Ezért váltak a munkahelyek a tömeggyilkosságok leggyakoribb helyszínévé

Húsvét hétfőn öt ember halt meg a Kentucky állambeli Louisville-ben, amikor egy alkalmazott tüzet nyitott egy bankban. A 25 éves férfi tavaly kezdett el dolgozni a pénzintézetben, előtte három évig volt ott gyakornok. Sajtóértesülések szerint a férfit a lövöldözés előtt arról értesítették, hogy el fogják bocsátani, de a louisville-i rendőrség szerint a lövöldöző a bank „aktív alkalmazottja” volt, és nem volt szó arról, hogy kirúgják. A helyszínre érkező hatóságok a tűzharcban halálosan megsebesítették a férfit. 

A halálos áldozatok és a növekvő munkahelyi lövöldözések számát tekintve az amerikai szakemberek megkongatták a vészharangot, és felhívták a figyelmet arra, hogy a cégeknek sokkal jobban oda kell figyelniük az alkalmazottaikra.

Russ Micoli, a Virtua Health System viselkedési egészségügyi alelnöke, és egyben az erőszakmegelőzési bizottság elnöke az ABC Newsnak elmondta: a louisville-i eset rendkívüli módon elszomorította, ahogy valószínűleg a legtöbb embert is. Micoli azon dolgozik, hogy megelőzze a hasonló munkahelyi tragédiákat, de szerinte a társadalom egészében hatalmas stressz munkál, számos kihívás vár az emberekre, és ezek közül a munka az egyik. (Épp nemrég számoltunk be arról, hogy egy felmérés szerint rekordszámú ember utálja a munkáját, és többet stresszelünk miatta, mint korábban bármikor.)

A szakértő szerint bár egy kirúgás a legtöbbször nem vezet lövöldözéshez, az amerikai vállalatoknak rendelkezniük kell olyan erőforrásokkal, amelyekkel felkészülhetnek arra a lehetőségre, hogy egy alkalmazottjuk erőszakossá válik.

Micoli szerint néha vannak arra utaló jelek, hogy ez megtörténik, például, ha egy szociálisan aktív munkavállaló elkezd visszahúzódóvá válni vagy elszigetelődni, de figyelmeztető jel lehet az is, ha valaki következetesen visszahúzódó. A lövöldöző néhány munkatársa egyébként arról beszélt a sajtóban, hogy a férfi barátságos volt, és nem látták semmilyen előjelét a tragédiának. Egy másik szakértő szerint ez egyáltalán nem szokatlan – a pszichológusok ugyan igyekeznek kitalálni, hogyan lehet előrejelezni egy ilyen esetet, de ez sokszor nagyon nehéz feladat. A New Yorker egy korábbi cikkében megjegyezte, hogy a fenyegetettséget nehéz kiszúrni, de az erőszak észlelésére és kezelésére szolgáló protokollt a kormányzat tétlenségével szemben bármelyik vállalat kidolgozhatja. 

Figyelünk egymásra?

„A HR-folyamatok kulcsfontosságúak a munkahelyi erőszak megelőzésében” – mondta a Voxnak James Densley, a Metropolitan State University szociológusa. Densley ide érti azt is, hogy a cégeknek érdemes volna kiképezni az alkalmazottakat arra, hogy felismerjék és bejelentsék a lehetséges fenyegetést, megelőzve ezzel az esetleges tragédiát. A korábbi bűnelkövetőknél ugyanis megjelentek olyan viselkedési formák, amelyek mégiscsak előrejelezték valamelyest a bajt – Densley szerint ezeknek a viselkedési formáknak az azonosítása, bejelentése és kezelése nemcsak abban segíthet, hogy senki ne haljon meg a munkahelyén, hanem abban is, hogy a lövöldözést tervező alkalmazott segítséget kaphasson.

A fegyveres erőszakkal foglalkozó szakértők szerint a munkahelyi tömeges lövöldözésekben jellemzően olyan jelenlegi vagy volt alkalmazottak vesznek részt, akiknek problémájuk van a munkahelyükkel, akik könnyen hozzáférnek a fegyverekhez, és akiknek esetleg mentális egészségügyi problémáik vannak. „Ezek mögött valamilyen sérelem áll a munkahellyel és az ott dolgozó emberekkel szemben. De a tömeges lövöldözések oka általában – beleértve a munkahelyi lövöldözéseket is –  a kétségbeesés” – tette hozzá a Voxnak a szociológus.

Az Egyesült Államokban az elmúlt fél évben is volt példa munkahelyi lövöldözésekre: januárban a kaliforniai Half Moon Bay-ben egy gombafarmon és tavaly ősszel egy virginiai Walmartban. Mindkét lövöldöző az említett cégek korábbi vagy akkor aktív alkalmazottja volt. Noha a munkahelyi tömeges lövöldözések szerencsére ritkán fordulnak elő (az USA-ban gyakrabban, mint a világ más részein), a Violence Project adatai azt mutatják, hogy a munkahely a leggyakoribb helyszíne a tömeges lövöldözésnek. 

Aggasztó, hogy az elmúlt években jelentős növekedés volt tapasztalható, 2020 óta nyolc ilyen tragédia történt, pedig 2010 és 2019 között összesen kilencet dokumentáltak.

A Violence Project szerint a legtöbb ilyen tömeges lövöldözés – 70 százalék – munkahelyi problémával, például kirúgással, 23 százalékban személyközi konfliktussal, 13 százalékban gazdasági, 13 százalékban pedig jogi problémával függött össze.

Mitől indultak növekedésnek a számok?

A Vox szerint a munkahelyi erőszak növekedése mögött több tényező is állhat, például az, hogy a járvány utáni nyitás alkalmával mind többen tértek vissza a munkahelyükre, ráadásul a világjárvány idején több amerikai vásárolt fegyvert.

Egy az Annals of Internal Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerint 2019 és 2021 között nagyjából 7,5 millió ember, vagyis az amerikai felnőttek közel 3 százaléka vált újdonsült fegyvertulajdonossá. A fegyvertartók megnövekedett száma, valamint az olyan tényezők, mint a „pénzügyi stressz, a feszültség és a trauma”, amelyeket a világjárvány csak súlyosbított, szintén szerepet játszottak az erőszak növekedésében.

A lap nem véletlenül említette a kormányzat tétlenségét: a Houstoni Egyetem jogászprofesszora, a munkahelyi erőszakkal foglalkozó Drury Stevenson arról beszélt, hogy a fent említett időszakban enyhítették a nyilvános fegyverviselésre vonatkozó törvényeket, ez pedig egyértelműen a fegyveres erőszak általános növekedéséhez vezetett. „Feltételezem, hogy ez az iskolák, bevásárlóközpontok, boltok stb. mellett a munkahelyi erőszakra is hatással van” – tette hozzá. A szakértők egyetértenek abban, hogy a fegyvertartással kapcsolatos szabályok megerősítése és a lehetséges veszélyek felismerésére való képesség jó eséllyel szabhat gátat az ilyen incidenseknek. 

Egy 2020-as tanulmány nemcsak a tömeges lövöldözések, hanem mindenfajta munkahelyi erőszak visszaszorításának lehetőségeit vizsgálta. Ez megállapította, hogy ahogy az államok szigorították a lőfegyverekkel kapcsolatos szabályozást, úgy csökkent a munkahelyi gyilkosságok aránya is.

Nyitókép: Luke Sharrett/Getty Images