Sorsdöntő választás előtt Lengyelország, ahol orbáni mintára, népszavazási felhívással dübörgött a PiS kampánya

Október 15-én vasárnap parlamenti választások lesznek Lengyelországban. A választások tétje, hogy Orbán Viktor szövetségese, a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) pártja harmadik alkalommal alakít kormányt, vagy a Donald Tusk vezette liberális-nyugatos Polgári Platform (PO) csoportosulás kerül hatalomra.

Jelen állás szerint sem a PiS, sem a PO nem tudna önállóan kormányt alakítani, így várhatóan koalícióra kényszerülnek majd a törvényhozásban. A választások előtti hetekben súlyos törést jelentett Varsó és Kijev kapcsolatában, hogy Lengyelország bejelentette: nem szállít több fegyvert Ukrajnának a gabonavita miatt. Utánajártunk, mit érdemes tudni a szavazásról, mik a legvalószínűbb forgatókönyvek, és milyen hasonlóságukat látunk a tavaly áprilisi magyarországi választásokkal.

Mit érdemes tudni a választásról?

A kormányt 2015 óta, két kormányzati cikluson át a jobboldali populista PiS vezeti, amely közös frakciót alkot két kis konzervatív párttal együtt. Jaroslaw Kaczynski volt miniszterelnök pártját régóta azzal vádolják, hogy beavatkozik a bíróságok munkájába, a közmédiát pedig a párt szócsövévé alakítja, és felkorbácsolja a homofóbiát az országban – áll a Guardian cikkében.

Lengyelországban rengetegen elégedetlenek, mert egyre nehezebb a megélhetés, és sokakat zavar a demokratikus fékek és ellensúlyok eróziója is. Kaczynskiék kritikusai szerint egy újabb győzelem még távolabb sodorná az országot a jogállamisági normáktól. A párt ugyanakkor azzal érvel, hogy Lengyelország bíróságait hatékonyabbá, a gazdaságot pedig igazságosabbá akarja tenni, valamint meg akarja védeni a mélyen katolikus országot a nyugati liberális nyomással szemben.

Az Európai Bizottság és a Varsó közötti, jogállamiságról szóló vita lezárása évek óta húzódik. 

A problémát az okozta, hogy a lengyel igazságszolgáltatási reform egyes elemei ellentétesek voltak az uniós joggal, amit bár több döntéssel is orvosoltak az elmúlt időszakban, még mindig nem teljesen elégedett a bizottság, amely a bírói hatalom helyreállításától tette függővé a nekik járó, tekintélyes összegű uniós pénzek kifizetését. Bárhogy is alakul a szavazás, a hivatalba lépő lengyel kormány egyik legsürgetőbb feladata lesz, hogy megegyezésre jusson Brüsszellel. 

Hasonló helyzetben van Magyarország, ahol ugyancsak várat magára a helyreállítási EU- pénzek kifizetése, amit kezdetben a korrupciós kockázatok miatt függesztettek fel. A Bizottság szeptember 26-án további kérdéseket küldött a magyar kormánynak a bírói függetlenséggel kapcsolatban, ezekre várják a válaszokat. A témában az RTL Híradója nemrégiben Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert kérdezte:

Mi áll a kampány középpontjában, mit kínál az ellenzék?

A kampány középpontjában számos téma áll. A PiS elnöke stabil konzervatív kormányzást ígér, a két számjegyű infláció és az energiaárak emelkedése közepette pedig azt remélik, hogy tudják majd mozgósítani a főként idősebb, vidéki választókat.

A kormánypárt emelte a családi pótlékot, csökkenteni akarja a nyugdíjkorhatárt, illetve 4 százalékra növelné a honvédelmi költségvetést, miután a kampányuk egyik központi eleme a biztonság kérdése, amit az ukrajnai háborúval és a migrációs válsággal indokolnak. Illetve mint arra a Notes from Poland is rámutat, a piacvezető lengyel állami energiaóriás, az Orlen jelentősen csökkentette az üzemanyagárakat, ami pont kapóra jön a PiS-nek a választások közeledtével. 

Olyan olcsó lett a tankolás, ami már ellátási gondokat okozott, miután Csehországból megindultak a benzinturisták.

Az ellenzéki liberális Polgári Platformot vezető Donald Tusk az Európai Tanács és az Európai Néppárt elnöke volt korábban. Tusk azt ígéri: ha megválasztják, visszaállítja az igazságszolgáltatás és a média függetlenségét, illetve lazít a PiS által szigorított abortusztörvényeken, a terhességmegszakítást és a fogamzásgátlást pedig alapvető jognak nyilvánítja.

