2026. július 3. 11:45
A Szent X. Piusz Társaság négy papot szentelt püspökké a svájci Écône-ban – annak ellenére, hogy XIV. Leó pápa személyes levélben kérte őket, forduljanak vissza. A Vatikán válasza nem sokáig váratott magára: automatikus kiközösítés sújtja mind az új püspököket, mind a szertartást levezető egyházi vezetőket.
Négyórás szertartás, több ezer hívő
A tradicionalista katolikus közösség Pascal Schreibert, Michael Goldade-ot, Michel Poinsinet de Sivryt és Marc Hanappier-t szentelte püspökké, mintegy 16 500 hívő szeme láttára. A latin nyelvű ceremóniát Alfonso de Galarreta és Bernard Fellay vezette – mindketten olyan püspökök, akiket még 1988-ban Marcel Lefebvre szentelt fel, szintén pápai jóváhagyás nélkül.
A társaság azzal indokolta a lépést, hogy a korábbi püspökök közül már csak ketten élnek, így az utódlás biztosítása nélkül veszélybe kerülne a papszentelések és bérmálások jövője. Érdekesség, hogy az egyik újonnan felszentelt püspök esküjében név szerint említette XIV. Leó pápát, és hűséget fogadott Szent Péter apostol székének – jelezve, hogy a közösség a mai napig nem tekinti magát Rómától elszakadtnak.
A pápa hiába kérlelt
A szertartás előtt XIV. Leó pápa levelet küldött Davide Pagliaraninak, a társaság elöljárójának. Ebben elismerte a közösség liturgikus hűségét és papi képzését, ugyanakkor egyértelműen kérte a visszalépést, mert a pápai engedély nélküli püspökszentelést az egyházi egység súlyos megsértésének nevezte. A figyelmeztetés nem hozott változást: a szentelésekre a bejelentett időpontban sor került.
Automatikus kiközösítés lett a válasz
A Vatikán ezt követően bejelentette, hogy a katolikus egyházjog alapján automatikusan életbe lépett a legsúlyosabb egyházi büntetés az új püspökök és a szertartáson közreműködő elöljárók esetében. A Hittani Dikasztérium szerint a lépés az egyházi közösség tudatos megbontásának minősül.
A Szent X. Piusz Társaság ugyanakkor nem első alkalommal kerül ilyen helyzetbe: 1988-ban alapítójuk, Marcel Lefebvre hasonló módon, engedély nélkül szentelt fel négy püspököt, amit akkor II. János Pál pápa szintén skizmatikus cselekménynek minősített.
Kik a piuszosok?
A közösséget 1970-ben alapította Lefebvre érsek, közvetlenül a Második Vatikáni Zsinat után, amely bevezette a nemzeti nyelvű misézést és megnyitotta az egyházat az ökumenikus párbeszéd felé. A tradicionalisták ezt a modern világhoz való túlzott alkalmazkodásnak tartották, és a régi, latin nyelvű tridenti mise megőrzése mellett álltak ki. A társaság ma több mint 700 papot számlál, öt szemináriumot működtet, és több mint hatvan országban van jelen – köztük Magyarországon is.
A közösség a mai napig vitatja, hogy szakadárok lennének: álláspontjuk szerint a hagyományos liturgia és a szentségi élet folytonosságának megőrzése miatt volt szükség a lépésre, ezért az esetleges egyházi büntetéseket is érvénytelennek tekintik.
Mi lehet a folytatás?
A kapcsolat korábban sem volt felhőtlen, de többször is közeledés jellemezte: XVI. Benedek pápa 2009-ben feloldotta az 1988-as kiközösítéseket, Ferenc pápa pedig elismerte a társaság papjainál végzett gyónások érvényességét. Teljes egyházjogi rendezés azonban sosem történt.
A mostani eset azt mutatja, hogy a viszony ismét mélypontra került. Kérdés, hogy Róma a korábbi kiengesztelődési törekvéseket folytatja-e, vagy a jelenlegi lépést már ténylegesen szakadásként kezeli – ez alapjaiban határozná meg a Szent X. Piusz Társaság és a katolikus egyház évtizedes, feszült kapcsolatának jövőjét.
Legutóbb, a nagy nyugati egyházszakadás (1378-1417) volt ilyen, akkor a hívők megosztottá váltak a római pápa és az avignoni (később pisai) ellen pápa között.
Forrás: 24.hu
Kép forrása: Getty Images