Szabad Európa: Az EU-s vizsgálattól tartva írhatta át a kormány az autópálya-koncessziós szerződést

A Miniszterelnöki Kabinetiroda május 8-án közleményben tudatta, hogy

felülvizsgálta a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést és az állami a felülvizsgálat eredményeként az állami kiadások csökkentése érdekében a koncessziós szerződés módosítása mellett döntött.

A Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője, Szimicsku László az RTL Híradónak azt mondta, hogy a szerződésmódosítás szerint az M1-es autópálya kétszer három sávossá történő bővítését idén már nem kezdik el, leghamarabb 2025-ben indulhat a beruházás. Szimicsku szerint mindez nem jelenti azt, hogy ők kevesebb pénzt kapnak, az állam viszont spórol, egyebek közt az építéshez kapcsolódó kisajátítások költségein.

A Szabad Európa pénteki cikke szerint azonban nem a spórolási szándék a fő ok, amiért a kormány átírta az autópálya-koncessziós szerződést. Mint arra a lap rámutat, a lényegi részlet, hogy 

a kormány április 5-én egy olyan rendeletet hozott, amelyben közfeladattá minősítette az útkezelést és -üzemeltetést az autópálya-koncesszió esetében.

Az április 13-ai szerződésmódosításra ezután azért lehetett szükség, mert az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a magyar kormány és a Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletemberekhez köthető autópálya-kezelő konzorcium közt milyen feltételek mellett született a szerződés, ami 35 évre koncesszióba adta a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét.

A Szabad Európa cikke szerint 

a kormány attól tarthat, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásként fogja kezelni a konzorciumnak történő kifizetéseket.

Egy a lapnak nyilatkozó szakértő szerint hasonló ügyre volt már példa húsz évvel ezelőtt az EU-ban: akkor egy német céggel kapcsolatban az Európai Bíróság kimondta, hogy az ilyen állami kifizetések esetén „a kedvezményezett vállalkozásnak közszolgáltatási kötelezettséggel kell rendelkeznie, és e kötelezettségeket világosan meg kell határozni”. Valószínűleg ezt a szempontot tartotta szem előtt a kormány az április 5-én hozott rendelettel. Kérdés, hogy az autópálya-kezelés közfeladattá nyilvánítása elegendő lesz-e a brüsszeli vizsgálat élének elvételéhez.

Nyitókép: Nagy Attila Károly / rtl.hu