„Tudják, hová és hogyan kell ütni” – Moszkvának jól jön az észak-koszovói villongás, az Orbán–Vucic-barátságra különösen kínos, hogy magyar katonák sérültek meg

A Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR friss keddi közleménye szerint összesen 30 katonájuk sérült meg a hétfői észak-koszovói összecsapásokban. A hivatalos keddi összesítésben az áll, hogy a zvečani összecsapásokban 11 magyar és 19 olasz békefenntartó sérült meg. A katonák töréses és égéses sérüléseket szenvedtek, illetve három magyar katonát lőtt sebekkel ápolnak. Szerencsére sérüléseik nem súlyosak.

Amit most látunk Észak-Koszovóban, annak legmélyén a Koszovó státusza körüli vita húzódik, hogy Koszovó független állam-e vagy Szerbia része

– mondta az rtl.hu-nak Juhász József Balkán-szakértő, az ELTE Történeti Intézetének tanszékvezető tanára a kiéleződött koszovói helyzetről.

Koszovó 2008. február 17-én kikiáltott függetlenségét ugyanis Szerbia semmisnek tekinti, miközben az ENSZ 101 tagállama – köztük Magyarország is – elismeri a Koszovói Köztársaság önállóságát. „Innentől pedig minden konkrét konfliktus kap egy szimbolikus jelentőséget. Egyik fél sem hajlandó engedni a saját igazából, folyamatos az erőpróba, a huzavona a közöttük. Koszovó azon van, hogy bizonyítsa saját szuverenitásának létjogosultságát, miközben Szerbia továbbra is fontos szerb tartományként tekint rá” – magyarázta a Balkán-szakértő.

A legutóbbi helyhatósági választások után kirobbant zavargás is ilyen erőpróba. Négy szerb nemzetiségi többségű koszovói járásban tartottak áprilisban helyhatósági választást, amit a helyi szerbek bojkottáltak. A bojkott ahhoz vezetett, hogy kevesen mentek el szavazni, és a zömében koszovói albán származású szavazóknak köszönhetően albán politikusok kerültek a polgármesteri székekbe, ennek legitimitását viszont a szerb oldal nem ismeri el. 

Pénteken a hivatali esküt letett albán polgármesterek megpróbáltak rendőri segítséggel bejutni az önkormányzati hivatalokba. „Már akkor is voltak zavargások, könnygázzal oszlattak a rendőrök, de az egész még nem kapott akkora figyelmet, aznap volt ugyanis Vucic elnök belgrádi nagygyűlése, mindeki azzal volt elfoglalva. A hétvége viszonylag nyugodtan telt, de hétfőn újra kezdődött minden, és ekkor fajult el háromoldalú összecsapássá a konfliktus a szerb tüntetők, a koszovói rendőrség és a KFOR békefenntartó katonái között. A négy észak-koszovói város – Leposavić, Mitrovica, Zubin Potok és Zvečan – közül egyedül Mitrovicában nem voltak villongások" – idézte fel Juhász József az elmúlt napok történéseit.

Szimbolikus iszapbirkózás

Arról, hogy a nemzetközi politikai színtéren kinek milyen érdeke fűződhet a koszovói helyzet kiélezéséhez, az ELTE tanára óvatosan fogalmazott:

Különösen tavaly óta, amióta az ukrán háború zajlik, van egy nagyon határozott moszkvai akarat a Nyugat figyelmének megosztására. Lavrov külügyminiszter már nyilatkozott is, hogy Ukrajna után a Nyugat most Közép-Európában készít elő egy újabb válsággócot. Ennek ellenére közvetlen kapcsolatot nem lehet megállapítani, nincs érdemi bizonyíték arra, hogy a szerb titkosszolgálatok, félkatonai alakulatok vagy orosz aktorok vennének részt az észak-koszovói zavargásokban. Sajnos a helyzet az, hogy az állandó szimbolikus iszapbirkózásban nem is kell ilyen behatás, magától is ki tud pattanni egy ilyen konfliktus.

Miközben Oroszország a Nyugat erejének megosztásától remél hasznot, a NATO, az USA és az EU abban érdekelt, hogy ne eszkalálódjon a koszovói helyzet. A NATO és az EU helyben birkóznak a békefenntartással, a közvetítéssel, részsikerek vannak is, időről-időre produkálnak előrelépést a tárgyalások során, de rendszeresek a visszalépések is, mint ahogy tavaly rendeződni látszott a koszovói rendszámtáblák ügye is, amikről aztán újabb viták indultak el. Szóval folyamatos a tűzoltás, amivel az európai diplomácia a térségben próbálkozik.

Ami az áprilisi észak-koszovói helyhatósági választásokat illeti, Juhász József szerint az eredmény jogilag kétségkívül érvényes, de a helyzet abszurd. „A főként szerbek lakta járásokban nehezen tartható, hogy albán vezetésű önkormányzatok működjenek. Valószínűleg új választásokra lesz szükség, hogy az önkormányzatok a lakosság etnikai összetételéhez igazodjanak. Technikailag nehéz tehát elképzelni, hogy ne legyenek új választások, viszont el kell érni, hogy a szerbek ne bojkottálják ismét azt, amire igazából áprilisban sem volt különösebb okuk.” 

Vucic nekifeszül az EU-nak

Az új és békés választásokhoz a Belgrád és Pristina közti megegyezésre lenne szükség, ami létre is jöhet, ha kellő külső nyomás nehezedik a két félre. 

A fő kérdés, hogy a két fél hogyan ítéli meg saját pozícióit. Vucic szerb elnök pozíciója az Európai Unióval szemben meglehetősen konfliktusos, az EU külpolitikája gyakorlatilag a balkáni Putyinként állítja be őt, miközben Vucic otthon az EU-val való szembenállásából próbál profitálni: azon van, hogy egy össznemzeti, monstre egységpártot, egy szerb nemzeti frontot hívjon életre, és ebben jól jön neki a kivülről érkező, nemzeti fenyegetettség érzetének fenntartása.

A NATO és az EU részéről a fő üzenet most az lehet, hogy az ellenlábasok vegyék fel a tárgyalások fonalát, szülessen valamiféle  kompromisszum a két oldal közt, ami természetesen extra erőfeszítést igényel, de nem lehetetlen, mint azt a rendszámtáblák ügyében kicsikart kölcsönös egyezmény is mutatta.

A kialakult helyzetben a deeszkalációt az jelentheti, ha a tüntető szerbek visszavonulót fújnak. Vucic rájuk is szólt, hogy ne támadják a KFOR katonákat. Az meg különösen kínos volt az Orbán-Vucic barátság szempontjából, hogy magyar katonák sérültek meg

– mondta Juhász József.

Szerb rendőrök a katonák ellen?

A mostani feszültség tehát konkrétan arra vezethető vissza, hogy a koszovói szerbek, akik Észak-Koszovóban többséget alkotnak, nem hajlandóak elfogadni, hogy albán polgármestereket választottak a települések élére.

Elég forró lett ismét a helyzet Észak-Koszovóban, és ez ugyanabba a válságsorozat-mintázatba illik bele, mint amit tavaly a rendszámtáblák ügyében is láttunk

– mondta ezzel kapcsolatban Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet biztonságpolitikai szakértője az rtl.hu-nak. 

A szerbek által bojkottált választás során megválasztott polgármesterek letették esküjüket, beiktatásuk megtörtént, a zavargások akkor törtek ki, amikor próbáltak bemenni az intézményeikbe, hogy megkezdhessék a hivatali munkát. Az első erről szóló hírek Zvečanból érkeztek múlt hét pénteken, ahol koszovói szerbek egy csoportja próbálta fizikailag megakadályozni, hogy az albán polgármester és stábja bemenjen a polgármesteri hivatalba.

„A konfliktust kirobbantó szerbek először a koszovói rendőrséggel kerültek összetűzésbe. A koszovói rendőrség eredendően egy multietnikus intézmény, de a gond az, hogy tavaly kivonultak szerbek a koszovói intézményekből, így a rendőrségből is” – mondta Németh Ferenc a helyzetről, ami miatt a szerb hadsereget Vucic elnök riadókészültségbe helyezte.

