„Sokszor hallottam, hogy Semjént hasznos idiótának nevezik, nem csak orosz ügyekben”

Mint arról korábban az rtl.hu is beszámolt június elején, Oroszország tizenegy kárpátaljai, magyar nemzetiségű hadifoglyot adott át Magyarországnak. A Szabad Európa akkor kormányközeli forrásokból úgy értesült, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a maga szakállára járt el, sem a külügyet, sem a Miniszterelnöki Hivatalt nem avatta be, amikor a kormány tudta nélkül megszervezte az Orosz Ortodox Egyházzal közös akciót. A magyar kormány nem közölt sok információt az akcióról, ám szakértők szerint a Kreml jóváhagyása nélkül ilyen, nemzetközi jogot sértő akció aligha történhetett volna meg.

A Szabad Európa augusztus 1-jén, hétfőn arról számolt be, hogy Törökországon keresztül kerülhettek Magyarországra a júniusban rejtélyes módon feltűnő kárpátaljai hadifoglyok. A lap szerint a törökországi útvonal azért sem meglepő, mert az oroszok már a múltban is bonyolítottak le ügyeket rajtuk keresztül. Diplomáciai források szerint bár a foglyok közül csak egy ember beszél magyarul, neveik magyaros hangzása miatt kerülhettek az oroszoknl azok közé, akiket kiadatásra szántak.

A magyar szervek azt mondták az ide érkező tizenegy ukrán katonának, hogy kedvezőbb lenne számunkra, ha nem mennének vissza Ukrajnába. Ezt Oleg Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő is megerősítette. 

Szerinte az időközben Ukrajnába hazatért hadifoglyok „pszichológiai nyomásnak voltak kitéve, torz információkat kaptak, és manipulálták őket”, a Magyarországon tartózkodó hat további hadifoglyot pedig szintén így kezelik.

Semjén Zsolt nem önjáró?

A Kyiv Independenten hétfőn megjelent cikk ukrán tisztségviselőktől és diplomáciai forrásoktól szerzett információk alapján azt írja, hogy a magyar állam közvetlen szerepet játszott az ukrán hadifoglyok átadásban, noha Magyarország eddig tagadta ezt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter például június 20-án Strasbourgban az Európai Parlamentben cáfolta a kormány érintettségét.

„Nehéz elképzelni, hogy az ország legfelsőbb vezetése ne tudott volna erről a műveletről” – mondta Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője a Kyiv Independentnek. „Biztosak vagyunk benne, hogy tudtak róla, és ezt a munkát a legmagasabb szinten engedélyezték.”

Dmitro Tuzsanszkij, a Közép-Európai Stratégia Intézet igazgatója nyersebben fogalmazott:

Semjén Orbán Viktor meghosszabbítása, különösen Oroszország ügyében, különösen olyan kényes kérdésekben, mint a hadifoglyok átszállítása 

– mondta Tuzsanszkij a Kyiv Independentnek, hozzátéve, hogy Semjén „egyetlen lépést sem tett volna, és egy szót sem szólt volna, ha Orbán Viktor nem engedi meg neki”.

„Sokszor hallottam, hogy Semjént hasznos idiótának nevezik, nem csak orosz ügyekben” – tette hozzá Tuzsanszkij. 

Ebben az összefüggésben Magyarország tudatosan hasznos idiótává vált

– írták a lap cikkében. 

A magyar miniszterelnök eddig nem nyilatkozott nyilvánosan a hadifoglyok ügyéről. Egy az ügyet jól ismerő magyar forrás szerint egy belső kormányirányelv kimondta, hogy a témáról csak Semjén Zsolt beszélhet.

Miért kellett ez az akció Magyarországnak és Oroszországnak?

Kérdés, hogy Moszkva vagy Budapest kezdeményezte-e a hadifoglyok Magyarországra szállítását. A megkérdezett források szerint mindkét fél számára a fő cél az volt, hogy nyilvánosan lejárassák Ukrajnát azzal, hogy olyan magyar katonák képét mutassák a nyilvánosságban, akik akaratuk ellenére harcolnak Kijevért, és a frontra való visszaküldést vagy akár a hadbíróságot kockáztatnák, ha visszatérnének Ukrajnába.

Magyarország számára a lehetséges motivációk egybecsengenek a rengetegszer hangoztatott magyar állásponttal: az Orbán-kormány a béke feltétlen híve, és az ukrajnai magyarság védelmezője.

Az ukrán lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor nem hajlandó háborús bűnösnek nevezni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és nemrég arról beszélt, hogy Ukrajna már nem szuverén nemzet, mert az állam nyugati pénzügyi támogatásra szorul.  

„Jelenleg Oroszország megpróbálja darabokra tépni Ukrajnát. Tehát hátba szúrni Ukrajnát történelmének legnehezebb időszakában a legrosszabb dolog, amit egy külföldi kormány megtehet. De még rosszabb, ha ezt egy szomszéd teszi” – mondta Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője.

Nyitókép: Veres Nándor / MTI