Azon versenyeztek a brit elitkommandósok, hogy ki tud több embert megölni

Az Egyesült Királyságban októberben kezdődött az az eljárás, amiben azt vizsgálják, miképpen végezhettek ki a brit elitkommandó (Special Air Service – SAS) tagjai 80 civilt Afganisztánban 2010 és 2013 között. Első körben kilenc férfi halála ügyében nyomoznak, akiket álmukban lőttek agyon a kommandó tagjai. A Guardian szerint mindez annak volt köszönhető, hogy a SAS-egységek szinte kampányszerűen ölték meg a harcképes korú afgán férfiakat az említett időszakban. 

A vádat képviselő Oliver Glasgow ügyész nyomozása megállapította, hogy az említett időszakban hét olyan hadműveletet hajtottak végre az Afganisztán déli részén fekvő Helmand tartományban, amely során ártatlanokat gyilkolhattak meg. 

A vád szerint miközben a különleges egységek tálibokat keresve családi otthonokat kutattak át, visszaélések történhettek, amelyek során több ártatlan civil életét veszthette.

Glasgow a vádpontokat ismertetve azt mondta, hogy olyan katonakorú afgán férfiakat öltek meg, akik az adott helyzetben fegyvertelenek voltak, nem jelentettek veszélyt, harci feladatokat nem tudtak ellátni. 

Próbálták titkolni

A Sir Charles Anthony Haddon-Cave bíró által vezetett meghallgatás várhatóan 12-18 hónapon keresztül tart majd, de már ez is nagy eredmény, ugyanis a konzervatív miniszterek igyekeztek a gyilkosságokat a szőnyeg alá söpörni. Csakhogy két érintett család tagjai keresetet nyújtottak be a brit kormánnyal szemben.

A vizsgálat teljes időtartama alatt érvényben lévő titoktartási feltételek értelmében azonban a tárgyalásokat a nyilvánosság teljes kizárásával, a sajtó jelenléte nélkül tartják majd. Az iratokból az érintett katonák és a parancsnokaik személyes adatait törölték.

A Guardian cikke megjegyzi, hogy sem a védelmi minisztérium, sem a vizsgálat nem ismeri el hivatalosan, hogy a térségben SAS-erőket vetettek be, a nyomozati anyagban is csak „az Egyesült Királyság különleges erőiként” hivatkoznak a szervezetre, amelynek tagjai elkövethették a háborús bűncselekménynek számító gyilkosságokat. 

Pedig a nyomozás alatt előkerült emailek nem csak azt bizonyíthatják, hogy a SAS-erők a térségben voltak, anem azt is, hogy az egység felettesei tudhattak az öldöklésekről. A SAS egyik jogi tisztje egy 2011 februárjában küldött levélben aggodalmát fejezte ki „a közelmúltban tapasztalható magas EKIA-számok miatt”. Az EKIA az angol „Enemy Killed In Action” kifejezés rövidítése, ez a mérőszám jelöli az akciók közben meghalt ellenségek számát. A jogtanácsos aggódott amiatt is, hogy a különböző esetekről szóló jelentések nem biztos, hogy kiállják majd egy nyilvános vizsgálat próbáját. 

A nyomozás során feltárt halálos incidensek a következők voltak. 

• Egy 2011. február 7-i éjszakai rajtaütés során egy családi otthonban kilenc embert öltek meg a brit egységek, az áldozatok között volt egy 14 éves fiú is. A család azt állítja, hogy a katonák éjszaka alvás közben törtek rájuk, az áldozatokat álmukban lőtték agyon. Oliver Glasgow elmondása szerint a birtokukba jutott képes bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy szinte biztosan közvetlen közelről lőtték le a civileket. A vizsgálat során megszerzett belső dokumentumok és e-mailek tanúsága szerint az említett esetben során a SAS egységei tűzharcba keveredtek a lakásban lakókkal, és „az önvédelmi törvénynek megfelelő, ésszerű erőt” alkalmaztak az egység tagjai. Az egység tagjai mindössze három gépfegyvert találtak, tehát nem lehetett mindegyik halottnál egy AK47-es. 
• Egy másik esetet alkalmával 2011. február 9-én, egy éjszakai razziában nyolc afgán halt meg, közülük négyen a brit egységek szerint „baráti tűzben”. Ez gyanús lett az SAS egyik parancsnokának, aki egy jogász kollégájának küldött levelében kétkedésének adott hangot, ráadásul megjegyezte, hogy „ez is egy olyan eset, ahol több a holttest, mint a fegyver”. Az ügyet évekkel később ugyan kivizsgálták, de mivel az érintettek már „nem emlékeztek” a történtekre, végül nem lett semmilyen következménye. 
• Egy 2011. február 16-i éjszakai rajtaütés során egy család négy tagját ölték meg. A brit hírszerzés információi szerint az áldozat egy tálib parancsnok volt. Glasgow beszámolójából azonban más derül ki: az áldozat az afganisztáni Lashkar Gahban működő egyetem egyik hallgatója lehetett, akinek semmi köze nem volt a tálibokhoz. A hallgatót és rajta kívül három családtagot agyonlőttek, a hivatalos indoklás ebben az esetben is ugyanaz volt: az család otthonának átkutatása közben fegyvert rántottak a lakók, akiknél ezúttal is AK-47-es gépkarabélyokat találtak.

