Külföld

NATO: Ukrajnának jogában áll oroszországi célpontokat támadni

rtl.hurtl.hu

2024. április 11. 9:53

Jens Stoltenberg NATO főtitkár az amerikai védelmi miniszter kijelentésére reagált, Lloyd Austin ugyanis felszólította Ukrajnát, hogy ne támadja az orosz olajfinomítókat, mert az nem tesz jót az olaj világpiaci árának.

Az oroszországi olajfinomító üzemek legitim háborús célpontok, szögezte le Jens Stoltenberg NATO főtitkár szerdán a NATO brüsszeli központjában tartott sajtótájékoztatón. Stoltenberg az Alexander Stubb finn elnökkel közösen tartott eseményen egyebek mellett beszélt az Ukrajna elleni háborúról is, részben Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter korábbi kijelentései reagálva.

Lloyd Austin ugyanis egy szenátusi bizottsági meghallgatáson nemrég azt nyilatkozta, hogy az ukrán haderőnek az orosz katonai célpontok elleni akciókra kellene összpontosítania, ahelyett, hogy oroszországi olajfinomítókat támad. A Bloomberg tudósítása szerint Austin azt mondta, hogy az orosz olajfeldolgozó üzemek elleni dróntámadások megzavarják a globális energiahelyzetet, és Ukrajna jobban tenné, ha a harctéri helyzetet közvetlenül érintő taktikai célpontokat támadna.

Lloyd Austin olajpiaci status quo-t védő álláspontját élesen támadta Tom Cotton republikánus szenátor, aki szerint mindez úgy hangzik, mintha a Biden-kormányzat nem szeretné, ha a választás évében felszöknének az üzemanyagárak. A Bloomberg emlékeztetett is rá, hogy a Biden-kormányzat az infláció letörését, az üzemanyagárak alacsony szinten tartását kiemelt prioritásként kezeli.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön azt hangsúlyozta, hogy Európában totális háború dúl több mint két éve, a háború robbant ki a Közel-Keleten is és mindeközben a világ más pontjain is nagyhatalmi érdekek feszülnek egymásnak. Stoltenberg szerint a 75 éves NATO, mint katonai védelmi szövetség jól működik, mert jól akalmazkodott mindig az aktuális helyzetekhez, és tagjai ellen soha nem indult még semmilyen közvetlen katonai fenyegetés.

Stoltenberg szerint nem szabad szem elől téveszteni, hogy az Ukrajna elleni agressziót Oroszország kezdeményezte, amikor megszállta egyes területeiet, nyilvánvalóan megsértve a nemzetközi jogot.

Ukrajnának a nemzetközi jog szerint joga van az önvédelemhez. (...) És az önvédelem egyik része az is, hogy Ukrajnának joga van legitim katonai célpontokat támadni Ukrajnán kívül, hogy megvédje magát

– fogalmazott a NATO-főtitkár, visszautasítva ezzel Lloyd Austin miniszter állásfoglalását az orosz olajfinomítók megkíméléséről.

Stoltenberg szerint ebben a háborúban az erőforrások felőrlése stratégiai fontosságú, és a NATO tagállamainak joguk van a honvédő háborút vívó Ukrajnának minden segítséget és támogatást megadni, anélkül, hogy közvetlenül a konfliktus részesévé válnának.

Bevett háborús stratégia

Az ukrán hadsereg januártól kezdve szisztematikusan támadja nagy hatótávolságú drónokkal a könnyű célpontnak számító, gyakorlatilag védtelen orosz olajfinomítókat. Márciusig 23 ilyen támadásról érkezett hír. Egyes becslések szerint az orosz kőolajipari feldolgozókapacitás több mint 16 százalékát semmisítették meg.

Az orosz olajfinomítók elleni csapások hatékonysága megkérdőjelezhetetlen. Az olajfeldolgozó üzemek kiesése közvetlen hatással van nemcsak az orosz gazdaságra, de az orosz hadigépezet működésére is: az üzemanyaghiány és a kenőanyagok hiánya az orosz harcjárművek és logisztikai eszközök működőképességét veszélyezteti.

A hadviselésben a hátországi nehézipari üzemek támadása teljesen bevett stratégia, a II. világháborúban a szövetséges erők szisztematikusan bombázták a német hadigépezetet ellátó acél- és kőolajipari üzemeket, illetve gépgyárakat, nemcsak Németországban, de a nácik által megszállt országokban is.

Nyitókép: a rjazani olajfinomító elleni március 13-i támadás – Fotó: Reuters

#Külföld#orosz-ukrán háború#nato#jens stoltenberg#oroszország#ukrajna#olajfinomító