A Madeleine McCann-rejtély: máig nem tudni, ki rabolta el a kislányt, viszont már rengetegen nyerészkedtek az ügyén

Három ország hatósága nyomozott több mind egy évtizeden át Madeleine McCann ügyében: a brit kislány negyedik születésnapja előtt 9 nappal, egy portugáliai családi nyaraláson tűnt el, miközben szülei alig 55 méterre a szállástól, egy étteremben voltak, és rendszeresen ránéztek. Egy hibás DNS-teszt először a szülőket keverte gyanúba, akiket még hosszú évekig zaklattak és gyanúsítgattak a brit bulvárlapok. Később viszont egy német szexuális ragadozóra terelődött a figyelem, valamint arra a nőre, aki nemrég a nyilvánosság elé állt, és azt állította: ő maga Madeleine McCann.

A krimibe illő történetnek számos fordulata volt, mégis maradtak rejtélyek, amelyek megoldására még 2023-ban is várni kell – igaz, lehet, hogy már nem sokáig.

Nagy baj kis Britanniában

A McCann család 2007-ben indult nyaralni egy portugál faluba, Praia da Luzba. A települést „kis Britanniaként” is ismerték, hiszen rengeteg brit vásárolt ott ingatlant, illetve járt oda nyaralni. Az orvos szülőket, Kate-et és Gerryt három gyermekükön kívül több családi barátjuk is elkísérte a tavaszi szünetre szervezett vakációra.

A végzetes nap gyanús eseményekkel kezdődött, amelyek csak a későbbi tragédia fényében tűntek fontosnak a család számára. Reggeli közben Madeleine azt kérdezte szüleitől: „Miért nem jöttetek, amikor a testvérem és én sírni kezdtünk éjszaka?”. Később a szülők nem győztek tanakodni: vajon már előző este is betört valaki a szobába, ahol a három gyerek aludt? Emellett édesanyja egy nagy barna foltot is észrevett Madeleine pizsamáján, amire máig nincs magyarázat.

A nap többi része a szokásos mederben zajlott: a szülők teniszeztek, medencéztek, a gyerekek játszottak, és nagyjából este hétkor lefeküdtek. 

Délután édesanyja elkészítette az utolsó ismert képet Madeleine-ről: a kislány a medence szélén ül édesapjával és kétéves húgával.

A szülők este fél kilenck körül indultak egy szomszédban lévő étterembe, amely mindössze 55 méterre volt a szállástól. Nyitva hagyták a terasz csak belülről zárható ajtaját, hogy könnyebben ránézhessenek a gyerekekre vacsora közben – ezt többször meg is tették. Amikor viszont egy másik szülő, Jane Tanner is visszament a nyaralóba, arra lett figyelmes, hogy az utcán áthalad egy férfi, aki egy egy fiatal gyereket visz az ölében – a nyomozás korai szakaszának később ez lett az egyik kulcseleme.

Később azonban a brit hatóságok arra jutottak, hogy ez a férfi egy másik nyaraló lehetett, aki csupán saját gyerekét vitte aludni. Ez viszont ráirányította a figyelmet egy következő gyanús eseményre. Egy ír pár gyakorlatilag az eltűnés jelentésének időpontjában lett figyelmes egy nem turistának tűnő férfira, aki egy 3-4 éves gyereket vitt az ölében – láthatóan kényelmetlenül. 

Kate McCann szinte pillanatokkal az emberrablás vélt időpontja után ment vissza a nyaralóba, hogy ránézzen a gyerekeire. 

Ekkor fedezte fel, hogy Madeleine eltűnt.

Kaotikus nyomozás

„Madeleine eltűnt! Valaki elrabolta!” – ezt kiabálta Kate McCann, amikor visszarohant az étterembe a nyaralótól. Hamarosan értesítették a rendőrséget, a helyi személyzet és vendégek pedig elkezdték átfésülni a környéket: hatvanan keresték a gyereket egészen hajnali fél ötig, ám sehol nem találták.

Az eltűnéses ügyekben különösen fontos az első pár óra, ám a portugál hatóságok pont ebben az időszakban követtek el súlyos hibákat. Sem a tengeri, sem a határrendészet nem kapta meg McCann személyleírását még órákig, és a rendőrök nem jártak házról házra, hogy a kislány után kutassanak. A települést elhagyó autókat sem kezdték el figyelni még aznap éjjel, és nem hallgattak meg minden ott nyaralót. Voltak, akik később arról számoltak be, hogy már csak akkor kérdezték ki őket, amikor a brit hatóságok nyomoztak.

Később a brit hatóságok nyögvenyelősen fértek csak hozzá a helyi nyomozás adataihoz, a McCann család viszont úgy döntött, a saját kezébe veszi az ügyet: a sajtóhoz fordultak, hogy minél előbb megtalálhassák a lányukat. Gerry később arról beszélt, hogy tudatosan „árusította ki” az ügyet a bulvármédiának, hogy az eltűnésről ne feledkezzen meg a publikum.

A felhajtás gyanúsan jól sikerült: a Madeliene-ről szóló weboldal az első két nap alatt 58 millió kattintást hozott, a szülőket május végén pedig már XVI. Benedek pápa is személyesen fogadta. Egyre többeknek lett gyanús a pár – a brit bulvár pedig egyre hisztérikusabban kezelte az ügyet.

