Így lesz a húsvét estéd varázslatos – jön az Aladdin!

Mielőtt elrepülnél Agrabah aranyló kupolái közé, van egy történet, amit még lehet, hogy nem hallottál...

A mesék mögött ott a valóság – ki volt az igazi Aladdin?

Már jól ismerjük Aladdint: szegény, de okos fiú, aki megtalálja a csodalámpát, beleszeret a bátor Jázmin hercegnőbe, és szembeszáll Jafarral, a hataloméhes gonosszal. De mi lenne, ha azt mondanánk, hogy Aladdin története nem teljesen mese?

A 18. században egy francia tudós, Antoine Galland fordította le az Ezeregyéjszaka meséit, és közben rátalált néhány különös, addig ismeretlen történetre. Ezeket nem régi kéziratokban találta – hanem egy szíriai fiútól, Hanna Diyabtól hallotta őket, aki Aleppóból érkezett Párizsba, és szó szerint a meséivel nyűgözte le a francia udvart.

Diyab volt az, aki Gallandnak elmesélte Aladdin, Ali Baba és a negyven rabló, valamint Szindbád történeteit. Egy új kutatás szerint pedig az sem kizárt, hogy Aladdin valójában róla mintázódott.

Egy szíriai fiú, aki mesével hódította meg Versailles-t

Hanna Diyab nem egy varázsszőnyegen repült, de a maga módján ő is egy mesébe illő utat járt be. Aleppóban született egy szerény kereskedőcsaládba, és már fiatalon nagy álmai voltak. Miután otthagyta az inaséletet, egy francia „kalandor” oldalán bejárta a Földközi-tengert, míg végül Versailles-ba nem érkezett, ahol a Napkirály udvarában mutatták be különc, egzotikus vendégként.

Az útinaplójában (amit csak nemrég találtak meg a Vatikán könyvtárában!) leírja, milyen döbbenten állt a fényűző paloták előtt, és hogy milyen nehéz volt idegenként érvényesülni. Diyabnak is volt egy álma – hogy jobb életet teremtsen magának. Akárcsak Aladdinnak. Aztán, amikor Galland megkérdezte, ismer-e történeteket, ő elmesélte a csodalámpás fiú kalandját… és ezzel elindított egy legendát.

Ami Agrabah mögött van…

Bár Galland úgy állította be a történetet, mintha valahol Kínában játszódna, a mesében minden arab és közel-keleti – a dzsinn, a piac, a társadalmi viszonyok. Ráadásul a dzsinn, vagyis jinn, a muszlim mitológiában is fontos szereplő: láthatatlan lény, aki képes kívánságokat teljesíteni.

Az 1992-es rajzfilm eredetileg Bagdadban játszódott volna, de a politikai helyzet miatt végül egy képzeletbeli várost, Agrabah-t alkottak meg – így lett a mese még időtlenebb és univerzálisabb. A 2019-es élőszereplős verzió, Guy Ritchie rendezésében pedig új életet lehelt a klasszikus történetbe. Mena Massoud Aladdinja friss, hiteles és szerethető, míg Naomi Scott Jázminja végre nemcsak szépség, hanem erő és határozottság is. Április 20-án 21:05-kor kapcsolj az RTL-re, és merülj el Aladdin lenyűgöző világában!