Új világrendet akarnak: túl sok nemzet van túl kevésnek kiszolgáltatva

Miközben a világ jelentős része igyekszik elszigetelni Oroszországot az Ukrajna ellen indított kegyetlen háborúja miatt, Moszkva – csaknem – gond nélkül képviselteti magát az úgynevezett BRICS-csúcson, ahol a világ GDP-jének ötödét adó, jellemzően déli országok vezetői találkoznak. 

Ezek az országok alapvetően az Egyesült Államok és a nyugati országok alkotta tengely ellensúlyaként szeretnének megjelenni. A mostani találkozó azért is jelentős, mert megmutatja, hogy a világ nem nyugati, kevésbé iparosodott része hogyan tekint önmagára, szerepére és a világrendre, illetve annak jövőbeli változására. Ez egyelőre ugyanis nem világos, már csak a tagok eltérő érdekei miatt sem.

„Túl sok nemzet van túl kevésnek kiszolgáltatva”

Az egészen biztos, hogy ezek az országok több beleszólást követelnek a világ alakításába, legyen szó az ENSZ Biztonsági Tanácsáról vagy éppen az éghajlatváltozás kérdéséről. Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter a június 1-jén Dél-Afrikában tartott BRICS külügyminiszteri találkozót megnyitó beszédében úgy jellemezte a gazdasági hatalom jelenlegi koncentrációját, hogy 

túl sok nemzet van túl kevésnek kiszolgáltatva.
 

A BRIC rövidítés 2010-ig Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát jelölte, ezután pedig a máig legkisebb tag, Dél-Afrika csatlakozásával a BRICS betűszóban is képviselteti magát a gazdaságilag feltörekvő országok együttműködésében.

Ez az öt ország együttesen a Föld lakosságának több mint 40 százalékát képviseli. Az évszázad közepére pedig a világgazdaság felét adhatják.

Vezetőik a koronavírus-járvány óta nem találkoztak személyesen, most sem teljes a létszám a kedden kezdődött háromnapos csúcson: a házigazda Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök mellett Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök vesz részt a háromnapos csúcstalálkozón, Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban csak virtuálisan lesz jelen az eseményen, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene. Hogy ettől tart-e vagy inkább attól, hogy Oroszországban mi történne, ha elhagyná azt, érdekes kérdés – tekintve a júniusi, Prigizsin-féle puccskísérletet, ami megtépázta az orosz elnök tekintélyét. Külügyminisztere, Szergej Lavrov személyesen is megjelent, így fogadták:

A csoport céljai látrszólag nem tisztázottak, de a globális politika biztosan nem legyinthet. Az orosz olajra kivetett szankciók hatásait ugyanis Kína és India is ellensúlyozzák, az amerikai és európai gesztusokat jelentősen gyengítve. Abban azonban nincsen konszenzus, hogy a BRICS egyértelműen egy nyugatellenes szervezet-e, esetleg egy szócső vagy komolyabb gazdasági együttműködés? Egyáltalán milyen új világrendre vágynak? A német Spiegel idézte a Takshashila külpolitikai szakértőjét. Az indiai Manoj Kewalramani szerint a BRICS identitásválsában van, „a narratívák harcának vagyunk tanúi.”

Mi várható és mi nem?

A találkozó hivatalos címe: „BRICS és Afrika: partnerség a kölcsönösen felgyorsított növekedésért, a fenntartható fejlődésért és a befogadó multilateralizmusért”. Afrika mellett a napirenden kiemelt helyen szerepel a csoport bővítése is.

Úgy tűnik ugyanis, hogy a csoportosulás egyre vonzóbb lehet bizonyos szereplők számára. Dél-Afrika szerint eddig 23 ország nyújtotta be hivatalos tagsági kérelmét, és számos más ország nem hivatalosan jelezte érdeklődését, többek között Argentína, Irán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Indonézia. Naledi Pandor dél-afrikai külügyminiszter szerint a fokozott érdeklődés oka az, hogy a BRICS-re úgy tekintenek, mint globálisan meghatározó tényezőre.

Sanusha Naidu, a dél-afrikai Institute for Global Dialogue agytröszt munkatársa szerint a fő jelöltek azok az országok lehetnek, amelyek már tagjai az Új Fejlesztési Banknak (NDB BRICS). Ezt a fejlesztési bankot a BRICS-országok alapították a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank alternatívájaként. Logikája alapján Banglades és az Egyesült Arab Emírségek lehetnek esélyesek a tagságra. India és Brazília szavazást sürgetnek a tagság egyértelmű kritériumairól, mivel attól tartanak, hogy az olyan új tagok, mint Irán, túlzottan nyugatellenes színezetet adhatnak a szövetségnek. 

