Könnyen a frontvonalba kerülhet Európa legnagyobb atomerőműve, ahol ukránokat kínoztak

Miközben az ukrán és az orosz hadsereg is a küszöbönálló tavaszi offenzívára készül, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) új koncepciót dolgoz ki a zaporizzsjai atomerőmű védelmére. Rafael Grossi, a NAÜ vezetője arról beszélt, hogy mind a kijevi, mind a moszkvai vezetéssel együtt dolgozik az erőmű védelmét szolgáló intézkedések megvalósításán. 

A szakember támadástól, illetve a létesítmény offenzívához való felhasználásától tart, ami a háború egy évét elnézve nem elképzelhetetlen. Kérdés, mennyire lehet majd hinni a két félnek, de leginkább az oroszoknak.

Grossi félelme nem alaptalan. A nyugati katonai szakértők szerint a várható nagy, tavaszi ukrán offenzíva logikusan valahol Donyeck és Zaporizzsja között fog megindulni azzal a céllal, hogy elvágja a Krím utánpótlását. Amennyiben ez sikerül, jöhet Enerhodar, illetve az atomerőmű elfoglalása is, főleg úgy, hogy onnantól kezdve az orosz erőknek nem lesz logisztikai háttere azon a területen. Melitopolban – aminek a bevétele a támadás egyik fő célja lehet – az orosz raktárakat már hetek óta lövik az ukránok, szerda reggel például egy vasúti bázist ért vélhetően ukrán cirkálórakéta-támadás. Egy ukrán képviselő, Mikita Poturajev azt mondta március 29-én, hogy

a melitopoli támadások az ellentámadást megelőző előkészítő művelet részét képezték.

Persze az is lehet, hogy blöff az egész, és az ukrán támadás elsőként máshol fog megindulni. Viszonylag ritkán szokták bejelenteni a háborúkban, hogy ki hol fog támadni, nyáron is Herszont emlegette Kijev mint fő célt, aztán mégis Harkivnál indult meg az ukrán támadás. Igaz, később Herszont is visszafoglalták.

Az atomerőműben, illetve a környéken Grossi szerint nagyszámú katonát, illetve eszközt vontak össze, ami aggodalomra ad okot. (Az ukrán tisztviselők rosszmájúan erre mondták azt, hogy azért tömörülnek ott, mert oda biztosan nem lőnek ki rájuk rakétát.) Mióta egy éve elfoglalták az oroszok az erőművet, többször is támadás érte a létesítményt, előfordult, hogy drónokkal támadták az épületek közé rejtett sorozatvetőket. A NAÜ vezetője hónapok óta figyelmeztetett, hogy 

az erőmű körüli lövöldözések – amelyek egy része kritikus berendezéseket talált el – példa nélküliek a polgári atomenergia történetében, és katasztrofális nukleáris balesethez vezethetnek.

A Telex korábbi cikkében olvasható, hogy a nemzetközi jog szerint a harcoló feleknek törekedniük kell arra, hogy ne helyezzenek el katonai célpontokat, például csapatokat, fegyvereket vagy katonai járműveket atomerőművekben vagy azok közelében. Ezt az oroszoknak nem sikerült eddig teljesíteniük, cserébe viszont Rafael Grossinak azt mutogatták, hogy milyen ukrán támadások érték az atomerőművet. A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint a főigazgatót elvezették például arra a helyszínre, ahol a 4. blokk hűtőtartályai között szerintük felrobbant egy rakéta. Az Enerhodarban működő zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb ilyen létesítménye. Hat erőműblokkjának összkapacitása 6 GW.

Renat Karcsaa, a Roszenergoatom vezérigazgatójának tanácsadója a TASZSZ-nak nyilatkozva az orosz fél támogatásáról biztosította a NAÜ álláspontját, miszerint az atomerőmű nem lehet támadások célpontja. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a létesítmény nem lehet zsarolás és manipuláció eszköze. Karcsaa álláspontja mindenképpen megsüvegelendő lenne, ha nem pont most szólalt volna meg a létesítmény korábbi igazgatója arról, hogyan bántak vele az orosz katonák, hogyan kínoztak meg a dolgozókat és miként vették rá az igazgatót egy hamis nyilatkozatra.

A New York Times-nak Ihor Murasov elmondta,

a személyzet tagjait elhurcolták egy közeli rendőrőrs „gödörnek” nevezett helyére, ahonnan összeverve kerültek elő, már ha egyáltalán előkerültek. Elmondása szerint a dolgozókat néha az otthonukból vitték el, máskor pedig az ellenőrzőpontokon állították meg őket, amikor beléptek az üzembe.

Eleinte az oroszok olyanokat kerestek, akik ellenálltak az oroszok bevonulásakor. Később viszont úgy tűnt, az a céljuk, hogy rávegyék az alkalmazottakat, hogy leszerződjenek a Roszatommal. Utóbbi nagyon fontos az oroszok számára. Az erőmű 11 ezer alkalmazottjából már csak 4600 dolgozik – erről Petro Kotin beszélt, az ukrán állami atomenergetikai vállalat, az Energoatom vezetője egy interjúban. A létesítmény alkalmazottai április 1-jéig kaptak határidőt arra, hogy aláírják a szerződéseket. Körülbelül 2600-an ezt már megtették, a többiek erre még mindig nem hajlandók. Emellett kétszáz dolgozót vettek őrizetbe, harmincan pedig eltűntek.

Murasov beszélt az oroszok bevonulásáról is. Amikor tavaly március 3-án megjelentek Enerhodar városában, majd elkezdték lőni az erőművet, lementek a bunkerbe, és az igazgató utasításba adta a kollégáknak, hogy streameljék a biztonsági kamera felvételét a YouTube-on, hogy a világ lássa, mi történik. Másnap, amikor az oroszok már bent voltak, találkozott a támadást vezető tábornokkal.

Meglepve tapasztalta, hogy a tiszt jobban aggódik amiatt, hogy katonáit miért nem fogadják felszabadítóként, mint bármi, ami az atomerőműben történik.

Az oroszok azt akarták, hogy Murasov írjon alá szerződést a Roszatommal, de ő visszautasította. Szeptember 30-án otthona felé tartott, amikor az oroszok elfogták. Zsákot húztak a fejére, majd megbilincselték, és az enerhodari rendőrségre vitték. Arra kényszerítették három nappal később, hogy azt hazudja, az ukrán haderő lőtte az atomerőművet.

Miután elkészítette a videót, ismét zsákot húztak a fejére, és egy autóba dobták, majd az ukrán ellenőrzésű területre vezető út közelében minden magyarázat nélkül szabadon engedték.

Az atomerőmű jelenleg nem termel áramot, de a külső áramforrás továbbra is elengedhetetlen a hűtési és egyéb biztonságtechnikai rendszerek működtetéséhez. A NAÜ illetékesei először szeptember 1-én jártak a létesítményben, utána kapcsolták le a hat reaktor közül az utolsót is.

Ukrán tisztviselők úgy vélik, hogy miután az oroszok nem találtak módot arra, hogy a reaktorokból származó energiát saját használatra átirányítsák, egyszerűen tönkre akarják tenni a létesítményt.

Nyitókép: Az orosz hadsereg által a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a NAÜ főigazgatójának szervezett látogatáson készített képen a zaporizzsjai atomerőmű a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai terület Oroszország által elfoglalt részén, Enerhodarban 2023. március 29-én. Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij.