Történelmi péntek: megsemmisítették a titkos vegyifegyver-készletet, amely emberek százmillióinak kínhalálát okozhatta volna

Az amerikai közvéleménynek fogalma sem volt arról, hogy Egyesült Államok hadserege több tízezer tonnányi idegmérgekkel töltött vegyi fegyvert halmozott fel és tárolt gyakran városok közvetlen közelében létesített raktárakban. Egészen addig, amíg több ezer rejtélyes módon elpusztult birka tetemére nem bukkantak Utah államban. 

Még soha életemben nem láttam ehhez foghatót. Mintha egy atomcsapásról szóló film egyik jelenete lett volna. Mindenhol birkák hevertek. Mind elpusztult. Fehér foltok, ameddig csak látni lehetett.

Így emlékeztett vissza Fay Gillette seriff arra, milyen látvány fogadta 1968. március 14-én egy völgyben Utah államban. Aztán újabb és újabb birkák haltak meg a környéken – összesen nagyjából hatezer darab. Eleinte nem lehetett tudni, hogy mi történt, de hónapokkal később bebizonyosodott, hogy az amerikai hadsereg egy közeli gyakorlóbázisa a felelős.

Egészen pontosan az a több mint 1200 liternyi VX idegméreg, amit a bázis felett szórtak szét repülőgépről. 

A szerből elég 10 milligramm, hogy megöljön egy embert. A birkák azért estek áldozatul, mert túlságosan magasan engedték ki a mérget, és az a bázishoz közel eső területekre hullott.

Az eset után az amerikai hadsereg már nem tudta titokban tartani a vegyi fegyverek létezését. A sajtó foglalkozni kezdett az üggyel, majd a beszámolók hatására, valamint nagyrészt Richard McCarthy demokrata képviselőnek köszönhetően a Kongresszus is vizsgálódni kezdett, és az amerikai közvélemény értesült a meghökkentő tényről, hogy mennyi vegyi fegyvere is van az országnak.

Elrettentő

Az Egyesült Államok hadserege az első világháború idején kezdett bele a vegyi fegyverek gyártásába, és azután sem állt le, hogy a sokkolóan véres háború lezárása után azok használatát az 1925-ös Genfi Egyezmény betiltotta. 

Az Egyesült Államok végül egyetlen háborúban sem vetett be vegyi fegyvereket. A második világháború idején Roosevelt elnök kijelentette, hogy csak akkor folyamodnának ehhez az eszközhöz, ha az amerikaiakat ilyen támadás érné, és ehhez később is tartották magukat.

Azonban közben elrettentő mennyiségben gyártották ezeket a fegyvereket. 

A utahi eset után indult kongresszusi vizsgálatok kiderítették, hogy titokban az 1960-as évek végére már majdnem 40 ezer tonna vegyi fegyvert gyártottak le, és azokat kilenc katonai raktárban tárolták – rakétákra és lövedékekre szerelve, vagy hatalmas tartályokban. Emellett a hadsereg kénytelen volt elismerni, hogy rendszeresen szórták szét azokat gyakorlatokon a levegőben, olykor csak pár tíz kilométerre lakott területektől.

A közfelháborodás hatására Richard Nixon elnök rendeletben leállította a vegyi fegyverek gyártását és szállítását, 1986-ban pedig a Kongresszus elrendelte a meglévő vegyi fegyverek megsemmisítését. Az Egyesült Államok végül 1997-ben csatlakozott a vegyi fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi egyezményhez, vállalva, hogy 2007 áprilisára minden készletét megsemmisíti. 

Bár eleinte azt gondolták, hogy ez könnyű feladat lesz, a határidőt többször is meg kellett hosszabbítani. A New York Times cikke szerint a védelmi minisztérium tisztségviselői arra számítottak, hogy pár év alatt 1,4 milliárd dolláros költségvetéssel végezni fognak, 

végül majdnem 42 milliárd dollárt kellett elkölteniük, és csak mostanra fejezték be a veszélyes feladatot. 

Kilyukasztani, elsüllyeszteni

Az amerikai hadsereg első terve a vegyi fegyverek eltüntetésére egy már kipróbált, gyors és olcsó megoldás lett volna, amit a legnagyobb titokban már évek óta alkalmaztak. A vegyi fegyvereket egyszerűen kiszuperált hadihajókra rakták, majd kivontatták a tengerre, és ott elsüllyesztették azokat.

A CHASE, azaz „Cut Holes And Sink ’Em” (kilyukasztani és elsüllyeszteni) programban főleg hagyományos fegyvereket tüntettek el a tengerben, de 

négy hajón összesen több ezer tonnányi mustárgáz, VX-gáz és szarin is került a tengerfenékre rakétákban és konténerekben, 1967 és 1970 között.

Ez a módszer annyira felháborította a közvéleményt, hogy a Kongresszus 1972-ben törvényben tiltotta meg alkalmazását, és kénytelenek voltak más megoldást keresni.

Elfüstölni

A másik kézenfekvő megoldás: hatalmas égetőkemencék használatával magas hőmérsékleten elégetni a vegyi fegyvereket. Ezt több lakott területektől távol eső helyszínen is alkalmazták, de máshol, például a Kentuckyban lévő Blue Grass katonai raktárnál vagy a Colorado államban lévő Pueblo létesítményben már nem tudták használni a közelben lakó emberek tiltakozása miatt. 

Aggasztotta őket, hogy mégis mi lesz abban a füstben, ami majd végül kijön a kéményeken.

Sokan kérdezték, hogy mi füstöl majd ki a kéményekből, de nem igazán kaptunk rá válaszokat

– mondta el a New York Timesnak a Blue Grass raktártól alig nyolc kilométerre élő Craig Williams, aki a nyolcvanas évek közepén kezdett küzdeni azért, hogy biztonságos módszerrel semmisítsék meg az ott tárolt vegyi fegyvereket.

A raktár ugyanis nem a semmi közepén áll, hanem a harmincezres Richmond város közvetlen közelében, alig 40 kilométernyire az állam második legnagyobb városa, Lexington központjától. Williams az AP amerikai hírügynökségnek hozzátette, hogy a kémény tervezett helyétől alig másfél kilométernyire egy középiskola volt, ahova hatszáz gyerek járt.

A helyiek kitartó, több évtizedes ellenállásának köszönhetően a washingtoni Kongresszus kötelezte a hadsereget, hogy dolgozzon ki alternatív módszereket a vegyi fegyverek biztonságos semlegesítésére. 

Végül 2015-re építették meg a korszerű megsemmisítő üzemet, és 2019-ben kezdte meg működését azzal a céllal, hogy eltüntessék az ott tárolt több mint ötszáz tonnányi vegyi fegyvert.

A Blue Grass raktárban több mint százezer tüzérségi lőszert és rakétát tároltak az 1940-es évek óta, bennük a folyékony állapotban lévő vegyi anyagokkal: mustárgáz, VX és szarin. A megsemmisítés során robotok szétszerelték azokat, lecsapolták a vegyszereket, amiket vízzel és mosószódával semlegesítettek, majd megsemmisítettek az elegyet. A lövedékeket és rakétákat aztán több mint ötszáz Celsius-fokra hevítették, ami után már veszélytelen fémhulladék lett belőlük.

Hasonló módszert alkalmaztak a Colorado állambeli Pueblóban, ahol június 22-én végeztek az ott tárolt több mint 2600 tonna mustárgáz eltüntetésével. A majdnem nyolcszázezer tüzérségi lövedéket, amiket földdel fedett bunkerekben tároltak, automatizált, zárt gépsorra rakták, ahol robotok kiszívták belőlük a mérgező folyadékot, majd kiégették azokat.

A mustárgázt ezt követően vizes oldatba rakták, majd a szennyvíztisztításhoz hasonlóan baktériumokkal bontották le. A Pueblóban dolgozó Walton Levi vegyészmérnök úgy fogalmazott:

A baktériumok csodálatosak. Ha megtalálod a megfelelőt, akkor bármit lebontanak.

A mustárgázból ezután egy főleg sima asztali sóból álló üledék maradt, amit a benne található nehézfémek miatt veszélyes hulladékként kezelnek.

Az utolsó

A Kentucky állambeli raktárban 2021-ben semmisítették meg az utolsó mustárgázkészletet, egy évvel később pedig az utolsó VX-et tartalmazó rakétával is végeztek. Utoljára a szarinnal töltött M55-ös rakétákat hagyták, amikben egyenként 4,5 kilogramm ideggáz volt. 

Az AP amerikai hírügynökség július 7-én, pénteken megjelent hírében arról számolt be, hogy már az utolsó rakétákat semmisítik meg a telepen, míg a New York Times cikke szerint ezzel be is fejezik a több évtizede elkezdett folyamatot.

Craig Williams a Times-nak elmondta, olykor már kételkedett abban, hogy meg fogja-e érni a pillanatot, amikor az utolsó vegyi fegyvert is megsemmisítik a városa mellett álló létesítményben. „A történelem olyan része ez, amit jó, hogy magunk mögött tudhatunk” – mondta a New York Timesnak Candace M. Coyle, a Blue Grass raktár projektmenedzsere. Hozzátette:

Az a legjobb benne, hogy már senkit sem fognak bántani.

Nyitókép: Szarint tartalmazó rakétát semmisítenek meg a Kentucky állambeli Blue Grass katonai létesítményben. Fotó: U.S. Army via AP, File