Hamarosan már arról jelentek meg teljesen megalapozatlan cikkek, hogy a nyaraló felnőttek szvingerek voltak, vagy hogy szülei bedrogozták Madeleine-t. A portugál rendőrség emellett következetlenségeket vett észre a tanúvallomásokban – igaz, ezek akár fordítási hibákból is adódhattak. Később egy hibás DNS-minta alapján hivatalosan is megvádolták őket azzal, hogy megpróbálták eltussolni a kislány halálát, aki teóriájuk szerint egy balesetben vesztette életét.

Az üggyel foglalkozó portugál nyomozó és a „gyarmatosító hozzáállással rendelkező” brit hatóságok között annyira elmérgesedett a viszony, hogy Gonçalo Amaral el is vesztette az állását a helyi rendőrségnél. Hamarosan azonban a közfigyelemre tekintettel könyvet írt az ügyről, amelyben szilárdan állította, hogy a McCann házaspár felelős lányuk haláláért és eltüntetéséért. Nem ő volt az első, sem az utolsó ember, aki évekig rohangálhatott a bíróságra az ügy miatt.

Miután a portugál vád összeomlott, a szülők adománygyűjtésből finanszírozták a további magánnyomozásokat: nagyjából 1,8 millió fontot gyűjtöttek össze erre a célra. Többek között J. K. Rowling és Richard Branson, a Virgin-cégbirodalom alapítója is segítette adományokkal a nyomozást, amelyet az évek során számtalan magánnyomozó vállalat végzett – siker nélkül. Az Egyesült Királyságban 2011-ben indult újra a nyomozás, a német hatóságok pedig 2020-ban kezdtek eljárást egy Christian Brückner nevű szexuális ragadozó ellen, aki a környéken tartózkodott a bűntény idején.

Több jel is arra utalt, hogy a férfinak köze lehetett az emberrabláshoz. A szörnyű eset előtti éjszakán például azt mondta barátnőjének:

El kell végeznem egy melót Praia da Luzban holnap. Egy rettenetes meló, de meg kell tennem, és meg fogja változtatni az életemet. Egy ideig nem fogsz látni.

Brückner autója pedig más tulajdonoshoz került Madeleine eltűnésének másnapján. A férfi ellen jelenleg is nyomoznak. Arra kevés esély van, hogy messzire meneküljön, hiszen jelenleg is börtönbüntetését tölti Németországban egy 72 éves amerikai nyugdíjas megerőszakolásáért. Közben a német ügyészség megerősítette a szülőknek, hogy lányuk halott, és erre konkrét, cáfolhatatlan bizonyítékuk van. Brückner azonban azóta tagadja a vádakat, amióta a neve felmerült az üggyel kapcsolatban.

Folytatódik a médiacirkusz

A Brückner-szál felgöngyölítése jelenleg is várat magára, de ez nem jelenti azt, hogy az esetből már ne lehetne hasznot húzni. Így tett nemrég egy lengyel nő, aki februárban állt elő azzal, hogy valójában ő Madeleine McCann, akit szemben a rendőrség elméletével, mégsem ölt meg és tüntetett el Brückner.

Julia Wendell még a kétes elméleteiről híres Dr. Phil műsorában is megjelent, ahol elárulta, hogy DNS-eredményekre vár, hogy egyszer és mindenkorra eldöntse a vitát. Az eredmények azonban végül megerősítették, hogy ő az édesanyja és édesapja gyermeke, és Lengyelországban született – tehát nem McCann.

A nő ezután adománygyűjtésbe kezdett, hogy jogi költségeit és terápiája díját fedezni tudja. „Tényleg szükségem van a segítségetekre, de ha nem akartok segíteni, megértem” – magyarázta az Instagramon, és hozzátette, azért indította el a gyűjtést, mert sok ember írta neki, hogy az ismertsége „jó lehetőség lenne ahhoz”, hogy pénzt szerezhessen. Az adománygyűjtés leírásában Wendell elismerte, hogy a története körüli „médiafelhajtás” „hektikus és nyomasztó volt mindenki számára”.

Az évek során nem ez volt az első eset a nyilvánosság előtt, amelyet joggal lehet „hektikusnak és nyomasztónak” nevezni. Korábban a McCann szülők és több alaptalanul gyanúba kevert ember is szétperelte a brit bulvármédia felét, amiért légből kapott, vad teóriákat publikáltak az ügyről, hogy minél nagyobb példányszámot érjenek el. A pár a brit sajtóetikát vizsgáló Leveson Inquiry nevű eljárásban is tanúskodott, ahol főleg a Daily Express című lap agyrémei kerültek terítékre.

Ez a bulvárlap címlapján hirdette többek között, hogy a szülők „eladták” gyereküket, valamint hogy „altatókkal megölték”. A McCann szülők szerették volna, hogy ügyük figyelmet kapjon a gyerekrablás után – de arra nem számítottak, hogy a hírhedten szenzációhajhász brit bulvár ilyen keményen nekik esik. A média általi zaklatás odáig fajult, hogy a kislány édesanyjának legapróbb cselekedeteit, jellemzőit is gonoszságnak láttatták: a nő néha túl hideg, néha túl heves, néha túl vékony, néha túl jól szituált volt a sajtó szemében.

Nyitókép: Jeff J Mitchell/Getty Images