Már gondolkodnak azon, hogyan lehetne kitenni Magyarországot az Európai Unióból

Kedden a francia és a német kormány egy „független szakértők” által írt menetrendet mutatott be az EU átalakításáról. A szöveg rögtön azzal kezdődik: nagy baj, hogy még nincs eszköz a joguralomra fittyet hányó tagállamok kizárásához – írta a Válaszonline, amely szerint leválasztanák az eurózónát a többiekről, és bevezetnék a félig-meddig tagságot.

A lap ezt egy 60 oldalas vitairatra hivatkozva állította, amelyet az Általános Ügyek Tanácsára vittek be a német és a francia kormány képviselői. (Az Általános Ügyek Tanácsa a tagállamok EU-ügyekért felelős minisztereit vagy államtitkárait tömörítő szervezet, nagyjából havonta üléseznek, Magyarországot ezúttal Bóka János képviselte.) A dokumentumot azért állították össze, mert a közösség több tagállammal is bővülne, azonban ennek szervezeti keretei nem adottak. Gondot okozna például, ha az új tagállamok Orbán Viktor magyar kormányfőhöz hasonlóan blokkolni tudnák a döntéseket. 

A tervet hivatalosan Berlin és Párizs sem tekinti a saját álláspontjának. A szöveget tizenkét független szakértő, egyetemeken és kutatóintézeteknél dolgozó politológus írta, akik ugyan egyeztettek a tagállamok és a csatlakozni vágyó országok képviselőivel, de hivatalosan a saját véleményüket fogalmazták meg. Így arról nincs szó, hogy belátható időn belül dönteni kellene a szöveg elfogadásáról.  

A dokumentum szerint:

• A jogsértések egy bizonyos szintje és ideje után nem maradhat egy ország az EU tagja.
• Az eddig csak Magyarország ellen bevetett feltételességi mechanizmust ki kellene bővíteni, azaz még szigorúbb és még általánosabb rendszer alapján el kell venni a támogatási pénzeket azoktól az országoktól, ahol nincs joguralom. Nemcsak részben befagyasztani, mint most, hanem akár teljesen el kell venni.
• Az úgynevezett „hetes cikkely szerinti eljárást” sokkal keményebb büntetési rendszerré kéne fejleszteni. 
• A szavazat megvonásához elég lehetne a tagállamok négyötödének egyetértése is. Sőt, ha öt éven át a Tanács képtelen eldönteni, hogy egy tagállamot felmentsen-e az eljárás kezdetekor megfogalmazott vádak alól, akkor automatikusan járna ellenük a büntetés. (Ha ez így lenne, akkor Lengyelországot tavaly, Magyarországot idén kellett volna kizárni a Tanácsból, és nem is tudná a két ország megvédeni egymást a négyötödös szabály miatt.) 
• A tagállamok csak minden második ciklusban, azaz tíz év alatt öt évig delegálhatnának biztosokat.
• Az Európai Parlament ne legyen nagyobb, mint most, akárhány ország is tagja az EU-nak, legfeljebb 751 képviselő legyen. 
• Lenne egy úgynevezett Belső Kör, ahová alapvetően azok a tagállamok tartoznának, amelyek a schengeni zónában és az euróövezetben is benne vannak. Eszerint Szlovákia például benne lenne ebben a körben, Magyarország viszont nem. A Belső Kör tagjai élveznék a tagság minden lehetőségét, és viselnék minden kötelezettségét.
• A második szinten lennének az úgynevezett EU-tagok. Ezek az országok még szavazhatnának a Tanácsban, de kihúzhatnák magukat bizonyos újonnan hozott közös szabályok alól. Viszont csak az maradhatna itt is, aki betartja a jogállamisági előírásokat. 
• A harmadik szinten a közös piachoz gazdaságilag kötődő országok lennének, akiket Társult Tagoknak nevez a szöveg. 

Ez az első olyan átfogó csomag, amely komplexen kezelné a szövetség strukturális problémáit. A szerzők 2030-ra várják az ötleteik megvalósítását, de egyelőre még nincs napirenden a szöveg elfogadása. 

Nyitókép:  Pier Marco Tacca/Getty Images