Meghalt Sólyom László

Meghalt Sólyom László, a rendszerváltás utáni harmadik köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár, tudatta a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel vasárnap. Sólyom László „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után”  vasárnap hunyt el, áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben.

Elsőként Trócsányi László volt igazságügyi miniszter emlékezett meg Facebookon a volt köztársasági elnökről:

Elhunyt Sólyom László, a kiváló jogászprofesszor, az Alkotmánybíróság első elnöke, korábbi köztársasági elnök. Nagy tudású jogászprofesszor távozott el közülünk. Szerény, visszahúzódó természetű ember volt, aki mindig önállóan gondolkodott. Mint alkotmánybírónak, közéleti szereplőnek esetenként lehettek vitatható döntései, de emberi nagysága megkérdőjelezhetetlen volt. Emléke velünk marad. Isten nyugosztalja.

Orbán Viktor miniszterelnök egy közös fotót tett közzé Facebookon, amihez ennyit írt:

Elment Magyarország köztársasági elnöke, a nagyszerű jogászprofesszor. Isten nyugosztalja Sólyom Lászlót!

Sólyom László életrajza jelenleg nem található meg a Sándor Palota honlapján. 

A magyar Wikipédia szócikke szerint 1942. január 3-án született Pécsen. A magyar jogtudós egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között első elnöke volt. 

Sólyom László az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója, 1984-től a Duna Kör résztvevője volt, jelen volt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni megmozdulásokon is. A rendszerváltás előtti években részt vett az 1987-es lakiteleki találkozón, ahol a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egyik alapító tagja lett. 1989-ben megválasztották az addigra párttá alakult szervezet elnökségi tagjává. MDF-esként részt vett az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain. Ebben az időszakban dolgozta ki az alkotmányreformmal kapcsolatos tételeit, többek között az adatvédelem és Alkotmánybíróság felépítésével kapcsolatban.

1989-ben az Alkotmánybíróság (AB) első öt tagja közé választották, ekkor a Magyar Demokrata Fórumból is kilépett. Alkotmánybírói időszakában került sor a rendszerváltás számos törvényének alkotmányossági kontrolljára, amelyek meghatározták Magyarország jogrendszerét. 

Elnöksége alatt ítélték többek között alkotmányellenesnek a halálbüntetést, szilárdították meg a jogbiztonság elvét és erősítették meg az alkotmányos alapjogokat.

Alkotmánybírói mandátumának lejárta után a Védegylet nevű közéleti és környezetvédelmi szervezet vezetőségi tagja volt 2005-ig. Szerepet vállalt a Zengőre tervezett NATO-lokátorállomás felépítése elleni megmozdulásokon. Köztársasági elnökként pedig többször részt vett a Critical Mass kerékpáros felvonuláson Budapesten.

Bírálta Gyurcsányt, Orbánt

Mádl Ferenc után 2005. augusztus 5. és 2010. augusztus 5. között Sólyom László lett a Magyar Köztársaság elnöke. Sólyom ciklusa elején kijelentette, hogy visszafogott elnök szeretne lenni, de nem hajlandó szakmai kérdéseket politikai kérdésként felfogni, emiatt például nem kíván konzultálni a pártokkal a választások időpontjáról, illetve az általa jelölendő személyekről – emiatt több kritika is érte. A 2006 őszi zavargásokkal kapcsolatban tett kijelentései és felszólalásai, miszerint erkölcsi megtisztulásra volna szükség, valamint a „magyar politikai elittől” való erős függetlenedési szándéka szintén éles kritikákat váltott ki a Gyurcsány-kormánytól.

Köztársasági elnöki tisztsége alatt több törvényt küldött az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra, illetve küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek. 

A Fidesz 2010-es kétharmados választási győzelme után az Orbán-kormány nem támogatta újrajelölését, és helyette Schmitt Pált tették meg új köztársasági elnöknek. 

Sólyom László 2016-ban írta meg utolsó jogi tárgyú cikkét, ami után 2020-ben Documenta címen a jogászi-közéleti életpályáját összegző háromkötetes kiadványt jelentett meg, aminek borítóját saját maga tervezte.

2015 és 2020 között pszichológiai, valamint vallással foglalkozó tudományos munkákat fordított, emellett megtanult olaszul, és abból a nyelvből is jelent meg fordítása.

Az utóbbi években teljesen visszavonult a belpolitikától, egyik utolsó emlékezetes megnyilvánulása 2016-ban volt, amikor erőszakosnak és kíméletlennek nevezte az Orbán-kormány oktatáspolitikáját:

Sólyom László 1966-ban nősült, felesége Nagy Erzsébet magyar–pszichológia szakos tanár volt, aki 2015 februárjában hunyt el. Házasságukból egy fiú (Sólyom Benedek) és egy lány (Sólyom Beáta) született. Sólyom László tizenegy unoka nagyapja volt.

Nyitókép: Sólyom László volt köztársasági elnök a faluszépítő napon a Komárom-Esztergom megyei Súron 2016. május 24-én – Fotó: Kovács Tamás / MTI