A PO emellett a jogállamisági eljárás lezárásával, a minimálbér 60 százalékos emelésével, valamint tanárok és köztisztviselők bérének jelentős emelésével kampányol. Bármi is lesz az eredmény, a lengyel politika továbbra is mélyen polarizált maradhat egy olyan szavazás után, amely nagy külföldi érdeklődésre tart számot. A külföldi sajtó szerint az sem zárható ki, hogy a választások patthelyzetet hoznak, és egyik párt sem tud majd koalíciót kötni.

Kik indulnak, hogy állnak?

Lengyelországban négyévente választják újra az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház 100 szenátorát. A lengyelek többmandátumos választási körzetekben állított pártlistákra szavaznak, a küszöböt el nem érő pártokra adott voksokat pedig elosztják, ami a nyerteseknek kedvez. Az egyéniben induló pártoknak 5 százalékos, a koalícióknak pedig 8 százalékos küszöböt kell elérniük, hogy bejussanak a parlamentbe.

Kormányváltáshoz háromötödös, minősített többség kell, vagyis mintegy 276 mandátumot kellene megszereznie az ellenzéknek. A közvélemény-kutatások szerdai átlaga szerint Kaczynski pártja, a nemzeti-konzervatív PiS a szavazatok 37 százalékát szerezné meg, míg a fő ellenzéki formáció, a Donald Tusk vezette liberális Polgári Platform 30 százalékon áll a teljes szavazókorú népességben.

A dobogós helyért pedig jóformán holtverseny alakult ki három párt között. 11 százalékot kapna az agrárpárti-centrista tömörülés, a Harmadik út (Trzecia Droga) nevű koalíció, amelyet a Lengyel Parasztpárt (PSL) és a Szymon Holownia korábbi elnökjelölt által alapított Lengyelország 2050 alkot. 10 százalékos támogatottsága van a Baloldalnak (Lewica), de a szélsőjobboldali populista Konföderáció is esélyes a bejutásra, ők ugyancsak 10 százalékon állnak.

Minden előrejelzés szerint a Jog és Igazságosság (PiS) nyeri a választásokat

– mondta Bartha Dániel, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy – CEID) elnöke az rtl.hu-nak.

A külpolitikai szakértő hangsúlyozta: a két nagy párt szavazói bázisa egyetlen monolit blokként értelmezhető, és közel egy éve nem tapasztalható jelentősebb kilengés, így feltehetően a 6-8 százalékra mért különbség ezúttal sem fog váratlanul eltűnni.

Talán kevésbé valószínű a patthelyzet. Az ellenzék szükség esetén kész koalícióra lépni egymással (PO, Harmadik út, Baloldal), míg a PiS a Konföderációra számíthatna koalíciós partnerként. Ha valamilyen csoda folytán valamelyik kisebb párt kiesne, akkor viszonylag egyértelmű lenne a választás kimenetele

– fogalmazott Bartha Dániel.

„Annyira polarizált az ország, és annyira szorosnak tűnik a választás, hogy magas részvételre számíthatunk. Az előző választásokon 61,7 százalékos volt, ezt minden valószínűség szerint meghaladja majd a mostani, de a 70 százalék feletti részvétel sem elképzelhetetlen”  – mondta a CEID elnöke. Leginkább a populista Konföderációnak kedvezhet a magas részvétel, amely a hagyományosan nem szavazó fiatalok körében népszerű. A párt azonban más szempontból is sötét ló, hiszen a támogatottsága jelentősen zuhant az elmúlt hetekben

Orbánnak kedvezne a PiS győzelme

Arról, hogy a magyar kormány számára miért fontos a PiS győzelme, maga Orbán Viktor beszélt szeptember végén a Kossuth rádióban. A miniszterelnök kijelentette: abban reménykednek az EU-ban, ha hatalomra jut a lengyel ellenzék, akkor Magyarország majd egyedül marad. De ha marad a konzervatív kormány, „akkor a két ország egymást mindig meg fogja védeni, és akkor viszont Brüsszelnek kell engednie” – hangsúlyozta Orbán.

