Nem állt le Navalnijnál Putyin, Európában is mérgezik az újságírókat, aktivistákat az orosz ügynökök

Miközben az orosz hadsereg a „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai háborúban van lekötve, addig a titkosszolgálatok a jelek szerint egy másik fronton harcolnak: a rendszer ellenségeit támadják. 

Az Insider augusztus közepén nyilvánosságra hozta az Európában élő orosz újságírók és aktivisták ellen elkövetett mérgezéses támadássorozatról szóló vizsgálati eredményeket. Eszerint tavaly októberben a Novaja Gazeta és a Meduza újságíróját, Jelena Kosztjucsenkót Münchenben, az Ekho Moszkvynak dolgozó Irina Bablojant pedig Tbilisziben mérgezték meg. Emellett idén májusban Natalia Arno, a Szabad Oroszország Alapítvány elnöke mutatta mérgezés tüneteit. 

Bár az Insider általában nem tesz közzé mérgezéses támadásokról szóló anyagokat, amíg az elkövetőket nem azonosítják, most mégis úgy döntöttek, hogy az áldozatok engedélyével nyilvánosságra hozzák a birtokukban lévő információkat, hogy figyelmeztessék az országot elhagyó orosz aktivistákat, milyen veszély fenyegeti őket külföldön.

Az már az elmúlt években is biztossá vált, hogy az orosz titkosszolgálatok előszeretettel mérgezik meg Vlagyimir Putyin elnök ellenfeleit. Ilyen volt, amikor Alekszej Navalnij ellenzéki politikust Németországban megmérgezték novicsokkal, Szergej Szkripal exkémet és lányát pedig Angliában, ugyanilyen módszerrel. Alekszandr Litvinyenko polóniummérgezését is érdemes megemlíteni, ami mögött gyaníthatóan szintén az orosz szakszolgálatok álltak.

München

Az első bizánci stílusú támadás elszenvedője Jelena Kosztjucsenkó volt, aki a háború kitörése után tavaly márciusban a Novaja Gazeta tudósítójaként Ukrajnába utazott riportokat készíteni. Március 30-án Zaporizzsjából Mariupolba készült utazni, azonban a kollégáitól és ukrán hírszerzési forrásokból figyelmeztetést kapott, hogy az orosz ellenőrzőpontokon lévő csecsen egységeknek parancsot adtak a megölésére. Ezután elhagyta Ukrajnát, Berlinben kötött ki, és szeptember végén elkezdett dolgozni a független orosz lapnál, a Meduzánál. Első riportútját Iránba tervezte, utána pedig vissza akart térni Ukrajnába. Problémái akadtak azonban az ukrán hatóságok elleni kibertámadásokkal, és emiatt nem tudott vízumot kérni a berlini ukrán nagykövetségen, így végül a müncheni ukrán konzulátuson foglalt időpontot.

Kosztjucsenko októberben éjszakai vonattal utazott Münchenbe, másnap találkozott egy barátjával. Az újságíró több furcsaságot is tapasztalt az út során. Egy étteremben ebédeltek, és eközben kétszer is betoppantak hozzájuk ismerősök – először egy férfi, majd két nő. Rá is csodálkozott, milyen kis város ez a München, hogy ennyi ismerősbe botlanak. Kosztjucsenkónak nem ízlett az étel, amit az étteremben rendelt, és csak a felét ette meg. Amikor a barátja visszavitte a vasútállomásra, egy dezodort nyújtott a nőnek, mondván, hogy kellemetlen szagot áraszt.

A vonaton Kosztjucsenkónak elkezdett fájni a feje, és dekoncentrált lett. Berlinbe érve ólmos fáradtságot és légszomjat érzett, alig tudott hazamenni. Akkor azt hitte, hogy a három héttel korábban elkapott covid elhúzódó tünetei jelentkeznek nála. 

Másnap reggel azonban erős fájdalmat érzett a gyomrában, amely a gerincéig terjedt. Mindemellett szédülést, hányingert, rendkívüli szorongást és álmatlanságot tapasztalt.

Tíz nappal később elment kivizsgáltatni magát. Kiderült, a szervezetében az ALT és AST májenzimek mennyisége ötszöröse volt a normálisnak, és a vizeletében vért mutattak ki. Hamarosan új tünetek jelentkeztek nála, többek között megduzzadt az arca és az ujjai, a lába és a keze pedig kipirosodott. A német orvosok számos diagnózist kizártak (többek között vírusos májgyulladást, autoimmun betegségeket és vesegyulladást), mielőtt arra a következtetésre jutottak, hogy Kosztjucsenkót megmérgezhették. Azt javasolták, hogy abban a berlini Charité kórházban vizsgálják ki a toxinokra, ahol Alekszej Navalnijt 2020-ban novicsok-idegmérgezéssel kezelték.

A német rendőrség is elkezdte vizsgálni az ügyet, de egyelőre nem közöltek semmit arról, hogy mire jutottak. Az Insider beszélt orvosokkal és mérgezéssel foglalkozó szakemberekkel, akik egyetértettek abban, hogy a Kosztjucsenko által tapasztalt tünetek egyetlen magyarázata a mérgezés.

