2026. augusztus 20. 17:00
Augusztus 20-a nemcsak Szent Istvánról, az államalapításról és a tűzijátékról híres, hanem az új kenyérről is. Sokan nem értik hogyan kapcsolódik ez a nemzeti ünnepünkhöz, miközben az egyik leghíresebb jelképévé vált a piros, fehér, zöld színű szalaggal átkötött kenyér.
Az új kenyér ünnepe azért kapcsolódik augusztus 20-hoz, mert ez az időszak egybeesik az aratás befejezésével és az új búzából sütött első kenyerek elkészültével. Bár eredetileg augusztus 20. Szent István király, az államalapító ünnepe volt, az új kenyér hagyománya később kapcsolódott hozzá.
Régen az aratás július végére, augusztus elejére befejeződött. A frissen betakarított búzát megőrölték, és ebből sütötték meg az év első kenyerét. Ez fontos esemény volt, hiszen a kenyér a megélhetést és a következő év biztonságát jelképezte.
1949 után, a kommunista rendszer idején augusztus 20. vallási és királyi jelentőségét háttérbe szorították. Az ünnepet az új alkotmány napjává nyilvánították, és ehhez kapcsolták az „új kenyér ünnepét”, amely politikailag is jól illett a dolgozó parasztság és a betakarítás hangsúlyozásához.
A rendszerváltás után augusztus 20. ismét elsősorban Szent István és a magyar államalapítás ünnepe lett, de az új kenyér hagyománya megmaradt. Ma már a három jelentés együtt él: Szent István király ünnepe, a magyar állam alapításának ünnepe és az új kenyér ünnepe.
Hagyománnyá vált a kenyérszelés
Éppen ezért az augusztus 20-i ünnepségeken gyakran tartanak kenyérszentelést vagy kenyéráldást. A frissen sütött kenyeret – amely az új termésből készül – egyházi szertartás keretében megáldják, majd ünnepélyesen megszegik és megkóstolják. Ez egyszerre jelképezi a hálát a termésért, a közösséget és a bőséget.
Érdekesség, hogy Magyarországon minden évben megválasztják az ország kenyerét, amelyet az adott év legjobb receptje alapján készítenek el. Ez a kenyér az augusztus 20-i ünnepségek egyik jelképe, és számos rendezvényen meg lehet kóstolni.
Kép: pexels.com