Kartonágyak az olimpián: otthoni használatra nem ajánlott, de a célnak megfelel

A több mint tízezer sportoló Tokió után Párizsban is olyan ágyon kénytelen aludni, amelynek kerete kartonból készült. Már három éve is sok sportoló bírálta ezt a megoldást, volt, aki szerint a szervezőknek csak az volt a céljuk a „szexellenes” keretekkel, hogy megakadályozza az olimpikonok közötti kapcsolatok kialakulását. Azóta azonban kiderült, hogy ez nem igaz, a keretek ugyanis kifejezetten masszívak.  

A TikTokon például az amerikai női rögbicsapat tagjai tesztelték az egyik ágyat.

Szilágyi Áron is megmutatta, hogy milyen körülmények között pihenhetnek az olimpikonok.

„Ezek az ágyak 100 százalékban Franciaországban készültek, a játékok után pedig teljes mértékben újrahasznosítják azokat” – magyarázta az olimpia egyik szóvivője, hogy miért döntöttek a papír mellett.

A New York Times megvizsgálta, mire lehet jó a típustól függően 180 és 220 dollárért kapható keret. A piacon kapható modellek is újrahasznosított kartonból készülnek, de az olimpiai bútorokétól valamelyest eltérő a kialakításuk: ezek ugyanis tartósabbak, míg a Párizsban alkalmazott példányoknak legfeljebb három hétig kell bírniuk a terhelést.

A tapasztalatok kedvezők voltak: „Úgy éreztem magam, mintha normál ágyban feküdtem volna, megfelelő volt a támasztás, kényelmes volt, és egyáltalán nem volt merev” – mondta az egyik tesztelő. Arra sem találtak példát, hogy a használattal ernyedtebbé vált volna a váz.

Az egyik típus 600 kilós súlyt bír el, de a másikról azt állítja a gyártó honlapja, hogy nem lapulna ki 35 ember, azaz 3000 kiló alatt sem. A matrac és az ágynemű alól kilógó kartonpapír persze nem mutat jól, de a tesztek alapján még azt is elviselték ezek a keretek, ha ugráltak rajtuk.

A New York Times cikke szerint az összeszerelés sem okozott gondot, nagyjából 10-30 perc alatt felállítható az ágykeret, az pedig külön előny, hogy van alatta tároló is. Néhányszor szándékosan belerúgtak az ágyakba, ez ugyanis a hagyományos használat során is előfordulhat véletlenül. Ezek az esetek látható nyomokat hagytak, és ugyan nem veszélyeztették a keret szerkezetét, de aggodalomra adnak okot amiatt, hogy milyen gyorsan válik kopottá a bútor.

A legfőbb előny ugyanis az újrahasznosítás lehetősége, de a környezetszennyezés szempontjából azt is vizsgálni kell, hogy milyen hosszú az adott termék élettartama. Az olcsóbb típus öt év garanciát vállal az ágyra, míg a drágábbat 10 év hasznos élettartamra tervezték.

A tesztek alapján ugyanakkor valószínűtlen, hogy a kartonágyakat évekig használják majd, így pedig nem igazán jelentenek megoldást a környezeti problémákra. Ha pedig az árat is figyelembe vesszük, akkor jobban járnak a vásárlók, ha valódi fakeretes ágyat választanak, ez utóbbiak ugyanis hasonló áron szerezhetők be.  

Az ágyak egy részét – valamint a párnákat és a paplanokat – egyébként a játékok után sem darálják be: kap belőlük a fegyveres erők minisztériuma, a párizsi balettiskola, valamint az Emmaus nevű jótékonysági szervezet is. Azokat, amelyeket nem lehet ilyen módon felhasználni, az ígéretek szerint száz százalékban újrahasznosítják. 

A New York Post korábbi cikke szerint amúgy is teljesen alaptalan, hogy a kartonágyak bármitől visszatartanák a sportolókat: volt olyan versenyző, aki elárulta, hogy egy korábbi olimpián egy jakuzziban tartottak orgiát, egy kétszeres aranyérmes amerikai olimpikon pedig elárulta, hogy látott már a szabadban, az épületek között is szexelő sportolókat.

Nyitókép: Illyés Tibor/MTI