Egy órás csúszással lőtték fel az augusztus 20-ai tűzijáték első rakétáit kedden. Már jó ideje villámlott és esett az eső, amikor az utolsó percekben úgy döntött az ünnepségért felelős operatív törzs, hogy később kezdődik majd a műsor. Sokan ezután inkább hazamentek, de a kormány szerint így is több százezren nézték a milliárdokba kerülő tűzijátékot. Magyar Péter szerint felelőtlen, ahogy az operatív törzs és a kormány eljárt, úgy gondolja, presztízskérdést csináltak a tűzijátékból.

Véget ért az augusztus 20-i ünnepség, Ceglédi Zoltán politikai elemzővel beszéltük át a Reggeliben, mi a politikai szereplők célja ezzel az ünnepnappal, lehetne-e az ünneplő tömeget egyesíteni és ki és milyen üzenetek mentén tehetné ezt meg? Egyáltalán van igény ilyen drága tűzijátékra?

Újra nemzeti ügy lett a hazaszeretet és a honvédelem – erről beszélt az ünnepélyes zászlófelvonáson és tisztavatáson Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter augusztus 20-án reggel a Kossuth téren. Az ellenzéki politikusok többsége a közösségi oldalán emlékezett meg az államalapítás ünnepéről, többen arról írtak, hogy Szent István a nyugati kereszténység mellett köteleződött el. A Tisza Párt családi pikniket szervezett a Margit-szigetre, ez a Híradó adása alatt is tartott.

Tömeg volt a Budai várban a Mesterségek Ünnepén és kígyózó sorok álltak az Aranyvonat rekonstruált díszkocsija előtt is. Ingyen lehetett bejutni a Parlamentbe, ezért a hőség ellenére több száz méteres sor állt egész nap a Kossuth téren. Van, aki több mint egy órát állt sorba, hogy láthassa a Szent Koronát.

Novák Katalin magyar államfő korábban hónapokon keresztül nem írta alá a kárpátaljai Sándor Fegyir kinevezését.

Az államalapítás ünnepére üzent a főpolgármester.

A hagyományos virágszobrok mellett óriásbogarak és egy 13 méter hosszú sárkány is lesz a karneválon.

Elődjét 1998-ban állították, ami az államalapításnak, valamint Koppány és István csatájának állított emléket. Ez azonban elkorhadt és 2014-ben kidőlt. A régi, 13 méteres magasságával a világ legnagyobb fakardja volt, a most felállított pedig kicsivel több mint 18 méteres.

Az idei tűzijáték elmaradt, ami legutóbb 18 éve történt meg, igaz, akkor később bepótolták. Megmutatjuk az elmúlt évek legemlékezetesebb, legszínesebb rakéta parádéit. Vajon miért szeretik ennyire az emberek ezt a hangos, mégis csodaszép égi játékot?

Életre kelt az Aranyvonat ereklyeszállító kocsija. Az eredeti szerelvény 1938-ban Szent István halálának 900. évfordulóján járta körbe először az országot a Szent Jobbal, néhány év után azonban nyoma veszett. A rekonstruált díszkocsit a Vasúttörténeti Parkban mutatták be az államalapíás ünnepén. A tervek szerint a díszvagon jövőre ismét útjára indul, és szentek ereklyéit viszi körbe az országban.

Búzából készült, rozsos, magos, vagy épp tejes kiőrlésű, több ezer éve az életünk része a kenyér. De hogyan jöttek rá elődeink az elkészítésére, és miért hívják augusztust az új kenyér havának? És milyen is a jó kenyér: szaftos, laza, több napig friss és adalékanyagmentes?

Egy magyar híresség bármikor a fejére rakhatja a Szent Korona több millió forintot érő másolatát. A valódi jelkép picivel több, mint két kiló, többször elrabolták, és volt, hogy a Duna medrében élte túl a szabadságharcot. Utoljára 104 éve tették egy király fejére a szent koronát, és nem kímélték a történelmi események sem, amíg újra visszajutott az országba.

Már 13 évvel ezelőtt is komoly gondokat okozott megtalálni a jó választ azokra a kérdésekre, hogy például mit ünneplünk augusztus 20-án, miért és kihez kapcsolódik mindez?! Tipikusan az a téma, amire a legtöbben felháborodva mondják, hogy ezt bizony illene tudni, de mégsincsenek képben vele.