A két legbefolyásosabb uniós tagállam is beszállt a melegellenes magyar törvények miatt indult európai perbe

Csütörtökön lezárult a határidő az Európai Bíróságon, megvan, hogy mely uniós tagállamok csatlakozik ahhoz a perhez, ami Magyarország ellen indult a melegek jogait sértő jogszabályok miatt, írja az Eurológus a hvg.hu-n.

Az Európai Parlamenten kívül az alábbi tizenöt ország sorakozott fel a magyar kormány ellen:

1. Ausztria
2. Belgium
3. Dánia
4. Finnország
5. Franciaország
6. Görögország
7. Hollandia
8. Írország
9. Luxemburg
10. Málta
11. Németország
12. Portugália
13. Spanyolország
14. Svédország
15. Szlovénia

Mint arról csütörtökön az rtl.hu beszámolt, Finnország és Svédország is csatlakozott a perhez, hogy erősítse az Európai Bizottság pozícióját a magyar állam elleni eljárásban. Akkor még kérdéses volt, hogy a két legbefolyásosabb EU-s tagállam csatlakozik-e a Magyarország elleni perközösséghez. Mint a fenti listából is kiderül, 

Németország és Franciország is csatlakozott az előírt határidőn belül, ráadásként a görögök és a szlovénok is úgy döntöttek, hogy részt vesznek a perben.

Ezzel a 27 uniós tagállam közül 15 jelezte, hogy részt kívánnak venni a Magyarország elleni eljárásban.

„Párizs és Berlin döntésének komoly politikai üzenete van, mint ahogy annak is, hogy a tagállamok nagy része egyértelműen osztotta az Európai Bizottság jogi értékelését” – fogalmaz az Eurológus cikke.

Az Európai Bizottság 2022 júniusában jelentette be, hogy keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán „az LMBTQ-személyek jogainak megsértése miatt”. Az EB azt közölte, hogy

A Bizottság soha nem vitatta a gyermekek védelméhez fűződő jogot. A magyar törvény azonban egyértelmű különbséget tesz az emberek között azok szexuális irányultsága alapján, ez pedig ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel és számos uniós szabályt sért (...) Az egyenlőség, valamint a méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása az EU alapvető értékei, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke rögzít. A Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt megragad, hogy megvédje ezen értékeket.

A várhatóan még idén elkezdődő, és akár egy évig is eltartó perben a résztvevő államok képviselői az eljárás során kifejthetik majd saját jogi álláspontjukat, kérdéseket tehetnek fel a magyar kormány képviselőjének. 

Nyitókép: Nagy Attila Károly / rtl.hu