Magyarország miatt már nem valószínű a júliusi NATO-csatlakozás – mondta a svéd külügyminiszter

Svédország külügyminisztere csütörtökön kijelentette, hogy már nem biztos abban, hogy országa júliusra csatlakozhat a NATO-hoz, miután Magyarország részéről újabb jelek utalnak ellenvetésekre – írja a Reuters. 

Tobias Billstrom külügyminiszter a múlt héten még azt mondta, hogy „magától értetődő”, hogy Svédország a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozóig taggá válik.

Csütörtökön azonban a TT hírügynökségnek már másképp nyilatkozott: 

Tudomásul vettem azokat a dolgokat, amelyek az elmúlt napokban elhangzottak, különösen magyar részről, és azt hiszem, a 'reményteljes' ebben a kontextusban jobb.

Egy nappal korábban a magyar kormány szóvivője azt mondta, hogy Svédország felvételét különböző „sérelmek” miatt tartja vissza, amiért Stockholm korábban bírálta Orbán Viktor miniszterelnök politikáját.

Törökország azzal vádolja Svédországot, hogy az Ankara és nyugati szövetségesei által terrorista csoportnak tekintett Kurdisztáni Munkáspárt tagjainak ad menedéket.

A kapcsolatokat rontotta egy januári tüntetés a stockholmi török nagykövetség közelében, amelyen egy szélsőjobboldali politikus elégette a muszlimok szent könyvének, a Koránnak egy példányát.

A svéd kormány kijelentette, hogy komolyan veszi Törökország vádjait, de hozzátette, hogy vannak olyan követelések, például a Törökország által károsnak tartott személyek kiadatása, amelyeket nem tud teljesíteni.

Finnország Svédországgal egy időben kérte felvételét a NATO-ba. NATO-tagságát hétfőn hagyta jóvá a magyar parlament, és várhatóan hamarosan Törökország is ratifikálja.

Nyitókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (j) és Ulf Kristersson svéd kormányfő (2), valamint Rumen Radev bolgár államfő (k) az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján 2022. december 15-én.