit kapott, havi 22.800 forint volt. Majd térdműtétje volt, aztán daganatot diagnosztizáltak nála, így próbál valahogy boldogulni. Családok százezrei kerültek nagyon nehéz helyzetbe anyagilag a járvány egy éve alatt. Néhányukkal találkoztunk, hogy elmeséljék, hogyan próbálnak túlélni.

Százezrek kerültek anyagilag nagyon nehéz helyzetbe a járvány miatt, akik különféle módszerekkel próbálják túlélni a megpróbáltatásokat - a Házon kívülben ma este három olyan család történetét ismerhetik meg, akik egy éve elvesztették a munkájukat, és azóta sem tudtak talpra állni, mert semmit, vagy sokkal kevesebbet keresnek.

Kósa Lajos a fidesz egyik emblematikus politikusa már a rendszerváltás óta. Volt nagyon népszerű polgármester, frakcióvezető, miniszter, és még sorolhatnánk. De azt is sorolhatnánk, hogy hányszor kényszerült magyarázkodásra a pénzügyei miatt. A legnagyobb vihart az állítólagos csengeri örökösnő ügye kavarta, ahol még maga Kósa is bevallotta, hogy csúnyán átverték egy felfoghatatlanul hatalmas összeg ígéretével. Egy olyan politikust, aki 30 éve fontosabbnál fontosabb pozíciókat tölt be.

Egy kísértetkastélyszerű épület áll Budapest egyik legjobb környékén. A 2007-ben bezárt OPNI-ról, vagyis a Lipótmezőről van szó, ami már rég nem működik pszichiátriaként. A szomszédban egy nagy, ősfás kissé elhanyagolt telken még mindig él néhány család. Sokan évtizedek óta. Nemrég viszont nagyon nehéz helyzetbe kerültek, mert az állami Nemzeti Vagyonkezelő ki akarja lakoltatni őket. Hogy pontosan miért, azt hivatalosan nem tudják, mint ahogy azt sem, hogy ha menniük kellene, hová mehetnének.

2017 végén tulajdonképpen véletlenül találkozott egy dakkai kórházban egy magyar orvoscsoport a fejüknél összenőtt sziámi ikrek családjával. Hogy aztán később egy nagyon nehéz és nagyon ritka műtétet hajtottak végre rajtuk, ráadásul sikerrel, azt már tudjuk. Az viszont egyelőre érthetetlennek tűnik, hogy nemrég mi miatt estek a nyilvánosság előtt is egymásnak az orvoscsoport tagjai, hogy jöhet ehhez Szász János filmrendező, vagy mi lehet a Bangladesben az operáció alatt készült felvételeken. Az ügy két fontos szereplője, Dr. Pataki Gergely és Szász János is exkluzív interjút adott.

Lesz út, amit jó ideig nem fejeznek be, lesznek intézmények, amiket be fognak zárni, és már vannak is helyek, ahonnan el kellett bocsátani embereket. A kormány a járványra hivatkozva alaposan megnyirbálta az önkormányzatok költségvetését, de eléggé úgy tűnik, hogy a megszorítások jobban érintik majd az ellenzéki vezetésű településeket, amelyek közül van olyan, amelyik már a csődre is felkészült. Utána jártunk, hogy mi vár idén az önkormányzatokra, és persze mi vár ránk.

Nem csak a színművészetit, hanem más egyetemeket sem kerül el az átalakítási szándék. A kormány ugyanis azt szeretné, hogy több nagy egyetem is alapítványi formában működjön. Van már ilyenre példa, és ahol átalakult a rendszer, ott egyből megjelentek vezető fideszes politikusok, akik legfeljebb lemondhatnak, ha akarnak, de leváltani soha többé nem lehet őket. A diákok és a tanárok egy része, ahogy az SZFE esetében, az egyetemük függetlenségét félti.

Boldog István nem tartozott az országosan ismert fideszes képviselők közé, de amióta büntetőeljárás folyik ellene, egész biztosan megnőtt az ismertsége. 2012-ben egy önkormányzati szövetségtől arany pecsétgyűrűt kapott lelkiismeretes munkájáért, de erről a munkáról a rendőröknek, az ügyészeknek, és egykori kollégáinak nagyon más a véleménye. Önkény, megfélemlítés, lehallgatás, előre kiosztott közbeszerzések - erről is meséltek Boros Krisztinának.

