Délszlávok is gyanúba keveredtek 9/11 harminc évvel ezelőtti halálos főpróbáján

Pedig milyen szépen indult a nap: gyönyörű pelyhekben hullott a hó, s az ablakon kitekintve a közelgő, kissé talán latyakos, de csendes hétvégére gondoltam

– kezdte cikkét a Kurírt New Yorkból tudósító Regős Péter 1993. február 28-án. Két nappal korábban történt az a merénylet, amit az azóta született írások úgy értékelnek, mint a korábban regionális jelenségként számon tartott közel-keleti terrorizmus megérkezését Amerika földjére, és utólag már a 2001. szeptember 11-i terrortámadás főpróbáját látják benne.  

A világ második legmagasabb épületeként még büszkén álltak a manhattani ikertornyok 1993. február 26-án, amikor negyed 1 után nem sokkal robbanás történt az északi épület alatti mélygarázsban. Harminc-hatvan méter széles, sok emeletnyi mélységű kráter keletkezett, a World Trade Center alatti vasútállomás beomlott. Hatan meghaltak, és ezernél is többen megsérültek, miközben a sűrű füsttel megtelt 110 emeletes tornyokból próbáltak kimenekülni.

Az AP hírügynökség akkori tudósítása szerint százak özönlöttek a manhattani utcákra zihálva, koromtól fekete arccal. Mások a felsőbb szinteken várták a segítséget a kitört ablakoknál, miután elérte őket a füst. Mintegy kétszáz óvodás és általános iskolás gyerek rekedt órákig a World Trade Center 107. emeleti kilátóteraszán, amíg a rendőrök le nem kísérték őket. Utoljára azt a nyolc mozgásában korlátozott embert mentették ki az épületből, akik a 94. emeleten kilenc órán át vártak arra, hogy a tetőre vigyék és helikopterrel elszállítsák őket.

A hatóságok számos telefonhívást kaptak, amelyekben különböző szervezetek magukra vállalták a World Trade Center ellen végrehajtott merényletet. Horvát usztasák, egy bizonyos „Szerb Felszabadítási Front” és bosnyákok is gyanúba keveredtek. Ennek ágyazott meg, hogy a pénteki robbantás után hétfőn New Yorkban, az ENSZ-ben a boszniai békéről tanácskoztak, miközben az Egyesült Államok ejtőernyős élelmiszer- és gyógyszersegélyt dobott le Kelet-Boszniába.

Ezekről a szállítmányokról írt március 5-én a Mai Nap: a tudósítás szerint Srebrenicánál 18 segélyküldeményt dobtak le az amerikaiak, ám az állandó szerb kereszttűz miatt ezekhez nem tudtak hozzáférni a bosnyákok. A žepaiak szerencsésebbek voltak, de a csomagokat a hátukon kellett hazavinniük – amikor megkérdezték őket, hogy miért nem lovakkal szállítják, azt felelték: azért nem, mert a lovakat már megették.

Mint március 1-én a Magyar Hírlap írta, egyes feltételezések szerint a World Trade Center elleni robbantás elkövetői lehettek az ejtőernyős segélyszállítmányokat ellenző szerbek, de olyan bosnyákok vagy horvátok is, akik szerették volna aktívan bevonni az Egyesült Államokat a délszláv háborúba. Erre rátett egy lapáttal, hogy William S. Sessions FBI-igazgató – mint a Magyar Nemzet március 1-i számában írták – „politikai bombát dobott le”, amikor arról beszélt, hogy az ENSZ-tárgyalásokkal esetleg összefügghet a robbanás. De ő is a telefonhívásokra alapozta ezt a gyanút, az egyik hívó eszerint zavarosan utalt a szerb-horvát ellentétekre, de magáról a robbantásról csak olyasmit mondott, amit már lehetett tudni a sajtóból.

A vajdasági Magyar Szó tudósításában megjegyezte, hogy a hatóságoknak ekkor már több mint tíz éve nem volt tudomása arról, hogy az Egyesült Államokban szerb vagy horvát terrorcsoportok tevékenykednének. 

Utoljára 1975-ben tulajdonítottak amerikai merényletet a Jugoszláviától való elszakadásért küzdő horvát emigránsoknak: akkor a New York-i La Guardia repülőtéren történt 11 halálos áldozattal járó robbantás, aminek elkövetőit máig nem sikerült teljes bizonyossággal felderíteni.

Emlékeztetett a Magyar Szó arra is, hogy maga Radovan Karadžić boszniai szerb elnök helyezte kilátásba pár hónappal korábban, hogy ha az Egyesült Államok katonai beavatkozásra szánja el magát a Balkánon, arra „világszerte terrorcselekményekkel fognak válaszolni”. A robbantás után ugyanakkor azt mondta, sosem hallott „Szerb Felszabadítási Frontról”, és a szerbeknek nincs szükségük ilyen „segítségre”.

A horvát usztasák pedig – írta a Kurír – azért keveredtek gyanúba, mert képviselőjük állítólag 15 perccel a robbanás előtt telefonon figyelmeztetett a közelgő merényletre.

Az FBI honlapján ugyanakkor ma már azt olvashatjuk, hogy a robbantás idején hónapok óta nyomon követték a New Yorkban tevékenykedő iszlamista szélsőségeseket, és utólag már az is tudható, hogy nem álltak messze attól, hogy eljussanak a robbantás kitervelőihez. A merénylet után a helyszínen olyan jármű roncsdarabjait találták meg, amiről megállapítható volt, hogy belülről robbant szét. Egyes darabokon a jármű egyedi azonosítója is kivehető volt, ebből megállapították, hogy az egy kölcsönzött furgon, amelynek ellopását a támadás előtti napon jelentették be.

A délszlávokkal kapcsolatos találgatásoknak az vetett véget, hogy március 4-én a hatóságok letartóztatták Mohammed Salameh-t, aki a furgont bérelte, és visszament a kölcsönzőbe, hogy visszaszerezze a jármű után kifizetett 400 dolláros letéti díjat. Rajta keresztül jutottak el ahhoz a három másik iszlamista szélsőségeshez, akiket vele együtt életfogytiglani börtönre ítéltek egy évvel később.

A merénylet kitervelőjeként azonosított Ramzi Yousef a robbantás után Pakisztánba menekült, ahol két évvel később a kitűzött nyomravezetői díjnak köszönhetően elfogták és kiadták az Egyesült Államoknak. Nem tanúsított megbánást, azt mondta, az Izraelnek nyújtott támogatásért akarta megbüntetni az országot.

Yousef elképzelése az volt, hogy a robbanás ledönti majd a World Trade Center egyik tornyát, és a ledőlő torony lerombolja a másikat is. 

Szökése alatt olyan nagyszabású merényletet tervezett, melyben egyidőben robbantottak volna tucatnyi amerikai utasszállító repülőgépen. 

Ennek főpróbáját 1994 decemberében egy Fülöp-szigeteki gépen hajtotta végre, amelynek egy utasa meghalt, de a pilótának sikerült letennie a gépet.

A nagyszabású merényletet Yousefnek már nem sikerült végrehajtani, ám nagybátyja, Khalid Sheikh Mohammed csatlakozott az al-Kaidához, melynek soraiban részt vett a 2001. szeptember 11-i merényletek kitervelésében, és véghez vitte a World Trade Center lerombolását.

Nyitókép: David Handschuh/NY Daily News Archive via Getty Images