2025. december 5. 11:45
December 6-a a Mikulás napja, amikor a gyerekek izgatottan állítják ki a cipőjüket vagy csizmájukat, remélve, hogy a jól ismert fehér szakállú, piros ruhás figura édességekkel és apró ajándékokkal tölti meg azokat. De vajon miért pont ezen a napon ünnepeljük, és mi köze van mindennek a karácsonyhoz?
A mai Mikulás története valójában két történelmi személyhez kötődik: Nikolaus von Myra és Abt Nikolaus aus Sion alakjához. Mindketten a mai Törökország területén éltek a 3–6. században. Nikolaus von Myra Patarában született a Kr. u. 280–286 között, majd Myrában (ma Demre) lett püspök, és 345–351 között hunyt el. Abt Nikolaus a közeli Sion kolostorban élt, majd Pinara püspöke lett, és 564-ben halt meg.
Bár az évszázadok távolsága miatt a történet részletei néha homályosak, egy dolog biztos: mindkét Nikolaus a gyerekek és a rászorulók védelmezője volt, és jó cselekedeteik nyomán alakult ki a Mikulás ünnepe.
Miért december 6-a?
Ez a nap Nikolaus von Myra halálának évfordulója, és innen ered a hagyomány, hogy ezen a napon a Mikulás megajándékozza a gyerekeket. A legismertebb legenda szerint Nikolaus három lányt mentett meg a nincstelenségtől: az aranytömböket az ablakon vagy a kéményen keresztül dobta a lányok zoknijaiba, hogy azok ne legyenek kénytelenek kényszerből dolgozni. Innen ered a Mikulás-csizma szokása: a gyerekek cipőjüket vagy csizmájukat az ablakba teszik, remélve a meglepetéseket.
Ezt láttad már? Nyikos Sára egy 19 éves magyar lány, aki a Mikulás manójaként dolgozik Finnországban. Napi munkájához mézeskalácssütés, gyerekprogramok és hómobil-vezetés is hozzátartozik. Bár hideg van és távol a család, Sára szerint ez az egyik legvarázslatosabb időszak az életében.
Mikulás és a télapó Magyarországon
Magyarországon a Mikulás szó, a Miklós név szlovák megfelelője, a 19. század végén került a köznyelvbe. A Télapó elnevezést az 1950-es években terjesztették el a kommunizmus vallásellenes világképe nyomán, az orosz „Gyed Mroz” (Fagy Apó) tükörfordításaként. Napjainkban mindkét név egyformán ismert és használatos.
A Mikulás-napi szokások Magyarországon a 19. század elején terjedtek el, és a piros ruhás, nagy szakállú Mikulás a városi polgárságtól a falusi értelmiségen át jutott el a parasztsághoz. Az óvodák és iskolák játszottak kulcsszerepet az ünnep elterjesztésében.
A Miklós-napi ajándékozás hagyománya a legendás Szent Miklós püspökhöz köthető: egy arannyal teli zacskót helyezett el egy elszegényedett nemes házának ablakába, hogy a lányokat becsületesen férjhez adhassák. Innen eredhet az ajándékok ablakba vagy cipőbe rejtésének szokása.
Ajándékozás és jócselekedetek
A Mikulás a középkorban már a gyermekek védőszentje volt. A hagyomány szerint a jó gyerekeket jutalmazta, a rosszakat pedig megrovásban részesítette. Ehhez gyakran segítséget kapott különféle figuráktól, mint a krampusz, a német Knecht Ruprecht vagy a holland Sinterklaas kísérője, Zwarte Piet. Bár ezek a figurák napjainkra vitatottak, a Mikulás ajándékozási szerepe ma is megmaradt.
Bár eredetileg a Mikulásnap és a karácsony külön ünnep volt, a holland Sinterklaas hagyománya az Egyesült Államokba kerülve Santa Claus alakjává fejlődött, aki december 25-én hozza az ajándékokat. Így a Mikulás és a karácsony szokásai az évszázadok során összefonódtak, de az alapok – a jóság, a meglepetések és a gyerekek öröme – változatlanok maradtak.
Ha már december elején ünnepi hangulatba kerülnél, az RTL+ gondoskodik róla: december 1. és 7. között naponta mutat be egy-egy új, karácsonyi filmet. A kínálatban megtalálod a modern romkomokat, a szívmelengető családi történeteket, de a kutyás–Mikulásos vonal sem marad ki. Készülj a fényekre, érzelmekre és nevetésre – az ünnepi visszaszámlálás elindult. Ne maradj le egyetlen karácsonyi tartalomról se az RTL+ Premiumon!
Fotók: Freepik, Pexels