Fenyő Iván kitárulkozott

Gyermekként állatorvosnak vagy biológusnak képzelte el magát. Aztán Hamlet monológja mindent megváltoztatott. Ott állt a színpadon 15 évesen, és elmondása szerint akkor döbbent rá, hogy a színészet kell neki valójában.

Édesanyja, aki a legjobb ismerője fiának, érezte, hogy ez lehet Iván igazi útja, és gyengéden terelgette gyermekét a színészet felé. Földesi Margithoz küldte, és Fenyő Iván számára megkezdődött a kitartó tanulás. Itt esett először szerelembe, ahogy ő említi bénázó, szemérmes és beteljesületlen kalandba, ami kimerült a szeretett lány hazakísérgetésében, megcsókolni sem merte a lányt. Ma már nők ezrei rajonganak a sármos színészért, aki még mindig nem találta meg az igazit...

“Régen volt bennem egy adag arrogancia, és mindenkinek azt mondtam: hagyjatok! Ma már ez nincs így!”

A színpad és a hazai filmek mellett a nemzetközi piacon is felfigyeltek rá: “Amikor Sam Mendes-zel forgattam, édesanyám kijött hozzám két hétre. Na, az elképesztő élmény volt, hogy nem “csak” mint anyuka ismerhettem meg, hanem mint nő, és mint barát is. Ezek után úgy éreztem, tartozom édesapámnak is egy kettesben eltöltött külfödi úttal.” Iván tavaly törlesztett, édesapjával egy hónapot töltött a spirituális energiával rendelkező Nepálban.

“Katmanduban megtaláltam a tökéletes nyugalmat, az igazi emberi szeretetet, elfogadást, toleranciát, és az emberek igazi közelségét. Rájöttem, hogy nem a környezet vagy a külcsín a fontos, hanem az, ami belül van.”

Imádja a zenét, saját szenvedélyétől vezetve tanult meg gitározni és zongorázni.

Belső harmóniáról, a zene szeretetéről, családi élményekről és színészi terveiről is mesélt Fenyő Iván Barabás Évának a Portréban.