Kultúra

Molnár Ferenc Caramel Azahriah-ról: Az egész popszakma annyira kivan, nem tudnak ezzel a helyzettel mit kezdeni

rtl.hurtl.hu

2024. január 23. 15:38

Molnár Ferenc Caramel a törökszentmiklósi cigánytelepen nőtt fel, a közösség összetartásáról, az oktatás kérdéseiről, a cigányozó kommentekről és a kortárs könnyűzenéről is beszélt a Romaveritas Alapítvány podcastjéban.

A Romaversitas Alapítvány Romaként podcastjában legutóbb Molnár Ferenc Caramel énekes-zeneszerző beszélgetett az alapítvány kommunikációs menedzserével, Horváth Zsolttal. 

Molnár Ferenc Caramel a törökszentmiklósi cigánytelepen nőtt fel, szegregált körülmények között. „Egy klasszikus cigánytelepen nevelkedtem. (…) Nagyon érdekes hely, sok mindenre megtanítja az embert. Leginkább, amit megtanultam, ami nagyon szimpatikus volt gyerekkoromban, az az összetartás. Egymás segítése” – fogalmazott. Arra is kitért, hogy sokan a cigánytelep szó hallatán sokan valamilyen szörnyű dologra asszociálnak – ami jogos kép –, azonban volt egy szebb része is ottani életének. Úgy látja, hogy a 80-as években még összetartóbbak voltak a közösségek, így a cigány közösségek is. Ma már inkább mindenki elveszik a saját problémáiban.

Ha egyvalakinek volt két szelet kenyérrel vagy húsz deka párizsival több vagy egy darab rántott hússal több, akkor adott a másiknak.

Amikor édesanyja nem tudott főzni, átmentek nagynénjéékhez és ott ebédeltek. De átmehettek a szomszédhoz is, ez kölcsönösen érvényes volt. Szerinte sokan visszasírják ezt az időszakot, amikor egy nehéz helyzetben lévő közösség összetartott, adott az idősek szavára, mikor minden utcában volt egy olyan idősebb ember, akire mindenki felnézett és aki el tudta simítani a nézeteltéréseket.

Iskolai éveit vegyes csoportokban töltötte, volt, hogy az osztály 30 százaléka volt roma, de volt olyan is, hogy a gyerekek fele. Visszaemlékezése szerint jól kijöttek osztálytársaival,

nem emlékszem, hogy kaptam volna a gyerekek részéről cigányozást vagy az osztálytársaim elkerültek volna azért, mert roma vagyok. Ott ez természetes dolog volt a gyerekek között.

A pedagógusokkal már nehezebb volt, az énekes szerint egyes tanárok a származással kapcsolatos bántó mondatokat is hangoztattak. Ez akkoriban benne is mély sebeket ejtett. Felelevenített egy esetet, amikor jelentkezniük kellett a roma származású tanulóknak, ők egy C-betűt kaptak a nevük mellé a naplóba.

A beszélgetésben szóba került a politikai korrektség kérdése.

Nagyon zavar az, hogy ha ennyire PC világban élünk… Nem azt mondom, hogy folyton, de ha bántást kapok a közösségi médiában, akkor csak a büdös cigány és a dakota és a hasonló dolgok…

Úgy látja, hogy cigányozni még mindig elfogadott például a közösségi médiában, senkit sem zavar. 

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a közösségi média minden esetleges tökéletlensége ellenére egyfajta megafont ad a kisebbségek kezébe, ez viszont a romákra kevésbé érvényes. Molnár Ferenc Caramel több csatornát, médiumot is követ, azt tapasztalta, hogy bármilyen kisebbségre vonatkozó kommentnél a hozzászólók helyreteszik az illetőt, de ha cigányozásról van szó, ez nem történik meg vagy többen egyenesen helyeselnek.

Az énekes szerint pozitív változások vannak a magyar könnyűzenében, példaként említette Azahriah-t és Desh-t. Utóbbinak nemrégiben jött ki új dala, Caramel nem csak azt emelte ki, hogy jó a szám és szép a klip, hanem azt is, hogy nincsen cigányozás, a fiataloknál ez már jobban működik.

Itt annyira látom a fejlődést, hogy ez már teljesen más generáció. Szóval a globalizmusnak valamilyen pozitív hozadéka.

Úgy látja, hogy a cigányozó kommentek többsége az ötven, hatvan fölöttiektől jön, a fiatalok nem cigányoznak, nem buziznak, nem zsidóznak, „nem írják, hogy hú, de dagadt lettél Caramel, vagy hú, de dagadt lettél Desh, vagy hogy áll már a füled Azahriah”, mert ösztönösen érzik a határokat, hogy például nem beszélünk más szexuális irányultságáról, vallási hovatartozásával nem poénkodnak. Ezt pedig felemelő látni, tette hozzá Caramel. 

Az előadó arra jutott, hogy a fiatalok a sztársághoz is másképpen viszonyulnak. Neki például herótja van, amikor próbálják megfejteni Azahriah-t, cikinek tartja, amikor arról kérdezgetik, hogy hallott-e „erről a tripla izéről.” (Azahriah háromszor tölti meg a Puskás Arénát tavasszal, erről többet is megtudhat itt.)

Mindig azzal indítok, hogy annyira lúzerség ezt fejtegetni, hogy miért működik, meg hogy »mi a recept, tanuljuk meg a receptet… Mi a recept, a Tiktok? Vagy hogy oda mer szólni politikai témában? Vagy a trap, autotune..?«

Caramel szerint azok, akik ilyet kérdeznek, nem érzik azt, hogy ez egyedi és megismételhetetlen. Egy-egy elemét meg lehet fejteni, magyarázta Caramel, majd azt hangsúlyozta, hogy Azahriah ennek a generációnak a tagja, hangja, egy közülük. Bár zeneileg Azahriah annyira nem áll közel hozzá, százszor inkább őt és Desht látja a csúcson, mint – neveket nem említve – másokat, mert ők szólnak is valamiről.

Azt látom, hogy az egész popszakma annyira kivan, annyira nem tudnak ezzel a helyzettel mit kezdeni… Valahol szomorú és valahol vicces is látni, hogy  mennyire értetlenül állnak az egész előtt és belezakkannak

– fogalmazott az énekes, aki szerint ezeket az előadókat „nem gyártották”, organikusan kinőttek, a mai világ tagjai. Nem is olyanok, mint a sztárok.

Ajánlat:
Kvíz: zseni, hugyos, csoda, Isaura – ki mondta Azahriah-ról?

A teljes beszélgetést itt nézheti meg:


Ha pedig többet is szeretne megtudni Molnár Ferenc első musicaljéről, kattintson ide:


Nyitókép: Mónus Márton / MTI

#Kultúra#molnár ferenc caramel#Azahriah#popszakma#kisebbség#törökszentmiklós