Ajánló: Orbán Viktor szövetségese már kicsusszanna Kína öleléséből, Magyarország magára maradhat

A csúcson azonban valószínűleg nemhogy új tagokról nem döntenek, de még a bővítést sem jelentik be, a tagok ugyanis eltérő érdekeik miatt más-mást szorgalmaznak: a két autokrata ország, Oroszország és Kína a bővítés mellett kardoskodik a nagyobb geopolitikai jelentőség érdekében, kihívást jelentve a vélt amerikai hegemóniára. Az orosz Biztonsági Tanács titkára, Nyikolaj Patrusev egyenesen a NATO ellenpólusáról álmodik: 

A BRICS az amerikai vezetésű NATO ellenében, fontos stabilizáló szerepet játszhatna a nemzetközi kapcsolatokban

 – fogalmazott egy július végi, johannesburgi találkozón.

A BRICS-országok demokratikus államai nagyrészt elutasítják ezt a konfrontatív álláspontot, különösen India, amely kifejezetten jó kapcsolatokat ápol Washingtonnal, Pekinggel viszont fagyos a viszonyuk. „Indiai szemmel nézve a BRICS olyan országok csoportja, amelyek hasonló gazdasági érdekekkel rendelkeznek és elkötelezettek saját, valamint más fejlődő országok szükségletei iránt” – hűtötte a kedélyeteket Kewalramani, aki szerint ha arról van szó, hogy az öt feltörekvő gazdaság hogyan képzeli el a jövőt, különösen Európának kellene odafigyelnie, mert Európa befolyása már nem olyan, mint volt.

A csúcsra a BRICS-országok képviselőin kívül 67 további állam- és kormányfőt hívtak meg, köztük szinte az összes afrikai államfőt, valamint 20 nemzetközi intézmény képviselőit. Szóba került, hogy Emmanuel Macron francia elnök is részt venne az eseményen, bő egy hete azonban a dél-afrikai külügyminiszter szűkszavúan közölte: nem küldtek meghívót Párizsba. Cobus van Staden, a dél afrikai China-Global-South-Project médiaplatform alapítója a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt mondta: ez egy újabb jele annak, hogy a BRICS elsősorban a feltörekvő országok piaci csoportjaként tekint magára. A szinte valamennyi afrikai vezető meghívása pedig egy jel lehet az iparosodott országok számára, hogy Afrika érdeklődik a BRICS iránt – és fordítva. Mindezt úgy, hogy Dél-Afrika komoly erőfeszítéseket tett az Afrikai Unió a G20-akba való bevonására.

Elefánt a nappaliban

Dél-Afrika minden bizonnyal megkönnyebbült, hogy Putyin utazásának kérdése rendeződött, így a diplomáciai és jogi huzavona után a fókusz a csúcstalálkozó tervezett tematikájára irányulhat. Elméletben. Az Amnesty International és partnerszervezetei tüntetést hirdettek a csúcsnak otthont adó, Johannesburg pénzügyi központjaként ismert Sandtonba az ukrajnai orosz invázió befejezéséért. 

Lula brazil elnök pedig egy interjúban azt mondta: jobban örült volna, ha Putyin Dél-Afrikába repül, mivel fontos globális kérdéseket kellett volna megvitatni, például a béke és az egyenlőtlenség elleni küzdelem területén. Az Euronews idézte Philani Mthembu politológust, aki szerint a nyugati világ elszigetelési kísérletei miatt Putyin számára most különösen fontos a BRICS-országokkal való kapcsolatok erősítése. 

Ezért is kellemetlen számára, hogy pont ő nem lehet jelen a találkozón. 

Másfél évvel az ukrajnai agresszió kezdete után Putyin jelenlétével bizonyíthatta volna a Nyugatnak és saját népének, hogy nincs elszigetelve nemzetközileg. De nem lesz rajta a csoportképen. 

Oroszország Dél-Afrikai Nagykövetsége is beszállt a zavarkeltésbe, méghozzá egy jóízű sorosozásal. Néhány nappal a csúcs előtt az X-en (korábban Twitter) arról írtak, hogy korábban Oroszországot és Ukrajnát közös értékek és a békevágy kötötte össze, mielőtt Soros György és az Egyesült Államok Külügyminisztériuma „dollármilliárdokat költött a nácizmus és az ultranacionalizmus támogatására Ukrajnában”. A nagykövetség ugyanakkor a 2014-es moszkvai, háborúellenes felvonulásról készült, mára törölt fotóval illusztrálta bejegyzését az Ukrainska Pravda cikke szerint.

 A fenti fotó a 2014. március 15-i, ellenzéki szervezésű Békemenetről származik, amelyen a „Nem a gonosz birodalom visszatérésére” és „Putyin, hagyd abba a hazudozást, a harcot és a lopást!” feliratú plakátok láthatók. A nagykövetség péntek reggel a nyilatkozat mellé –  miszerint a többpólusú világrend támogatója, és az is marad – már egy Putyinról készült fotót mellékelt.

Nyitókép: Hszi Csin-ping kínai elnök találkozik Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnökkel a BRICS-csúcs előtt a dél-afrikai Johannesburgban, az OR Tambo repülőtéren 2023. augusztus 22-én. – Fotó: Yandisa Monakali / DIRCO / Handout via REUTERS