A megkérdezett szakértők leginkább egy szerves klórvegyületre gyanakodnak. Nem valószínű, hogy belélegzéssel jutott a szervezetébe, mivel az tüdőkárosodást okozott volna. Valószínűbb, hogy a méreg vagy a bőrén keresztül szívódott fel, vagy az étellel került a szervezetébe.

Tbiliszi

Berlin után ugorjunk Grúzia fővárosába, Tbiliszibe, ahol az Ekho Moskvy újságíróját, Irina Bablojant mérgezték meg a gyanú szerint. Az újságírónő tavaly októberben költözött a városba, a King Tamar szállodában szállt meg. Október 25-én este kezdte rosszul érezni magát, másnap reggel úgy ébredt, hogy erősen szédül, és gyenge is volt. Másnap a „kéz-láb szindróma” tünetei jelentkeztek nála: a tenyere belilult és égett.

Aznap autóval az örmény fővárosba, Jerevánba utazott. Az út során végig dekoncentrált volt. 

Lefekszik az ember, de a fáradtság érzése nem múlik el, olyan, mintha nem tudna pihenni. Az volt az érzésem, hogy a testem már nem az enyém. Erős szorongás gyötört

– idézte fel. A jereváni szállodában az újságírónő gyomorfájdalmat, hányingert és álmatlanságot tapasztalt, emellett fémes ízt érzett a szájában.

Bablojannak eleinte eszébe sem jutott, hogy a tünetei mérgezéstől lehetnek. Allergiavizsgálatokat végeztek rajta, de a teszt negatív lett. Néhány hónappal később Berlinbe költözött, és vérmintát adott toxikológiai vizsgálatra a Charité kórházban. Később azonban az orvosok közölték vele, hogy a vérmintája „elveszett”. Ugyanakkor a rendőrség alaposan kikérdezte a történtekről. Nemrégiben leadott egy második vérmintát is, talán az nem vész el. A szakértők a tünetek alapján hasonló mérgezésre gyanakodnak, mint Kosztjucsenko esetében.

Prága

A harmadik súlyos eset Prágában történt. Idén május 2-án Natalia Arno, a Szabad Oroszország Alapítvány vezetője zártkörű rendezvényen vett részt a cseh fővárosban. Amikor visszatért a Hotel Garden Courtba, ahol megszállt, azt vette észre, hogy a lakosztályának ajtaja nyitva van. A szobából nem hiányzott semmi, de a nőnek feltűnt, hogy erős parfümillat van.

Aznap éjjel arra ébredt, hogy a teste különböző pontjai zsibbadnak vagy fájnak. Emlékei szerint a fogai és a nyelve fájt a legerősebben, majd az érzés átterjedt a fülére, a mellkasára és a gerincére. A szája különös ízű volt, a látása homályos lett, a keze és a lába pedig elzsibbadt. Még aznap visszatért Washingtonba, ahol él, és felkeresett egy orvost. Az amerikai hatóságok hamarosan nyomozni kezdtek az ügyében. A nő toxikológiai vizsgálatainak eredményei még nem ismertek, de az orvosok azt mondták, hogy idegméreggel támadták meg. 

Szakértők szerint egy neuroparalitikus anyagot használtak, ezek közé tartozik a hírhedt novicsok, de pontosat nehéz lenne erről mondani.

Az is lehetséges, hogy nem ez volt az első mérgezési kísérlet Arno ellen. A nő 2021 júliusában szintén erős parfümszagra figyelt fel egy vilniusi szállodai szobában, ahol megszállt, és nem sokkal később rosszul lett.

Alvóügynökök

Ezek a támadások azért is ijesztőek, mert az orosz titkosszolgálatokat a háború kitörése óta több csapás is érte, mégis képesek lehettek akcióba lépni. Hagyományosan Oroszország mindhárom fő biztonsági szolgálata – a belföldi FSZB, az SVR, vagyis a külföldi hírszerző szolgálat, valamint a katonai hírszerzés (GRU) – diplomáciai fedezettel küldte külföldre ügynökeit. Emellett orosz üzletembereknek, turistáknak vagy újságíróknak álcázott ügynököket is bevetettek.

A Guardian szerint a háború sokkal nehezebbé tette az ügynökök nyugatra küldését. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának becslése szerint a háború első három hónapjában több mint 450 diplomatát utasítottak ki orosz nagykövetségekről, többségüket Európából. Ezek többsége valamelyik szakszolgálat ügynöke lehetett. Mivel ők nem mehetnek vissza, a civil vonalon mozgó ügynökök meg nehezen, vagy sehogy sem kapnak vízumot, így új módszerhez folyamodtak: az alvóügynököket kezdték el aktivizálni.

Az elmúlt évben azonban legalább hét állítólagos „felébresztett” ügynököt lepleztek le Nyugaton: Norvégiában, Brazíliában, Hollandiában, Szlovéniában és Görögországban. Néhányuknak sikerült megszökniük, és vélhetően visszatértek Oroszországba; mások még mindig letartóztatásban vannak. Az már más kérdés, még mennyien lehetnek.

Nyitókép: Az ukrajnai háborúban az orosz hadsereg járműveit jelölő Z betűt festették egy teherautó elejére, amely Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló falfestmény mellett halad el a Moszkvai területen fekvő Kashirában 2022. április 20-án. Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov.