Az orosz lakosság a lakásokban, az orosz katonák a lövészárkokban fagynak meg

A mostani téli szezonban karácsony előtt pár nappal lehetett először arról hallani, hogy januárban igazán kemény hidegek várhatók az északi féltekén. A Severe Weather december 21-én arról írt, hogy a Föld légkörének középső része, a sztratoszféra erős felmelegedése miatt az úgynevezett sarki örvény extrém módon legyengülhet, vagy akár össze is omolhat. 

A globális fölmelegedés és az abból következő klímakatasztrófa egyik kiterjedt időjárási jelensége, hogy a Föld sarkai fölött nagy magasságokban örvénylő gigantikus ciklon (amit az angol nyelvű szakirodalom polar vortex néven emleget) a téli hónapokban legyengül, és szabadjára engedi a fagyos légtömegeket, ami az Északi-sarkkörtől délre lévő mérsékelt égövi területekre zúdul. Mindez Észak-Amerikában és Európában gyakoribb hidegbetörésekhez, időszakosan keményebb téli viharokhoz vezethet. (Úgy lehet ezt a poláris örvény dolgot leginkább elképzelni, mint a kerek pizzatészta levegőben való pörgetését: ha nem forgatjuk elég gyorsan, kellő energiával a tésztát, akkor a szélei előbb kezdenek lefittyedni, majd végül a karunkra roggyan az egész.)

A Severe Weather január elejére szóló előrejelzése szinte teljes egészében bevált. Európa északi országaiban két hete, hogy rég nem látott fagyok nehezítik a mindennapi életet, még a hideghez szokott skandináv országokban is keménynek számítanak a helyenként mínusz 40 Celsius-fok alatti minimum hőmérsékletek. Az északról érkező hidegbetörés széle hazánkat is elérte már, ennek köszönhető a napok óta tartó hideg idő, Észak-Amerikára pedig ezekben a napokban csap le a hóviharokkal érkező szélsőségesen fagyos idő. 

Klímakarma

Ami a tőlünk keletre lévő régiókat illeti, Oroszországban súlyos gondokat okoz a helyi mércével mérve is kemény fagy. Moszkva elővárosaiban már egy hete fagyoskodik fűtés nélkül több tízezernyi ember a mínusz 10-15, helyenként mínusz 25-30 fokos hidegben. A moszkvai hatóságok szerint egy környékbeli katonai üzem meghibásodott fűtővezetéke okozhatta a problémát. Az RTL Híradója arról számolt be szerdán, hogy miután a feldühödött helyiek spontán tüntetésekbe kezdtek, Vlagyimir Putyin személyes közbenjárására letartóztatták a vélt felelősöket – fűtés azonban továbbra sincs.

Arról, hogy Oroszországban mennyire rossz a helyzet, leginkább a közösségi médiát elárasztó lakossági híradásokból, sokszor megdöbbentő videókból lehet értesülni, de az orosz lapok beszámolói is érzékletes képet adnak a lassan egy hete tartó dermesztő állapotokról. A sors iróniájaként is felfogható, hogy miközben Oroszország 2022-ben, az Ukrajna ellen megindított totális háború miatt életbe lépett szankciókra reagálva azzal riogatta Nyugat-Európát, hogy az unió lakosai megfagynak majd lakásaikban az orosz gáz nélkül, a háború második telén ez inkább saját állampolgárairól mondható el.

Egyúttal valamiféle klímakarma működésének tekinthető, hogy Oroszország ennyire megszenvedi a mostani telet. A Kína, USA és India után a negyedik legtöbb üvegházhatású gázt a légkörbe bocsájtó államként Oroszország semmit nem tett a szén-dioxid-kibocsátás érdemi csökkentéséért, a karbonsemlegesség elérése még csak tervben sincs. Az ország energiamixében a 60 százaléknyi fosszilis (olaj, földgáz) és 20 százaléknyi atomenergia mellett eltörpül a megújuló energiaforrások felhasználása, és a jövőbeni törekvések közt sem szerepel ezek előnyben részesítése, a sarkkörön túli olaj- és gázmezők kiaknázása viszont igen. A szinte kizárólag fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó energiahatalom polgárai most 5 fokos lakásokban dideregnek.

Szétfagy minden és mindenki

A fő gondot nem a kirívóan hideg idő okozza jelenleg Oroszországban, legalábbis nem közvetlenül. A bajok fő oka az elavult, elöregedett, a legtöbb helyen még a szovjet időkből származó infrastruktúra. A Moscow Times által idézett infrastruktúra-statisztikák szerint az oroszországi közműhálózatok elhasználódása, beleértve a hő- és vízellátást, valamint a csatornázást, 2022 közepére meghaladta a 70 százalékot. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor azt mondta, hogy az orosz hatóságok 2023-ban nagyszabású beruházásokat hajtottak végre a lakás- és kommunális szolgáltatások infrastruktúrájában. Elmondása szerint 337 milliárd rubelt különítettek el különböző forrásokból a lakás- és kommunális szolgáltatások rendszerére.

