Megkezdődött az előző kormány elszámoltatása Lengyelországban

Mostanáig 62 személy ellen fogalmaztak meg gyanút az előző lengyel kormány elszámoltatása keretében folytatott, az állami pénzek szabálytalan felhasználásával összefüggő vizsgálatok során – közölte pénteken Donald Tusk kormányfő.

Az MTI beszámolója szerint az igazságügyi, a pénzügyi és a belügyminiszter tárcaközi megállapodást írt alá „a jogellenesen elköltött kincstári vagyon biztosítása és visszaszerzése érdekében” folytatandó tárcaközi együttműködésről. Tusk szerint a kezdeményezés célja a pénzáramlás kivizsgálása az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormány idején, amely a gyanújuk szerint közpénzeket és közigazgatási intézményeket használt fel a tavaly őszi parlamenti választások előtt. Hozzátette:

a „gyanút keltő”, vagyis átvizsgálásandó összeg 100 milliárd zlotyt (9 ezer milliárd forintot) tehet ki.

Ebből 3,2 milliárd zlotyt (293 milliárd forintot) az illetékes hatóságok már „pontosan körül is írtak”, és „hatékonyan vissza fogják követelni ezeket az összegeket”. Megjegyezte, az elszámoltatás keretében eddig 62 személy ellen fogalmaztak meg gyanút, és 149 ügyészségi bejelentést tettek.

Először fordul elő Lengyelország történetében, nem csak 1989 után, hogy ennyire hatékonyan elszámoltassák azokat a tisztségviselőket, akik a választások nyomán kénytelenek voltak átadni a hatalmat

– fogalmazott Tusk, majd megígérte, hogy a következő hetekben ismereteik a konkrét visszaélési ügyeket.

Tusk nyilatkozatára reagálva Mateusz Morawiecki volt kormányfő az X-en azt írta: a miniszterelnök által említett „zárt rendszer ma uralkodik Lengyelországban, annak főnöke pedig egyetlen célból hazudik: hogy tönkretegye a legnagyobb lengyel ellenzéki pártot”.

A lengyel országos választási bizottság július végén augusztus 29-re halasztotta a PiS tavalyi választási kampánya finanszírozásáról szóló jelentés megvitatását, miközben több tömörülés, köztük a kormánykoalíciós pártok beszámolóját már elfogadták. A jelentés elutasítása esetén az érintett párt a megnyert parlamenti mandátumok után járó állami támogatás akár 75 százalékát is elveszítheti.

Kizárhatják-e Magyarországot a schengeni övezetből?

Tuskot a sajtókonferencián arról is kérdezték, hogy kizárhatják-e Magyarországot a schengeni övezetből az orosz és a fehérorosz állampolgárokat érintő vízumkorlátozások enyhítése miatt. Erre azt válaszolta, hogy ez „igazából az Európai Unióból való kizárás” előkészítése lenne, ezért ezzel „óvatos” lenne. Majd arról beszélt: még nem ismeri a magyar döntés részleteit, de

első ránézésre úgy tűnik, hogy megsértették az európai jogot és a schengeni államok biztonságát érintő kockázatokról szóló előírásokat. Hozzátette ugyanakkor: Magyarország nem az egyetlen állam, amely vízumokat ad ki fehéroroszoknak és oroszoknak.

Nyitókép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök a varsói kormányfői hivatalban 2024. március 21-én. Fotó: MTI / EPA / PAP / Piotr Nowak