Sport

Egy biológus is megszólalt Hámori Luca interszex ellenfelével kapcsolatban

rtl.hurtl.hu

2024. augusztus 3. 11:46

Imane Helif algériai interszex bokszoló, aki szombat délután Hámori Lucával mérkőzik meg a párizsi olimpia 66 kg-os versenyének negyeddöntőjében, a magyar internetet is „felrobbantotta”. Most a Gondolatok egy biológustól Facebook-oldal elemzését osztjuk meg ez ügyben.

Tauber Zsófia biológus „Gondolatok egy biológustól” című Facebook-oldalát 33 ezer követik. Most a szakember is írt egy hosszú szakcikket az egész magyar (sport)életet tematizáló ügyről: férfi vagy nő valójában Imane Helif algériai bokszoló?

Akit mélységében érdekel a téma, elolvashatja teljes egészében a posztot, mi most csak egy „sűrítményt” közlünk belőle.

„Interszexnek (DSD - Differences in sex development) hívják azokat az állapotokat, amikben a kromoszomális, gonadális és genitális nem fejlődése atipikus. Fura, nem olyan, hiba történt. Nagyon változatosak lehetnek ezek, ide tartoznak azok az emberek, akiknek nem általános kombinációban vannak jelen a nemi kromoszómái (több van valamelyikből, hiányzik valamelyik) és azok is, akiknek habár XX vagy XY nemi kromoszómáik vannak, a fejlődés során elcsúszott valami.

Interszex emberek mindig komoly fejtörést jelentettek a sportoknál, nem csak most. Történelmileg az első módszerek között szerepelt a nők sejtjeinek vizsgálata. A háttér nagyon egyszerűen az, hogy mivel a nők két X kromoszómával rendelkeznek, az egyik a sejtjeikben inaktiválódik és ez mikroszóp alatt az ún. Barr-testként látszik. 

Ezt a módszert később a fentiek miatt érthető módon kritikák érték (XX férfiak, XY nők). A kromoszóma tesztelés az 1996-os olimpia után megszűnt és ugyan később különféle más módszereket vezettek be: orvosi vizsgálat, hormonszint megállapítás, stb, de együttesen kellett figyelembe venni ezek eredményét. 2006-ban listáztak egy csomó állapotot, amik nem jelentenek kizáró okot a női mezőnyből. (…) 

Ám a tanulmányokból kiderült, hogy sajnos például atlétikában az emelkedett tesztoszteronszint a női mezőnyben előnyökkel járhat. Így évről évre változtak sokszor sportáganként a megengedett tesztoszteron szintek nőknél. 


Szóval csak azt szerettem volna mondani, hogy az interszex állapotoknak semmi köze nincsen a társadalmi nemhez, a transzgender emberekhez meg a nemváltáshoz. 

A bokszolót nőként anyakönyvezték, nőként nevelték fel, nőként él, valamennyi versenyén nőként indult. Nem rájött, hogy »nőnek érzi magát«, nem operálták át, nem váltott nemet, semmit nem csinált. 


(Eleve teljes agyrém, hogy van, aki komolyan elhiszi, hogy Algéria transzokat küld az olimpiára.) 

Nekem nem tisztem eldönteni, hogy transznők nők elleni versenyzése igazságos-e, véleményem természetesen nekem is van, ha valakit érdekel, akkor az, hogy nem. 

Azt sem tisztem megállapítani, hogy interszex emberek versenyzése igazságos-e a női mezőnyben, de erről már igazán egyértelmű véleményem sincsen, mert ebből a posztból is látszik, hogy ez nem annyira egyszerű kérdés.

Azt sem tudom, hogy most nagy-e a démonizált sportoló csiklója, vagy normális, hogy milyen kromoszómáik vannak, hogy hol csúszott el a fejlődésük, ha elcsúszott egyáltalán bárhol, 

de az elképesztően nagy baj, ha interszex embereket (vagy nem interszexek… nem tudom) használunk a transzok elleni uszításra, tökmindegy milyen lipsik vagy jobbsik vagyunk, mert a kettő nem ugyanaz. 


Az meg undorító, hogy a média egy része úgy próbálja beállítani, mint valami woke-gender-hanyatlónyugat dolgot, és egyes emberek így próbálnak belőle politikai népszerűséget szerezni, miközben már az 1936-os olimpián probléma volt ebből a kérdésből (Dora Ratjen). 

Részemről a gyűlölködés akkor sem lenne oké, ha transzokról beszélnénk, de úgy hogy ráadásul itt szándékosan egybemosnak két olyan dolgot, aminek a világon semmi közük nincs egymáshoz, az különösen hányingerkelő.”

Nyitókép: Getty Images

#Sport#olimpia#boksz#ökölvívás#hámori luca

Címlapról ajánljuk