Ez utóbbinak némileg ellentmond, hogy a fagy fogságába esett orosz városokban december vége óta mindennaposak a távhőhálózatban a csőtörések, a leterhelt hőközpontokban és villamos alállomásokon egyre gyakoribbak a leállások, a közintézményekben és társasházakban szétfagynak a vízvezetékek és fűtéscsövek, szétrepednek a radiátorok. 

Az elmúlt napokban emberek százezrei maradtak fűtés – sok helyen elektromosság és víz – nélkül számos régióban, Moszkvától kezdve Novoszibirszken, Szaratovon, Volgográdon át a Távol-Keletig.  

Az orosz közösségi médiában egyre több olyan videót lehet látni, ahol a fagyoskodó, utcai tábortüzek köré gyűlt lakosok csoportjai könyörögnek a helyi vezetőnek, olykor magának az elnöknek, hogy tegyen valamit. Miközben a közműszolgáltatók javítóbrigádjai szélmalomharcot vívnak a rosszul karbantartott, elöregedett csővezetékek és szerelvények sorozatos meghibásodásával, a helyi kormányzók takarók kiosztásával próbálják csökkenteni a lakosság elégedetlenségét. Vlagyimir Putyin elnök utasította Alekszandr Kurenkovot, a rendkívüli helyzetek miniszterét, hogy tegyen meg minden lehetséges intézkedést a hő- és villamosenergia-ellátás helyreállítására. 

Arról, hogy a háborús költségvetésből több forrást irányítanának át a problémák megoldására, nincs szó, miközben az Ukrajna elleni háborús gépezet működtetése dollármilliárdokat emészt fel.

Arról sincsenek összefoglaló jelentések, hogy a rendkívüli helyzetnek hány halálos áldozata van, szórványosan lehet olyan hírekkel találkozni az orosz médiában, hogy valaki halálra fagyott fűtetlen házában, lakásában. Január elején meghalt egy négy hónapos csecsemő Podgornojéban, miután édesanyja egy fűtetlen házban hagyta őt és testvérét, de friss hír például, hogy Medvezsjegorszkban, egy romos épületben egy ember halálra fagyott, további ketten súlyos fagyási sérüléseket szenvedtek. A legnagyobb feltűnést egy 60 éves férfi, az orosz haditengerészet nyugalmazott kapitányának halála keltette. A férfi rokonai a 78.ru-nak azt mondták, hogy Vlagyiszlav Sevaskevics kihűlt a saját otthonában, és ezért a december vége óta szinte folyamatos áramszünetek okolhatók, mert a házban nem működött már szinte semmi. 

Lövészárokláb és lefagyott ujjak

A hideg és a fagy nemcsak az otthonaikban békében didergő lakosságot, de a fronton harcoló orosz katonákat is megviselik. Az orosz veszteségekről nincsenek megbízható adatok, de az utóbbi hónapok híradásaiból és az orosz Telegram-csatornákon keringő felvételekből kedvezőtlen kép rajzolódik ki. A délkelet-ukrajnai csatatereken embertelen körülmények uralkodnak az ősz beköszönte óta, ráadásul kétszeresen is.

Az október környékén beköszöntött csapadékos időjárás miatt a lövészárkokat és föld alá ásott hevenyészett bunkereket elöntötte a víz, ami azt jelenti, hogy az orosz hadsereg katonái állandó nedves körülmények közt voltak kénytelenek élni a decemberi fagyok érkezéséig. Ez azért gond, mert a hírek szerint az orosz hadseregnek már nincs megfelelő mennyiségű és minőségű ruházata (se őszi, se téli), amiben tartósan el lehetne viselni a vizes, sáros körülményeket. Számos fotót, videófelvételt lehetett már látni arról, hogy a katonáknak nincs vízálló bakancsuk, sőt sokszor semmilyen bakancsuk 

– utcai vagy sportcipőben küldték őket a nyugati segélyeknek hála jobban felszerelt ukrán hadsereg ellen harcolni. 

Nem hangzik valami vészesnek, de az úgynevezett lövészárokláb a hadseregek emberveszteségeinek jelentős részéért lehet felelős. A lövészárokláb a napokig hideg, nedves zokniban vagy csizmában lévő lábon kialakuló olyan hidegártalom, amely nem fagyás ugyan, de így is üszkösödéshez vagy amputációhoz vezethet. A lövészárokláb miatt akár 30-40 százalékra is felugorhat az emiatt harcképtelenné váló katonák aránya az ilyen körülményeknek kitett orosz egységekben.

Decembertől már a télire fordult időjárás, a tartós mínuszok miatt nőhet az orosz emberveszteség, ami mögött megint csak a téli hadviselésre alkalmatlan ruházat áll – ennek hátterében pedig a katonai felszerelések beszerzése körüli kiterjedt korrupciós ügyeket és lopásokat kell keresni. Az utóbbi hetekben a lövészárokláb okozta megbetegedéseket az akár harmadfokú fagyási sérülések váltották fel, az életveszélyes kihűlésen túl a kéz- és lábujjak elüszkösödése és spontán amputálódása miatt egyre nő az orosz veszteséglistákon a sérültek száma, sőt egyes elemzések szerint az elvérzés után a fagy a leggyakoribb halálok jelenleg az orosz hadseregben.

Nyitókép: Telegram