Főnöknek kellett szólítani Boldog Istvánt - erről mesélt a Házon Kívülnek a hivatali vesztegetéssel vádolt fideszes képviselő büntetőügyének tanúja. Nagy Szilárd szerint a politikus akkor is a kétpói önkormányzat hivatali irodájában egyeztetett a pályázatokról, hogy már rég nem volt a település polgármestere. Boldog Istvánt a Házon Kívül hiába kereste, korábban azt mondta, Nagy Szilárd elítélt bűnöző és hazudik.

Már több riportot is forgatott Boros Krisztina a veresegyházi Gyermekliget lakóparkok körüli kálváriáról, de eddig mindig hiába kereste azt az embert, aki sokak szerint mindenről tehet. Ő Gábor Csaba, aki építési vállalkozó, az ő milliárdos projektjei miatt került több száz ember nagyon nehéz vagy lehetetlen helyzetbe. Eddig hiába kért tőle interjút, de most, egészen váratlanul, ő maga jelentkezett, hogy beszélhessen.

Ahhoz képest, hogy mekkora zűröket okoz a járvány az életünkben, a kutatások szerint viszonylag kevés magyar oltatná be magát a koronavírus ellen. Miközben a világ pár országában már elkezdték az oltást, itthon erre még pár hónapot biztos várni kell. Ennek ellenére jó pár dolgot lehet már tudni a vakcinákról: ezeket gyűjtöttük össze.

Két hónapig nem lehet alkoholt inni az orosz vakcina beadása után, ezt állította kedden az orosz tisztifőorvos. A Szputnyik V-t gyártó intézet igazgatója azonban már arról beszélt, nem két hónapig, csak három napig kell kerülni alkoholfogyasztást. A Híradónak nyilatkozó víruskutató szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás biztosan nem befolyásolja egyik vakcina hatását sem.

Halálos fenyegetéseket kapott egy szegedi orvos, amiért kiállt a koronavírus-oltás mellett. Boldogkői Zsoltot a közösségi oldalán fenyegették meg. Az ismert virológus szerint azért támadják, mert nyilvánosan vitába szállt a járványszkeptikus gyógyszerész Gődény Györggyel. Kerestük Gődény Györgyöt is, de nem válaszolt kérdésünkre.

Az, hogy az egészségügyi dolgozókkal titoktartási nyilatkozatot írattak alá, csak egy része annak, ahogy a kormányzat kommunikál vagy sokszor nem kommunikál a járványról. Amikor Müller Cecília a nyunyókák fertőtlenítéséről beszél, vagy amikor az önkormányzatok, a sajtó vagy az ellenzék hiába kér konkrét adatokat, vagy amikor a maszkhordásról papoló politikusok rendszeresen maszk nélkül mutatkoznak, sokan érezhetik az országban, hogy nem veszik őket komolyan. A kormányzati víruskommunikációból nem hiányoznak az ellentmondó nyilatkozatok, de az sem, hogy néha bűvészkednek a számokkal.

Tökéletes példa az építőipai simliskedésre annak a lakóparknak az ügye, amelyről már több riportot is forgattunk. Papíron nem létező lakások, tulajdon nélküli tulajdonosok, keresztül-kasul tekergőző kábelrengeteg. Pár lakó egy kicsit már beljebb van, és övék lett legalább egy rész a telekből, ahol a lakópark van, de mások még ennyire sem szerencsések. A beígért kormányzati segítség csak nem akar érkezni, a hitelező viszont elkezdte komolyan szorongatni őket.

Az állami segítségből egyelőre nem sokat éreznek, közben viszont fenyegeti őket a hitelező. A Házon kívül kedd esti adásában a veresegyházi gyermekliget lakópark csaknem száz lakójának kálváriájáról láthatnak riportot: hiába laknak a már kifizetett otthonukban, azok papíron nem is léteznek.

