Eltemették Szakcsi Lakatos Bélát
2022. október 18. 17:00
A világhírű desszzongoristát a Fiumei úti sírkertben helyezték végső nyugalomra, a sajtó kizárásával tartott búcsúztatón ott volt Novák Katalin jelenlegi és Schmitt Pál volt köztársasági elnök is.
Ismert zenészek és kormánypárti politikusok kísérték utolsó útjára Szakcsi Lakatos Bélát, a magyar dzsessz kiemelkedő alakját. Az október 2-án 80. életévében elhunyt Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművésztől, a nemzet művészétől október 18-án kedden, a Fiumei úti sírkertben vettek végső búcsút a sajtó kizárásával. A temetésről az MTI közölt tudósítást és fotókat.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium korábban azt közölte, hogy saját halottjának tekinti Szakcsi Lakatos Bélát. A búcsúbeszédet Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára mondta. Szakcsi Lakatos Bélától Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és felesége Lévai Anikó, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Balog Zoltán püspök, volt emberi erőforrások minisztere is búcsút vett.
A hazai zenei-művészeti élet képviselői közül ott volt a temetésen Káel Csaba rendező, a Müpa vezérigazgatója, Balázs János zongorista, Frenreisz Károly énekes, Horváth Charlie énekes, Mága Zoltán hegedűs, Malek Andrea énekesnő, Leslie Mandoki dobos, Müller Péter Sziámi énekes és Varnus Xavér orgonista.
Hoppál Péter búcsúbeszédében Szakcsi Lakatos Bélát mint a magyar dzsessz legendás alakját méltatta, akit minden hazai és külföldi pályatárs, valamint a nagyközönség is megbecsült és elismert.
Szakcsi Lakatos Béla 1943. július 8-án született Budapesten. Kilencévesen kezdett zongorázni, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanulójaként ismerkedett meg a dzsesszel. A hatvanas évek közepétől lépett fel saját zenekaraival, a hetvenes évektől a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsesszzongora szakán tanított. Koncertjein a dzsesszt és a kortárs improvizációt ötvözte, a klasszikus- és kortárs zenére, a népzenére, valamint a dzsesszre egyaránt reagáló, progresszív előadásokat hozott létre.
Művészete elismeréseként 1987-ben kapta meg a Liszt Ferenc-díjat, 1994-ben a Szabó Gábor-életműdíjat. 2002-ben érdemes művész lett, és elnyerte a Budapestért Díjat. 2005-ben vehette át a Kossuth-díjat, 2006-ban Prima-díjas lett, 2010-ben a Magyar Kultúra Követe címmel, valamint Hazám-díjjal ismerték el tevékenységét. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki, 2018-ban Fonogram-díjat kapott, 2022 januárjában a Petőfi Zenei Díj átadóján életműdíjban részesült.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd / MTI