2025. október 27. 16:00
Tökfaragás, jelmezek és szellemek mindenütt: Halloween már nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is hódít. De miért szeretünk félni, és hogyan lett a kelta szellemek ünnepéből az egyik legvidámabb, mégis legfélelmetesebb esemény az ősz végén?
Honnan ered a Halloween?
Halloween eredetileg a kelta népek Samhain nevű ünnepéből származik, amely a nyár végét és az újév kezdetét jelentette. A hiedelem szerint ezen az éjszakán elvékonyodott a határ az élők és a holtak világa között, ezért tüzeket gyújtottak, maszkokat viseltek, hogy elűzzék a rossz szellemeket. Később az ír bevándorlók vitték magukkal az Egyesült Államokba, ahol a 19. század végére igazi népünnepély lett belőle.
Magyarországon is meghonosodott
Bár sokan ma is idegen, „amerikai” szokásnak tartják, a Halloween az utóbbi húsz évben itthon is népszerű lett. Az iskolákban, közösségekben és bárokban szervezett jelmezes bulik, a tökfaragó versenyek és a tematikus dekorációk az őszi időszak kedvelt programjai. A közösségi médiában minden október végén ellepik a képernyőt a boszorkányok, zombik és vámpírok, de már a boltok kirakatában is egyre több a csontváz.
Eközben a halottak napja továbbra is megőrzi méltóságteljes, csendes jellegét: míg ott az emlékezésé a főszerep, Halloween inkább az élet és a közösség ünnepe – egy kis iróniával a halál fölött.
Tökfaragás, jelmezek és rémisztgetés – a legnépszerűbb halloweeni hagyományok
A narancssárga tök lett a Halloween jelképe: a faragott lámpások eredetileg arra szolgáltak, hogy elijesszék a kóbor lelkeket. Ma inkább kreatív versengésről szól: ki tud viccesebbet, ijesztőbbet vagy művészibbet faragni.
A Halloween hagyományai eredetileg a szellemek és a túlvilág tiszteletére épültek, de az ünnep mára játékos és látványos formát öltött. A felnőttek jelmezes bulikon, horrorfilm-maratonokon, kísértetház-látogatásokon vagy tematikus rendezvényeken ünnepelnek, ahol a cél a rémisztés és az izgalom. A jelmezek gyakran ijesztő figurákat, zombikat, boszorkányokat vagy vámpírokat idéznek, míg a díszítés és a fények a sötétség és a rejtély hangulatát teremtik meg.
Bár a gyerekek körében népszerű „csokit vagy csínyt” hagyomány Magyarországon nem terjedt el, a félelem élménye így is központi eleme az ünnepnek, hiszen a jelmezek, hangulatvilágítás és halloweeni dekorációk mind a játékos rettegésre építenek.
Miért szeretünk félni? Ez a Halloween pszichológiája
Bár furcsán hangzik, a félelem levezetheti a feszültséget. A félelem alapvetően a test védelmi reakciója: gyorsítja a pulzust, fokozza az éberséget, segít túlélni. Mégis, Halloweenkor önként keressük ezt az érzést. Ennek oka, hogy „kontrollált félelemről” van szó – tudjuk, hogy nincs valódi veszély, mégis átélhetjük az izgalmat. Egy horrorfilm vagy kísértetház után a test megkönnyebbül, mivel az adrenalinszint leesik, és endorfin termelődik. Ugyanaz történik, mint egy edzés után: először stressz, aztán eufória. A kutatások szerint ez a „félelem utáni megkönnyebbülés” sokaknál tényleg boldogságérzetet vált ki.
A közös sikítozás és nevetés is része az élménynek. Pszichológusok szerint az emberek ilyenkor jobban kapcsolódnak egymáshoz, mert a megosztott félelem biztonságérzetet teremt. Ezért lesz egy horrorfilm nézése vagy egy kísértetjárta ház látogatása valójában szórakoztató és stresszoldó.
Halloween: egy este, amikor félni is jó
A Halloween valójában nem a sötétségről, hanem az emberi kíváncsiságról szól. Egy este, amikor szembe merünk nézni a félelmeinkkel, de közben nevetünk rajtuk. Talán épp ezért lett a legijesztőbb ünnepből az egyik legfelszabadítóbb is.
Sok pszichológus szerint a „játékos rettegés” még önismereti gyakorlattá is válhat. Aki megérti, mitől fél, és képes kontrollált körülmények között szembenézni vele, az a valóságban is bátrabb lesz. Lehet, hogy a horrorfilm nem tanít túlélni egy zombiapokalipszist, de megtanítja, hogy a félelem kezelhető.
Kapcsolódó tartalmak:
- A fekete öves tökfaragónak meg sem kottyan Darth Vader vagy ET
- Hiába tűnik jó ötletnek, senki ne vigye az erdőkbe a fonnyadó halloween tököket!
Nyitókép: Pexels