Több tízezer gyerek maradhat árván, mire véget ér az izraeli-palesztin háború

Az izraeli-palesztin háború már most annyi árvát hagyott maga után, hogy a segélyszervezetek nem tudják őket pontosan megszámolni – írta a New York Times.

Egy korábbi légicsapás után szülők nélkül maradt például a négy testvér, Mohammed, Mahmúd, Ahmed és Abdullah Akeila is, akik egyelőre nem tudták feldolgozni a történteket, és a mai napig abban bíznak, hogy hamarosan hazatérhetnek otthonukba. A szülők holttestét csak az egyik fiú látta a saját szemével, a többiek még reménykednek a csodában. „Szinte folyamatosan sírnak és képtelenek megszólalni” – mondta a gyerekek nagynénje, a 31 éves Samar al-Jaja. A tragédia óta ő vigyáz a négy testvérre a gázai Khan Younisban, egy sátorban.

Csak ebben a városban ezer olyan gyereknek adnak menedéket, akik egyik vagy mindkét szülőjüket elveszítették. Az orvosi személyzet szerint gyakran előfordul, hogy a gyerekek egyedül kerülnek be a kórházba, és később sem jelentkezik senki sem értük, mert már minden családtag meghalt.

A bombázások miatt rendszeresek az evakuálások is, emiatt pedig még inkább követhetetlen, hogy hány gyerek vesztette el a szüleit. Más háborúk tapasztalatai alapján az ENSZ szakértői úgy becsülik, hogy jelenleg legalább 19 ezer gyerek él a szüleitől távol, rokonokkal, más gondozókkal vagy teljesen egyedül. A valós szám viszont valószínűleg magasabb, a palesztin területeken ugyanis más országokhoz képest kifejezetten magas a kiskorúak aránya.

Az izraeli támadásokban eddig több tízezren haltak meg: a káoszt és az óriási áldozatszámot jól mutatja, hogy áprilisban a megkérdezett családok 41 százaléka nem a csak a saját gyerekéről gondoskodott Gázában.

Az izraeli hadsereg azt állítja, mindent megtesz annak érdekében, hogy minél kevesebb polgári áldozattal járjon az a katonai akció, amelyet a tavaly október 7-i terrorista támadás megtorlásaként indított. Akkor a Hamász – áttörve a határon felhúzott falakat – körülbelül 1200 izraelit ölt meg, és nagyjából 250 túszt ejtett. Több mint 100 fogoly lehet még Gázában, 30-ról viszont bebizonyosodott már, hogy meghalt.

Izrael azzal vádolja a Hamászt, hogy a civileket használja pajzsként, azaz a katonai tevékenységét szándékosan a polgári lakosság között végzi. 

Egyedül a kórházban

Az orvosok beszámolói szerint nagyon sok árva gyereket kezeltek az elmúlt hónapokban, többen közülük amputáción is átestek. „A gyötrelmes műtétek alatt senki sem volt ott, aki megfogta volna a kezüket, vagy aki megvigasztalta volna őket” – mondta Irfan Galaria, virginiai plasztikai sebész, aki február óta önkéntesként dolgozik egy gázai kórházban.

A segélyszervezetek munkatársai ugyan megpróbálják felkutatni a szülőket vagy a rokonokat, de azok a kormányzati szervek, amelyek segíthetnék ezt a munkát, lényegében megszűntek.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy egyes kisgyerekek annyira traumatizáltak, hogy teljesen elnémultak, így nem tudják megmondani a nevüket sem, ami szinte lehetetlenné teszi a szülők felkutatását. 

A 11 éves Mennat-Allah Salah viszont folyamatosan a szüleiről beszél. Decemberben maradt árván, azóta anyja gesztusait, nevetését, járását utánozza, sőt – noha túl nagy rá – az anyja tornacipőjét és kedvenc pólóját viseli. „Az anyám volt a mindenem” – mondta.

A vallási előírások miatt jogilag lehetetlen az örökbefogadás, de az emberek befogadhatnak és anyagilag is támogathatnak árvákat. (Az iszlám vallás kifejezetten támogatja a szülők nélkül maradt gyerekekről való gondoskodást, ezért ritka, hogy valaki teljesen felügyelet nélkül marad.) A segélyszolgálatok tisztviselői szerint a legtöbb esetben a családtagok lesznek a gondozók.

A menekülttáborok ételt és némi készpénzt biztosítanak, de miután mindenki a túlélésért küzd, az ENSZ szociális munkásai azt tapasztalták, hogy gyakran a vér szerinti gyerekeket előnyben részesítik a rokonok, mint a család árva hozzátartozóit. Az árvák pedig védtelenek maradhatnak a visszaélésekkel, kizsákmányolással vagy az erőszakkal szemben. 

Az is kérdéses, hogy mi lesz ezekkel a gyerekekkel békeidőben: nem tudni, hogyan alakul majd a lakhatásuk és az oktatásuk, valamint hogy hogyan tudják majd feldolgozni a tragédiákat. 

Nyitókép: Izraeli légicsapás következtében megrongálódott iskolaépület belseje a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júniszban 2024. június 21-én – Fotó: Haiszam Imad/MTI/EPA