Ezért mindig sárga lap jár a 2024-es foci-Eb-n

Az 1998-as világbajnokság előtt például az volt az ukáz, hogyha valaki hátulról keményebben becsúszik ellenfelének, azt egyből piros lappal kell büntetni. Ez aztán rengeteg kiállítást eredményezett.

Itt éppen a skót Burley kapott pirosat 5:45-nél:

De említhetjük a 2014-es vb-t is. Akkor Massimo Busacca volt a bírófőnök, vagyis az ő szava érvényesült. Ezúttal a legkevésbé sem kommunikálták az irányelvet, de a német Bild azt írta: Busacca kifejezett elvárása volt, hogy ne adjanak túl sok (sárga) lapot a játékvezetők.

Egy biztos: nagyon feltűnő volt, hogy ami a brazíliai vb-meccsek második félidejében sárgát ért, ugyanolyan súlyú szabálytalanságokat az első negyedórában gond nélkül meg lehetett úszni lap nélkül.

Ha tényleg kimondott cél volt a sárga lapok számának csökkentése, akkor ez magyarázható a 2010-es vb-döntő lapkavalkádjával. Howard Webb 14 sárga és egy piros lapott osztott ki, épp csak a legbrutálisabb belépőért nem adott piros lapot…

És akkor így jutunk el a pénteken kezdődő labdarúgó-Európa-bajnoksághoz, amely előtt az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) egyértelművé tette:

ha egy olyan játékos, aki NEM csapatkapitány, odamegy a játékvezetőhöz számonkérően, reklamálva, akkor sárga lapot kell kapnia.

Különösen izgalmas helyzetet teremthet, ha mondjuk egy csapatból négyen körbeveszik a játékvezetőt. Akkor vajon mi lesz a retorzió? Mindannyian sárga lapot kapnak? Majd meglátjuk!

Egyébként a csapatkapitányok nemcsak hogy nem kapnak sárga lapot a játékvezetőtől a számonkérésért, de ilyenkor a bírónak magyarázatot kell adnia, hogy miért hozta meg az adott (kulcs)döntést. 

A nyitóképen Berke Balázs, a Lengyelország-Törökország barátságos mérkőzésen ad sárga lapot. Forrás: Mikolaj Barbanell/SOPA Images/LightRocket via Getty Images