A Balkán-szakértő szerint a most kialakult helyzethez vezetett az is, hogy a szerb tüntetők oszlatásához nem közönséges rendőröket, hanem a koszovói rendőrség speciális alakulatát vezényelték ki, ami ellenérzést váltott ki a helyi szerbekből. Ráadásul a koszovói rendőrség speciális alakulata sikertelenül próbált úrrá lenni a helyzeten, és a KFOR, azaz a NATO-vezetésű nemzetközi békefenntartó haderő katonáit hívta segítségül, ami aztán további eszkalálódáshoz vezetett.

A szerb tüntetők és a katonák, rendőrök közti összecsapásokról készült videókról Németh Ferenc elmondta, hogy a KFOR katonáira támadók közt valóban látni olyanokat, akik valószínűleg szerb rendőrök lehettek korábban vagy még most is azok. 

Szemmel láthatóan tudják, hová és hogyan kell ütni.

Velük kapcsolatban keringenek olyan vélekedések is, hogy ők Aleksandar Vucic elnök „strómanjai”, akiknek az a feladatuk, hogy feszültséget szítsanak a térségben. 

Igen, mondhatjuk, hogy van olyan elképzelés, hogy Belgrádból irányították ide őket, és nem is alaptalan ez a feltételezés. Vucic elnöknek megvannak az emberei, akiket ilyen feladatokra be lehet vetni

– értett egyet Németh Ferenc, hozzátéve, hogy ezek persze jelenleg nehezen megerősíthető értesülések, azonban nem lenne precedens nélküli, ha kiderülne, valóban a leköszönőfélben lévő elnök állna a kiújult észak-koszovói villongások mögött.

Moszkvának jó

Tágabb geopolitikai, diplomáciai kontextusban szemlélve az észak-koszovói történéseket, Németh Ferenc szerint is Moszkva szerepe látszik megkerülhetetlennek. „Alapvetően Moszkvának az jó, ha a Balkán megtartja a jelenlegi status quot, azaz az instabilitás jellemző rá. Moszkva abból hasznot tud húzni, ha előjönnek a mostanihoz hasonló különböző veszélyforrások, mert az jelen esetben megoszthatja a Nyugat erőforrásait, elterelve a figyelmét az ukrajnai háborúról. Ráadásul nagy befektetést nem is igényel, elég csak kicsit felszítani a folyamatosan a felszín alatt lappangó balkáni indulatokat” – magyarázta Németh Ferenc.

A szakértő azt azért hozzátette – a Juhász József által elmondottakkal összhangban –, hogy most egyelőre nem látszik, Moszkva direktben hozzájárult-e az észak-koszovói konfliktus kiéleződéséhez. A zavargásokról készült videókon látható, Z betűvel összegraffitizett KFOR-járművek is inkább a szerbek nyugatellenességét tükrözi, nem kifejezett oroszbarátságot, inkább provokáció, trollkodás, nem az Ukrajnát megszálló orosz erők valamiféle jelenlétére utal.

Németh Ferenc szerint ha most le is nyugszanak a kedélyek pár napon belül, pár hónap múlva a mostanihoz hasonló események újra meg fognak ismétlődni, a Pristina és Belgrád közötti konfliktus miatt ugyanis nagyon könnyű Észak-Koszovóban destabilizálni a helyzetet. Ahogy Alkesandar Vucic szerb elnöknek, úgy Albin Kurti koszovói miniszterelnöknek is megvannak ugyanis a helyi bejáratott politikusai, akik helyi szereplőként képesek beleállni egy-egy konfliktusba, ha a politikai érdekük úgy kivánja.

A nemzetközi közösség, az Egyesült Államok, az Európai Unió hathatós nyomásgyakorlásával oldódhat lassan a feszültség, ahogy az elmúlt hónapokban is folytatódott a normalizációs folyamat. Ahhoz azonban, hogy az ilyen, a közeledést negatívan befolyásoló incidesek ne szaporodjanak meg, igazán erős külső behatásra van szükség. 

Nyitókép: Dejan Simicevic / AP