Kerekes Viktória színésznő, és Horgas Péter színházi díszlettervező a koronavírus válság miatt új foglalkozás után nézett, és fizikai munkára váltottak. Lakásokat újítanak fel, és mások kertjeit hozzák rendbe, pénzért. A színházi világból persze nem csak ők maradtak munka és bevételek híján, sokan voltak kénytelenek új foglalkozás után nézni. Már akinek sikerült. Kerekes Viktóriának és Horgas Péternek, bár kemény fizikai munkát csinálnak, tetszik az új élet.

Hiába állja az állam a novemberi bérek felét, csődhullám indulhat a vendéglátásban - az Ipartestület szerint. Azt mondják, az új bértámogatás 5 hónapos meghosszabbításról tárgyalnak a kormánnyal. Úgy számolnak, a bárok és az éttermek döntő része nem nyit ki többé Budapest belvárosában további segítség nélkül. A kormány azt írta, elsősorban adócsökkentéseket mérlegelnek.

Ha valaki este ránéz a budapesti hotelekre, alig-alig lát olyan szobát, ahol égne a villany. És ha bemegyünk, azt látjuk, hogy az éttermek általában nem működnek, emeletek vannak lezárva, mert a tulajdonosok próbálnak spórolni, amennyire csak lehet. Vendég alig, bevétel is, kiadás viszont annál több, hiába bocsátanak el dolgozókat vagy csökkentik le a munkaidejüket. A szállodai szektor állami segítséget már nem kap, és a járvány lecsengése után sem számítanak sok jóra.

Fél éve már, hogy extra terhet kap a magyar egészségügy a járvány miatt. Az egyik gyenge pont eddig az orvosok és a szakdolgozók bére volt: nemrég jelentette be a kormány, hogy jelentősen megemeli a mostani alacsony orvosi fizetéseket. De az orvosok számára feltételeket is szab. Orvosokkal és szakemberekkel beszélgetett arról a Házon kívül stábja, mi a jó és mi a rossz szerintük az új törvényben, és mennyiben érintik a változások a betegeket.

Köhög a padtárs? Pozitív lett a tanár tesztje? Vagy egy másik gyereké az osztályból? Akkor menjen-e suliba a gyerek vagy sem? Mennyi szülő agyalhat most ilyen kérdéseken, amióta elkezdődött az iskola, és sok intézményt zárnak be időszakokra. Hiába kérik a szakszervezetek, a tanárokat vagy az óvodai dolgozókat nem kötelező tesztelni, mégis van, ahol ennek ellenére valamilyen rendszerességgel megcsinálják. És így derül fény a pozitív esetekre. Tanárral, szülővel és orvossal is beszélgettünk az aggodalmaikról.

A hétgyerekes kézműves család elkezdte eladogatni, amije van, hogy legyen némi pénzük. A volt szállodai igazgató egyelőre hiába keres munkát, mert amihez ért, arra nincs most szükség, és talán túl idős is. Az idegenvezető pedig napközis tanárnak állt, de amit így keres, az még a rezsire se elég. Százezrek vannak hasonló helyzetben március óta, és százezrek várják, hogy munkát vagy valamiféle segítséget kapjanak az államtól. És addig hogy élnek túl?

Egy hétgyerekes kézműves család, egy luxusszálloda volt vezetője, és egy idegenvezető: néhányan a százezrek közül, akik a járvány miatt veszítették el az utóbbi hónapokban a megélhetésüket. A Házon kívül ma esti adásában azt mutatjuk meg, hogyan változott az életük az utóbbi hónapokban, és hogyan próbálnak túlélni.

A tavaszi időszak egyik legdurvább politikai vitája a Pesti úti idősotthon miatt robbant ki, nagyon keményen egymásnak feszült a kormány és az ellenzéki vezetésű főváros. Hol Orbán Viktor tette felelőssé Karácsony Gergelyt, hol a főváros varrt mindent a kormány nyakába. Ami tény: az idősotthont letarolta a vírus, 55-en hunytak el és több százan fertőződtek meg rövid idő alatt. Kíváncsiak voltunk, hogy élték meg ezt a nagyon nehéz időszakot az ott élők rokonai és az idősotthonban dolgozók.

Erőszakkal magával vitte 5 és 7 éves gyermekeit a külföldi állampolgárságú apa vasárnap Debrecenben - ezt állítja az anya. A rendőrség körözést adott ki még vasárnap este, amelyet hétfőn délután levettek a honlapjukról. Nem azért, mert a férfi és a gyerekek előkerültek volna. Az apa ügyvédje szerint bírósági határozat van arról, hogy a gyerekeket Spanyolországba kell vinni, az anya ügyvédje azt állítja: a férfi nem vihette volna el a gyerekeket.