A magyar kormánynak annak ellenére kedvezne a PiS győzelme, hogy az ukrajnai háború miatt megromlott a viszony Varsóval. A problémák egy része a magyar külpolitika részleges irányváltásával orvosolható, ami elemi érdekünk, ha ezzel a befagyasztott uniós pénzekhez is sikerül hozzájutni. Mivel az ukrán-lengyel kapcsolatok is romlottak ez elmúlt időben, van olyan forgatókönyv, ami vezethet a magyar-lengyel kapcsolatok erősödéséhez, még akkor is, ha a korábbi szintet már soha nem érik el – fogalmazott a CEID elnöke. A külpolitikai szakértő hozzátette:

Az ellenzék győzelme esetén lényegesen romlanának a kapcsolatok, különösen akkor, ha ez Donald Tusk hatalomra jutását is jelentené. Ő ugyanis kifejezetten rossz viszonyban van Orbán Viktorral. A magyar EU-politika mozgástere szempontjából ez egy katasztrofális kimenetel lenne.

Orbán nemzetközi elszigeteltségét bizonyára csökkentette, hogy Szlovákiában nemrégiben Robert Fico pártja jutott hatalomra. Az eredmény véget vethet az etnikai alapú politizálásnak, és hátrányosan érintheti az ottani magyarokat – ezt a parlamentből kimaradó magyar párt, a Szövetség alelnöke mondta az RTL Híradónak:

Mélyponton a lengyel-ukrán kapcsolatok a gabonavita miatt

Mateusz Morawiecki miniszterelnök szeptember közepén, pár héttel a választások előtt bejelentette: Lengyelország nem szállít több fegyvert Ukrajnának. A lengyel kormányfő azután döntött így, hogy Volodimir Zelenszkij élesen bírálta az ukrán gabonaimportot korlátozó kelet-európai országokat, köztük Lengyelországot és Magyarországot is.

Márpedig a gabonaexport kérdése különösen érzékeny téma Lengyelország esetében, ahol a gazdák a PiS párt szavazói közé tartoznak. Arról nem is beszélve, hogy Kijev a legerősebb katonai és diplomáciai szövetségesét veszítheti el, ha nem sikerül rendezni a két ország közti vitás kérdéseket.

Varsó azóta valamelyest finomított álláspontján, Kijev pedig kompromisszumos megoldást ígért. Az elmérgesedő gabonavitával az RTL Híradója is foglalkozott:

Magyar mintára népszavazás is lesz a választásokkal egy időben

Lengyelországban a parlamenti választások napján négy kérdésből álló népszavazás is lesz a PiS jóvoltából. A referendumon az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatár megemeléséről, a fehérorosz határon emelt acélkerítés lebontásáról és a menedékkérők elosztásáról szóló uniós javaslatról kérdezi a választókat a lengyel kormánypárt.

Az európai migrációs csomagot a magyar kormány is bírálta, nem is akárhogyan. Orbán Viktor Granadában, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozója előtt egyenesen úgy fogalmazott: Brüsszel „jogilag megerőszakolta” Magyarországot és Lengyelországot a paktummal, és nem lát esélyt a megállapodásra a migrációról.

Honnan ismerős mindez? A PiS módszere kísértetiesen hasonlít arra, ami Magyarországon volt tavaly áprilisban, amikor az országgyűlési választásokkal egy időben megtartották a gyermekvédelminek nevezett homofób népszavazást. A magyar kormány népszavazása végül érvénytelen lett, miközben annak lebonyolítására és a hirdetésekre közpénzmilliárdokat költöttek.

Ez is természetesen magyar mintára született, és ezt a kormánypárt nem is titkolja. A népszavazási témákkal kapcsolatos valós célja ugyanúgy nincsen, mint a magyar népszavazásnak vagy a nemzeti konzultációknak

– hangsúlyozta Bartha Dániel. A külpolitikai szakértő szerint a népszavazás mögötti igazi szándék az, hogy egyrészt a kevésbé aktív, de alapvetően kormánypárti szavazók is az urnákhoz menjenek, másrészt a bizonytalanok mobilizálását is célozza. Utóbbi pedig szintén a PiS érdekében áll, hiszen a többség támogatja a kérdéseket, így az eredmény jóformán borítékolható.  

A lengyel ellenzék szerint a népszavazás teljesen értelmetlen, és az tulajdonképpen a kormánypárt választási kampányának része, amely ráadásul állami forrásból finanszírozható. A kormánypárt viszont állítja, szükség van kikérni az emberek véleményét a legfontosabb kérdésekben.

Nyitókép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök fogadja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Varsóban, 2018. május 14-én Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto via Getty Images