Meghalt Vajda Mihály

Elhunyt Vajda Mihály Széchenyi-díjas magyar filozófus, egyetemi tanár, írja a Szombat. Vajda Mihály 1990 és 2000 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Filozófiai Intézetét vezette, az ő nevéhez fűződik a debreceni filozófia tanszék pezsgő szellemi műhellyé alakítása. 2005 és 2009 között az Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézet igazgatója volt.

A Wikipédia azt írja róla, hogy munkásságát elsősorban a fenomenológia, a 20. századi német filozófia és a totalitariánus társadalmak elmélete terén fejtette ki. Fasizmusról írt könyvét 1995-ig nem jelentethette meg magyarul, a 1970-es évek felé írt marxizmuskritikus művei többségét szintén nem adták ki.  

A marxista eszmétől való eltávolodása miatt politikailag megbízhatatlannak számított, ezért nem dolgozhatott a hazai filozófiai intézetekben, a hetvenes években szabadúszóvá vált: fordítóként, valamint nyelvtanárként dolgozott. Filozófiai munkásságát külföldön jobban elismerték: 1977-ben Brémában lett vendégprofesszor, egészen 1980-ig tartott előadásokat. Az 1980-as években többször volt New Yorkban vendégprofesszor. 1991-1992-ben Siegenben, 1994-ben Kasselban is tanított.

A rendszerváltás után a posztmodern filozófia lehetőségének vagy lehetetlenségének kérdéseit boncolgatta, emellett filozófiatörténettel és politikai filozófiával is foglalkozott. Több mint nyolcvan publikációja jelent meg, elsősorban magyar, angol és német nyelven. Élete utolsó két évtizedében érdeklődésének fókuszába került a zsidóság, az antiszemitizmus, a vészkorszak, a zsidó mint az előítéletek újra és újra megtalált célpontja, esszéíróként és publicistaként gyakran írt erről, írja a Szombat folyóirat.

Vajda Mihály 2021-ben hosszú interjút adott a Debrecinernek, amiben sok más mellett a filozófia feladatáról is beszélt:

Egy filozófus mit csináljon? Próbáljon valamilyen módon filozófiát művelni. Azért fogalmazok így, mert ma már egyértelműen úgy hiszem, hogy ezt százféle módon meg lehet tenni. De filozófiát tessék művelni, és ezt ne tessék összekeverni a politikával. A filozófia nem politikai diszciplína, a marxista filozófiával pontosan az volt a probléma, hogy politikai ideológiává vált, arra használták, hogy alátámassza a politikai rezsimet. Az értelmiségnek annyira kell politizálnia, mint bármely öntudatos állampolgárnak. A világ politikai alakulása a lakosságon múlik. Itt van a baj a kelet-európai lakossággal: a nyolcvan százalékának eszébe nem jut, hogy bele tudna szólni a dolgokba. Márpedig, ha a nyolcvan százalék nem szól bele, abból soha nem lesz demokrácia.

Nyitókép: Szilágyi Lenke / Wikimedia Commons