Demjén Ferenc: Kevesen mondhatják el, hogy 77 évesen jobb állapotban vannak, mint 72 évesen

Mondhatjuk, hogy törzshelye az Aréna, alighanem ön töltötte meg a legtöbbször, hiszen még jócskán a Budapest Sportcsarnok-korszakban is minden évben rendeztek telt házas Demjén-koncertet. Mikor is kezdődött ez a hagyomány?

1991 óta nagyjából évente koncertezünk az Arénában. Volt pár év, amikor kimaradt, miután leégett a Budapest Sportcsarnok. Szeretem, és úgy tűnik, a közönség is szereti ezeket az év végi bulikat.

Idén decemberben is lesz Aréna-koncert. Hogyan készül ilyenkor a nagy fizikai megmérettetésre?

Az az igazság, hogy márciustól szeptemberig turnéztunk, talán nagyképűség nélkül mondhatom, hogy nagyon sikeresen. Ez folyamatos terhelés volt, hála Istennek, minden rendben volt fizikailag is. Most pedig elkezdünk az Arénára próbálni.

Minek köszönheti, hogy még mindig ilyen gyakran van ereje, kedve színpadra állni?

Kevesen mondhatják el, hogy 77 évesen jobb állapotban vannak, mint például 72 évesen. Erős motivációm van: a közönség szeretete.

Amikor nem dolgozik, mivel tölti szívesen az idejét?

Otthon vagyok. Dióspusztán. 14 hektár természet lovakkal, kutyákkal. Mindig nyújt valami újat.

Bár a tanyájukon biztosan jól ki tud kapcsolódni, szeret-e utazni, üdülni akár belföldön, akár külföldön?

Annyit utaztam már életemben, hogy meguntam a guruló bőröndök kattogását, de a koncertekre utazás a turnén még felviszi az adrenalint. Horvátországba többször utazunk a feleségemmel. Dióspusztától közelebb is van az Adria. A Balatonnál most is szeretek koncertezni. Különlegesen jó a hangulata és kicsit nosztalgikus is nekem.

Van-e olyan hely, ahova még nem jutott el, de szeretne?

Izrael, Jeruzsálem többször szóba került, de sajnos most nem aktuális.

Ahogy említette, hamarosan 77 éves lesz, hogyan szokták ünnepelni a szülinapját? Van valami speciális terv az idei évre?

Általában, ha Pesten vagyok, a feleségemmel és a producerem családjával szoktunk vacsorázni egy étteremben. Idén még nincs konkrétum, mert a próbák után két karácsonyi bejátszó koncertünk is lesz. Egy Veszprémben, egy pedig Szegeden.

Bár most sem panaszkodhat, kicsit már szelídült az az óriási hajkorona, ami hosszú éveken át szinte a védjegyének számított. Szerette, hogy ilyen, vagy meg kellett barátkoznia vele?

Szerettem persze, de még most sem szivaccsal fésülködöm (nevet).

Kik inspirálták a zenében?

A 70-es, 80-as évek különlegesen jó és szerethető zenét adtak a világnak, itthon és külföldön egyaránt. Nyilván a Beatles és a Stones tette le az alapokat, de Bob Dylan, Fleetwood Mac, Whitney Houston mind fantasztikus dolgokat alkottak.

Több zenekarban is játszott, de a két legfontosabb alighanem a Bergendy és a V’Moto-Rock volt. Előbbiben többféle műfaj keveredett, utóbbi egy rockegyüttes volt. Mindig is közelebb állt önhöz ez a stílus, vagy idővel változott az ízlése?

A Bergendy egy elképesztő hangszeres tudással bíró zenekar volt. Ötvözte a műfajokat, én pedig hozzátettem, amit tudtam. Néhány dalt, a dalszövegeket és a hangomat.  Szerettem ezt a korszakot is. Innen lettem ismert énekes.

Kézbe veszi még a basszusgitárt?

Már nem. A V’Moto-Rock 2008-as búcsúkoncertjén gyakorlatilag letettem.

Ön szerint a V’Moto-Rock befutotta azt a pályát, ami benne volt a csapatban?

A V’Moto-Rock szerintem a korát megelőző progresszív banda volt, a Lerch Pisti és a Menyus (Menyhárt János) zsenialitásával, Herpai Sanyi erőteljes dinamikájával. A VMR második és a Gyertyák című albuma nemcsak korszakosnak, de úgy tűnik időtállónak is bizonyult.

Végigtekintve a pályáján úgy tűnik, mintha a bergendys évektől kezdve folyamatosan a csúcson lett volna, legalábbis a hullámvölgyek látszólag elkerülték. Voltak azért keservesebb időszakok?

Örülök, ha így tűnik. Hála Istennek én is így élem meg. Egyébként a mi műfajunkban, főleg sikeres énekeseknél vagy zenekaroknál a hullámvölgyek nem feltétlenül a színpadon, hanem a „színpad mögött” szoktak megjelenni.

Talán kevesebben tudják, hogy más előadóknak is írt dalokat, például Katona Klárinak, Révész Sándornak, az LGT-nek.

Sosem volt titok, hogy más előadóknak is írtam, ott volt a nevem a lemezborítón. Inspirált a személyiségük, jó volt velük együtt dolgozni. Túl gyorsan elszaladtak ezek az évek. Mondhatom, hogy „Nincs fék az idő kerekén”.

Milyen viszonyban van a többi zenész kortársával a nagy generációból? Kiket tart a legtöbbre?

Sajnos a covid megrostálta korosztályom néhány kiemelkedő művészét. Bergendy Pista, Kóbor Mecky, Balázs Fecó. Mind a zene hősei. 

Nem szeretnék senkit kiemelni, de a ma is élők közül Szörényi Levente és Presser Pici zseniális szerzők, zenészek, előadók. Szövegírók között ma nemigen látok egy Adamis Anna, Dusán, Bródy, Horváth Attila minőségű dalszöveget. Az ő szövegeik viszont kiállták több generáció minőségi próbáját.

Presser Gábort sokan Pici bácsiként emlegetik. Önt Rózsi bácsizza valaki?

Még nem. De nincs is rá igényem (nevet).

Hogy készül, a következő években is ugyanúgy folytatja a munkát? Lesz Demjén 80 album?

Folytatom, de ez nekem nem munka, hanem hivatás. Paul McCartney-t pár éve megkérdezték, hogy meddig akar még színpadon lenni. Azt mondta, hogy ezt két dolog határozza meg: az igény és az egészség. Én is így gondolom.