Több mint száz család bukhatja a lakásra befizetett tízmillióit és a lakását is Veresegyházon. Ezt mondta a károsultak egy részét képviselő ügyvéd, miután az RTL Híradó megtudta: elárvereznek két veresegyházi lakóparkot. Azokban szinte valamennyi lakást eladták már. Sok vevő a teljes vételárat kifizette. A lakóparkokat ugyanaz az építési vállalkozó építette. A hozzá köthető cég több mint 2 milliárd forint hitelt vett fel, amit nem törlesztett.

Villany nélkül maradhat csaknem száz család a veresegyházi lakóparkban. A beruházó levélben értesítette őket, hogy jövő héten kikapcsolják az áramot. Ez az a lakópark, amely bár már évek óta lakják, papíron nem is létezik. Az ügyben csalás miatt nyomoz a rendőrség, a beruházó cég ellen pedig felszámolás indult. A héten a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű cégnek nyilvánította a beruházót, ez pedig segíthet a lakóknak.

Egyszeri 200 ezer forintos támogatásra pályázhatnak az idegenvezetők, de csak a vidékiek. Az Idegenvezetők Egyesülete szerint ez csak pár tucat embernek lehet segítség, ráadásul ezt az összeget vissza is fizetik adóban. A Turisztikai Ügynökség úgy reagált: az elsődleges cél a belföldi turizmus élénkítése.

Turisták híján demonstráló idegenvezetők töltötték meg a Bazilika előtti teret Budapesten. Nincs turista a járvány miatt, így aztán bevételük sincsen, és semmilyen segítséget nem kaptak eddig az államtól. Ezért azt kérik a kormánytól, hogy ne kelljen adót és járulékot fizetniük jövő év március végéig. Mentességet, úgy tűnik, nem kapnak, a turisztikai ügynökség pályázatot ír ki az idegenvezetőknek.

Szigorít a kormány a Kata nevű adózás szabályain. Ha egy kisvállalkozó 3 millió forintnál többet számláz ugyanannak a cégnek, akkor jövőre már 40 százalékos adót kell fizetni a 3 millió forint feletti rész után. Az adót a cégnek és nem a kisvállalkozónak kell megfizetnie. A kormány a visszaéléseket szeretné kiszűrni, a híradónak nyilatkozó adószakértők szerint rosszul.

A héten kétszer is drágul az üzemanyag.

A személyi kölcsönök, hitelkártyák, áruhitelek törlesztőrészlete csökken júliustól azután, hogy a jegybank mérsékelte az alapkamatot. Ez pár száz forintot jelent havonta. És csak év végéig, utána újra drágulhatnak. A lakáshitelesek közül csak azoknak csökkennek a terhei, akik változó kamatozásút vettek fel, ők vannak kevesebben. A CSOK és babaváróhitel törlesztőrészletei nem lesznek alacsonyabbak. A forint közben szerdán tovább gyengült.

Az oroszlányi Wescast gyárban dolgozott az RTL Híradó információi szerint az a 37 éves férfi, aki néhány napja halt meg koronavírus-fertőzésben. A csoportvezetőkánt dolgozó férfinak semmilyen alapbetegsége nem volt. Kollégái szerint múlt szerdán lázasodott be, addig folyamatosan dolgozott. A gyárban szerdán leállították a termelést, valamennyi dolgozót tesztelik. Mint ahogy Oroszlányban más cégeknél is újra szigorú óvintézkedéseket vezettek be.

Havi 170 ezer forintot visz haza egy kezdő orvos. Ezért a bérek emelését kéri a miniszterelnöktől az orvosi kamara. A szervezet alelnöke az RTL Híradónak azt mondta: a jövő évi költségvetés tervezetében nincs nyoma a béremelésnek, amiről a járvány előtt már tárgyaltak a kormánnyal. Így pedig még több orvos hagyhatja el a pályát, vagy mehet külföldre. A minisztérium úgy reagált: a kormány célja, hogy tovább emelkedjen az orvosok bére.