A vádirat szerint egy meg nem nevezett nemzetközi szervezet panaszt nyújtott be a britek afgán akciói kapcsán, amiről egy májusi emailben az SAS egyik jogi tisztviselője azt írta, törekedtek rá, hogy az eljárást „a legalacsonyabb szinten elfojtsák”.

A BBC tavaly nyári oknyomozása nagyon hasonló szabálytalanságokat tárt fel, a lap szintén a brit különleges erők afganisztáni tevékenységét vizsgálta. Kiderítették, hogy a SAS-egységek fegyvertelen férfiakat és foglyokat ölhettek. A cikk szerint egy ilyen egység hat hónap alatt összesen 54 embert ölhetett meg jogtalanul. A BBC olyan bizonyítékokat talált, amelyek arra utalnak, hogy a SAS egykori vezetője szándékosan tartott vissza bizonyítékokat egy olyan nyomozástól, amiben a gyilkosságokat vizsgálták. A védelmi minisztérium akkor úgy reagált:

a brit katonák bátran és profin szolgáltak Afganisztánban.

A szóban forgó vezető Sir Mark Carleton-Smith tábornok, aki bár tudomást szerzett a csapat jogellenes tevékenységéről, de az erről szóló bizonyítékokat nem adta át a brit Királyi Katonai Rendőrségnek, még azután sem, hogy háborús bűnök, gyilkosságok miatt indítottak eljárást az SAS-egység ellen. A tábornok egyébként a botrányok előtt kimondottam magas pozícióban volt, ő volt az Egyesült Királyság hadseregének vezérkari főnöke. Érdekesség, hogy Carleton-Smith egy hónappal a BBC cikkének megjelenése lemondott.

Azok, akik az SAS-századnál szolgáltak a kérdéses bevetésen, elmondták a BBC Panorama című műsorának elmondták, hogy tanúi voltak, ahogy a brit kommandósok fegyvertelen embereket öltek meg éjszakai rajtaütések során. Többen is beszámoltak azokról az AK-47-esekről, amiket a vád szerint azért vittek magukkal, hogy a beszámolók során hitelesen állíthassák azt, hogy a lakók támadtak rájuk.

Többen, akik a különleges alakulatoknál szolgáltak, azt mondták, hogy a SAS-egységek egymással versengtek azért, hogy ki tud több ember megölni. A BBC által vizsgált századnak kifejezett célja volt, hogy többekkel számoljon le, mint azok, akiket leváltottak.

A lap birtokába jutott belső levelezésekből kiderül, hogy a SAS magas beosztású tisztjei tisztában voltak azzal, hogy egyes egységek háborús bűnöket követhetnek el Afganisztánban. Ezeket a parancsnokokat szintén megvádolhatják, mivel törvény kötelezi őket, hogy amennyiben tudomást szereznek bármilyen jogszerűtlenségről, akkor azt jelenteniük kell a megfelelő hatóságok felé. A BBC birtokába került jelentések meglepően hasonló mintázatokról számoltak be. 

• 2010. november 29-én a század megölt egy férfit, aki miután őrizetbe vették, egy „gránáttal támadta meg az egységet”.
• Hónapokkal később, 2011. január 15-én hasonló indokkal magyaráztak meg egy gyilkosságot, azt írták, hogy „a férfi egy matrac mögé nyúlt, majd egy kézigránátot húzott elő, és megpróbálta azt eldobni”.
• 2011. februárjában három olyan jelentés is érkezett, miszerint azért kellett megölni egy fogvatartottat, mert az puskával próbálta megtámadni az őrjáratot.
• 2011. február 16-án a század két fogvatartottat megölt, miután „az egyikőjük egy gránátot, a másik pedig egy asztal alól egy AK-47-es gépkarabélyt vett elő”.
• 2011. április 1-jén a század megölt két fogvatartottat, az egyikőjük egy AK-47-essel támadta meg az egységeket, míg a másik „egy gránátot próbált eldobni”.

Egy magas rangú tiszt, aki korábban brit különleges erők parancsnokságán dolgozott, azt mondta a BBC-nek, hogy „aggodalomra adtak okot” a század jelentései.

Túl sok embert öltek meg az éjszakai razziák során, és a magyarázatoknak sokszor nem volt értelme. Ha egyszer valakit őrizetbe vesznek, annak nem szabadna meghalnia intézkedés közben, legalábbis ilyen sokszor nem szabadna ennek előfordulnia. Az, hogy ez újra és újra megtörtént, riadalmat keltett a parancsnokságon

– mondta a BBC-nek egy meg nem nevezett, egykori SAS-vezető.

Elmondása szerint a folyamatos öldöklések és az azokról írt, teljesen nyilvánvalóan kitalált indoklások megosztották a vezérkart, de egyértelmű lépéseket nem tettek azért, hogy ne haljanak meg ártatlanok a brit csapatok miatt.

Nyitókép (illusztráció): Brit katonák járőröznek Afganisztánban – Fotó: John Moore / Getty Images