„Vilmányi Benett nagyon jól tette, amit tett. Civil kurázsinak hívják” – többek szerint vállalhatatlan az ellene szóló nyílt levél

Az rtl.hu is beszámolt róla, hogy nem vette át a Junior Prima díjat múlt kedden Vilmányi Benett színész, mert feldühítette, hogy az átadó előtt megkérték: ne politizáljon beszédében. Beszédét ennek ellenére megtartotta, de a díjat visszautasította.

Hétfőn 25, korábban szintén a 30 év alatti, kiemelkedő tehetségeket díjazó Junior Prima díjjal kitüntetett színész nyílt levélben fejezte ki véleményét Vimányi akciójáról. Az egyebek mellett Jordán Adél, Vecsei H. Miklós, valamint Trokán Anna és Nóra által is aláírt levélben azt írták:

nem érezzük hősiesnek, ha valaki ellenséget kiált egy olyan helyen, ahol barátok veszik körül.

A korábbi díjazottak levelére többen is reagáltak a színházi életből, Tompa Andrea író, színikritikus azt írta:

Vilmányi Benett nagyon jól, szépen, okosan tette, amit tett. Civil kurázsinak hívják. Visszautasított egy díjat magán a díjátadón, amikor kiderült, hogy nem beszélhet arról, amiről szeretne. Szóltak neki, hogy nem politizálhat. Egy független díj nem engedhet meg magának ilyet – nem mondhatja meg, hogy a díjazott miről beszélhet. Gesztusával rámutatott a díj mögött húzódó láthatatlan, de jelen lévő hatalmi struktúrákra.

Tompa szerint a díj attól független, hogy független, hogy a díjazott azt beszél, amit akar, a díj pedig kibírja, mert független. „A díj függetlenségét nem a díjazottak beszéde tartja tiszteletben (ahogy a Vilmányi gesztusát bíráló kollégái írják tévesen), hanem egy olyan konszenzus, amely a díjat körülveszi. Egy független díj mindent ki kell bírjon. És függetlenségére kínosan kell ügyelnie.”

Kovács Bálint, a Színházi Kritikusok Céhének társelnöke azt írta, „szomorúan és értetlenül” áll a közlemény előtt, és átgondolatlannak nevezte a fiatal művészek állásfoglalását. Úgy gondolja, az elmúlt években bőven akadtak nagyobb horderejű problémák, amelyek mellett nem állt ki a szakma: „ott volt az első és a második operettszínházi zaklatási ügy. Vagy ott volt a Gothár-ügy. Ott volt millió és egy intézkedés, amit a kormány hozott, és amivel az egész színházi szakma rosszul járt. Ott voltak a politikai okból kirugdosott igazgatók.

Ezekben az ügyekben nem volt huszonöt, egymással egyetértő színész, aki felszólaljon, nyílt levelet írjon, egyetértésben artikulálja, hogy ami történt, nem helyénvaló. Most van. Ebben az ügyben. Egy fiatal kolléga nyilvánosság előtti lehülyézésében.”

Gábor György filozófus szégyenteljesnek nevezte, hogy a Junior Prima díj átadásán a szervezők arra kérték Vilmányi Benettet, hogy ne politizáljon, illetve úgy véli, a korábbi díjazottak félreértik a véleményszabadság mibenlétét. „Egy díj (bármelyik díj) függetlensége és szakmai hitelessége nem annak függvénye, hogy a díjazott nem beszél, nem pofázik, nem »kellemetlenkedik«, hanem kizárólag attól függ, kik ítélik oda a díjat, s milyen megfontolások nyomán hozzák meg a döntésüket. A díjat ugyanis megkaphatja ilyen politikai meggyőződésű is, meg olyan politikai meggyőződésű is, már ha tényleg és valóban független, s a díjazott tartozhat ide is, meg oda is, meg sehová is, ám minden presszió nélkül, a legnagyobb természetességgel legyen joga elmondani a véleményét, legyen az akár ilyen, akár olyan, s ne lehessen őt elhallgattatni.

Nem a csönd, a némaság jelzi a díj függetlenségét, hanem a beszéd: az, hogy az egyik ezt mondja el, mert ez a véleménye, legközelebb a másik meg azt mondja el, mert annak az a véleménye.

A filozófus behódolásnak nevezte az aláírók magatartását.

Mártonfi Attila nyelvész inkább annak a 49+27 Junior Príma díjasnak a nevét írta ki, aki nem írta alá azt a nyílt levelet, amelyben Vilmányi Benett gerinces kiállását kárhoztatták. Ő úgy véli, van, amikor tisztességesebb nem aláírni.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd