Őket nem próbálták menteni: a búvárok hiába kopogtak tavaly a víz alatti olajvezetékből, hagyták őket meghalni

 Az Egyesült Államok parti őrsége vezeti a kutatást a Titan nevű merülőhajó után. A Titanic roncsaihoz egy vagyonért turistákat szállító eszköz vasárnap tűnt el fedélzetén öt emberrel. A Titant üzemeltető OceanGate igazgatója korábban a Fókusznak nyilatkozott:

Nem minden bajbajutottért mozdul meg a fél világ. 2022. február 25-én öt búvár merült le a Paria nevű Trinidad és Tobagó-i állami olajcég egyik vezetékéhez víz alatti karbantartási munkálatokat végezni Pointe-à-Pierre-ben. A búvárok az LMCS nevű cég alkalmazásában álltak, négyen – Fyzal Kurban, Rishi Nagassar, Yusuf Henry és Kazim Ali – a javítási feladatokat végezték, Christopher Boodram pedig mentési búvárként volt jelen.

A búvárok egy túlnyomásos kamrában dolgoztak, miközben nem tudták, hogy a csővezetékben alacsony nyomás alakult ki, amikor egy hónappal korábban kiszivattyúzták belőle az olajat. Ahogy eltávolították a csővezeték egyik kötőelemét, egy úgynevezett karimát, hirtelen erős szívóhatás keletkezett, ami 

beszippantotta az öt búvárt a 16 méterrel a tenger szintje alatt futó, 76 centiméter átmérőjű csőbe.

Christopher Boodram órákon át küzdött, neki sikerült sikerült végigkúsznia a csövön. Négy kollégája azonban lent maradt, a biztos halálra ítélve.

Két héttel munkatársai elvesztése után az egyetlen túlélő interjúban mondta el: a búvárok megmenekülhettek volna. Felidézte, hogy a baleset napján reggel megkapták a feladatlistát, majd odahajóztak a platformhoz. Négyen lemerültek a vízbe, és a nagynyomású kamra bejáratához úsztak. „Amikor belépsz a kamrába, leveszed a búvárfelszerelést, mert odabent száraz tér van. Van egy légtömlőnk az uszályról, amely a kamra tetején keresztül a kompresszorokba vezet, ezek pedig levegőt pumpálnak, és szárazon tartják a teret. Minden a víz alatt van, de ez a tér száraz” – magyarázta. A kamrában kamera és vészhelyzeti telefon is volt. Utolsónak Kazim Ali érkezett meg, ő ellenőrizte a többiek munkáját. Ekkor a kamra egy pillanat alatt vízzel telt meg. Boodram tornádószerű jelenségnek írta le a víz erős áramlását, ami bent össze-vissza vert mindent.

Utána emlékszem, hogy a csőben voltam, valami lefelé rántott, és úgy éreztem, mintha ez 50-100 mérföld per órával történt volna. Emlékszem, hogy elképzelhetetlen sebességgel száguldottam abban a csővezetékben. Olyan érzés volt, mintha tornádó lett volna. Emlékszem, hogy megpróbáltam megállni a csőben, de csak csúsztam

 – idézte föl.

„Azt mondtam magamban, hogy ez a vég. Anya, jövök. Apa, nyisd ki a kapukat, hadd lássam, milyen a másik oldal. A mellkasom elkezdett összeszorulni, a torkom zúgott, a szívem egyszerre vert erősen, és lassult” – elevenítette fel a történteket. A férfi végig visszatartotta a lélegzetét, majd érezte, hogy mozgása lassulni kezd.

Egy úgynevezett légzsebbe zuhant, ahol levegő után kapkodott. A légzseb egy olyan terület, ahol a víz nem tölti ki teljesen a csövet, így palack nélkül is levegőt lehet venni. A tengerfenék nem sík, a vezeték a domborulatait követi, így alakulhatnak ki ilyen légzsebek.

Boodram a könyökét és a lábát használva kezdte el húzni magát a csővezeték mentén a légzsebben, körülbelül tíz percig, mielőtt meghallotta Kazim Ali hangját.

Elkezdtem kúszni és lábakkal előre vonszolni magam a csővezeték mentén, amikor sikoltozást hallottam. Azt mondtam magamnak, hogy azok a fickók kint vannak, és engem keresnek. Visszakiabáltam: »Jövök! Jövök! Bent vagyok a csővezetékben, jövök. Jövök!« 

Azonban a válaszból kiderült, hogy nem mentőegységről van szó. Emlékei szerint a munkatársa úgy felelt: „Én is! Én is! Én is a csővezetéken belül vagyok! Én vagyok, Kaz!”

Boodram odakiabálta neki, hogy megy, de a koromsötétben nem látott semmit, és nem tudta, honnan jön a hang. Tovább vonszolta magát. Megint hallotta barátját.

„Megkérdezem tőle, hogy jól van-e. Sírt, és azt mondta, hogy nem. Megsérült. Azt mondta, úgy érzi, hogy nem tud mozogni. Aztán hallottam, hogy valaki kiabál, és felkiáltottam: »Ki az?« Yusuf válaszolt, azt mondta: »Chris, én vagyok«, és sírt. Megkérdeztem tőle, hogy jól van-e, mire azt mondta: »Nem, eltört a kezem és a lábam.« Azt mondtam neki, hogy meg kell nyugodni, mert ki kell jutni innen” – fogalmazott Boodram, aki ezután újabb hangot hallott: Fyzal Kurban volt az. Ekkor világossá vált, hogy mind a hárman a légzsebben vannak. Boodram azt javasolta, hogy kapaszkodjanak össze, hogy elindulhassanak megkeresni negyedik társukat. Mielőtt összekapaszkodva, egymást tolva-húzva elindultak volna, hangosan imádkozni kezdtek. 

Azt mondtam, hogy mielőtt ezt megtesszük, mondjunk egy imát, én Jézushoz kiáltok, és imádkozom az Úrhoz. Azt mondtam: »Atyám, Istenem, segíts, hogy kijussunk innen, adj csodát, küldj valakit, hogy megmentsen minket, Atyám, Uram, adj nekünk erőt!«. Yusuf elkezdett velem együtt hangosan imádkozni

 – mondta. Megtaláltak két búvárpalackot, az egyiket ő tartotta maga előtt, mert nem volt hely, hogy felvegye. 5-10 perceként megálltak pihenni, imádkoztak, és arról beszéltek, hogy haza kell térniük a családjukhoz. Amikor a légbuborék végéhez értek, úgy döntöttek, hogy ő és a jobban mozgó Fyzal Kurban a két palackkal elindulnak, és segítséget hoznak. A maradók pánikba estek, és azt mondták: meg fognak halni. Boodram azzal érvelt, hogy jobbak az esélyeik, ha ketten elindulnak segítséget kérni, kollégái azonban kérlelték, hogy ne menjen. A vezetékben talált egy vasdarabot, ezzel kezdte el ütni a vezetéket, így jelzett a külvilágnak.

Végül beúszott az elárasztott területre, és körülbelül 20 perc úszás után egy újabb légzsebbe ért, ahol meghallotta Kurban hangját. Ő megnyugtatta, hogy jól van, és van levegője, de arra kérte, hogy várjon. Boodram szerint ekkor neki nagyjából félig volt a palackja, így tudta, hogy nagyon kell sietnie, ezért azt mondta kollégájának, hogy nem várhat, sietnie kell, hogy segítséget hozzon. A vízzel elárasztott, olajos csőben nyomorogva, nagy nehézségek árán ki tudott kúszni az ekkor már víztelen nagynyomású kamrához, ahol a függőleges helyzetű csőszakaszból hiába nyújtotta a kezét segítségért. Rájött, hogy magukra hagyták őket.

Elkezdtem sírni. Visszajutottam idáig, és segítséget vártam. Összetörtem. Hogy hagyhattak itt minket? Itt hagytak minket? Az elmém elkezdett trükközni: ez most én vagyok itt fizikailag, vagy csak lelkileg vagyok itt, mert nem láttam senkit…? Összetörtem, mert arra gondoltam, hogy annyit küzdöttem, hogy felérjek ide, és senki sincs itt a cső végén, hogy megragadjon és kihúzzon

– mondta. Belógó láncokkal kezdte el ütni a vezetéket, majd egy ütés hangjára lett figyelmes. A kamrában, teljes felszerelésben egy mentőbúvár jelent meg: Ronald Ramoutar kétszer is megpróbálta kihúzni, de annyira olajos volt, hogy nem sikerült. Azt kérte, hogy a búvár menjen, és hozzon segítséget. Később a második mentőbúvár húzta ki. Boodram azonnal szólt, hogy a többieknek segítségre van szükségük. Azt is mondta, hogy Fyzal Kurban nincs messze tőle. Kint találkozott Kurban két fiával, azt mondta nekik – mivel a férfiak szintén búvárként dolgoznak – hogy menjenek vissza apjukért. Azonban senkit nem engedtek a vezetékbe.

Pedig szemtanúk még éjszaka is kopogást véltek hallani a csővezeték mellett. 

A parti őrség bevezetett ugyan egy kamerát, de csak 30 méternyit jutottak előre, mert a csövet állításuk szerint beszorult búvárpalackok zárták el. A parti őrség vállalhatatlannak minősítette annak kockázatát, hogy búvárok ússzanak be a szűk vezetékbe, mivel sem megfelelő képzettséggel, sem speciális felszereléssel nem rendelkeztek.

A Paria végül két nap után közleményben tudatta, hogy az eltűnt búvárokat halottnak nyilvánítják, a továbbiakban a mentőakciót lefújják, és csak a holttestek megtalálásán dolgoznak. Három holttestet másnap találtak meg, a negyediket pedig három nappal később. Mivel a búvárok nem a Paria alkalmazottai voltak, hanem alvállalkozó cégnek dolgoztak, az olajtársaság nem vállalt anyagi felelősséget a történtekért, sem az áldozatok családtagjainak, sem az egyetlen túlélőnek nem segített.

Boodram ebben a videóban angolul magyarázza el, mit is jelentenek a légzsebek, és hogy mi is történt a baleset napján:

Halasztanak, felelős nincs

A baleset kivizsgálására bizottságot állítottak fel, amely meghallgatta a Paria jogi képviselőjét is. Gilbert Peterson szerint az olajcégnek azért nem volt jogi felelőssége a tragédiában, mert nem tudott arról, hogy aznap az LMCS búvárai a vezetéknél dolgoztak, ez csak akkor derült ki, amikor Christopher Boodram olajjal szennyezve felbukkant. Az olajcég egyik munkatársa korábban kifejezetten nemet mondott az LMCS tervezett munkálataira, mivel azokat túl kockázatosnak és kivitelezhetetlennek tartotta. Arról sem volt tudomásuk, hogy a csőben olaj van, ez is akkor igazolódott be a jogi képviselő érvelése szerint, amikor az egyetlen túlélőt olajjal szennyezve mentették meg. 

A mentésről döntő vezető állítólag több olyan helyi és külföldi incidensről is tudott, amikor a mentésre tett kísérletekben részt vevők vesztették életüket, ez is szerepet játszott abban, hogy nem indítottak mentőcsapatot a csőbe. Peterson elmondta, hogy a Paria által megkeresett szervezetek egyike sem vállalta, hogy bemegy a csővezetékbe. 

Az egyik meghallgatáson bemutatták az utolsóként a kamrába érkező búvár sisakjára szerelt kamera felvételeinek egy részét:

Ez volt Trinidad és Tobago történetének legnagyobb ipari balesete, de felelős még mindig nincsen: a történteket kivizsgáló bizottságnak május végén kellett volna előállnia végső jelentésével, azonban a határidőt augusztus 31-ére módosították. 

„Fel vagyok háborodva emiatt. Csalódott vagyok, nagyon remélem, hogy a késedelmek nem politikai jellegűek, és csak remélem és imádkozom, hogy a helyes és korrekt dolgot tegyék” – mondta Boodram, aki a késlekedés miatt polgári peres eljárásában sem tud mozdulni. Ahogyan elhunyt kollégája, Fyzal Kurban özvegye sem, aki ugyancsak jogi lépéseket tenne, a jelentés halasztásával azonban erre még várnia kell. Celisha Kurban úgy fogalmazott:

Attól tartok, hogy halasztás után halasztás, majd újabb halasztás jön, amíg a szőnyeg alá nem söprik az ügyet. Remélem, hogy ez nem fog megtörténni, de nyugtalanít.

Nyitókép: TTT / YouTube